„Súly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a link kékítés AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[fizika|fizikában]] a '''súly''' az az [[erő]], amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Tehát például egy asztalon lévő könyv súlya az az erő, amellyel az asztalt nyomja (a levegőre kifejtett nyomóerők kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a [[tömeg]]gel, köznapi nyelvben a két szót [[szinonímia|szinonimaként]] használják. Azonos tömegű testek különböző erősségű gravitációs terekben különböző súlyúak, mert a testre ható gravitációs erőt a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát. |
A [[fizika|fizikában]] a '''súly''' az az [[erő]], amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Tehát például egy asztalon lévő könyv súlya az az erő, amellyel az asztalt nyomja (a levegőre kifejtett nyomóerők kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a [[tömeg]]gel, köznapi nyelvben a két szót [[szinonímia|szinonimaként]] használják. Azonos tömegű testek különböző erősségű gravitációs terekben különböző súlyúak, mert a testre ható gravitációs erőt a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát. (Ez a torony több tonnás.) |
||
A súly azonban függ a test [[gyorsulás]]ától is. Például a [[Föld]] gravitációs terében függőlegesen gyorsuló test súlya: '''''G''''' = ''m''('''''g'''''+'''''a'''''), ahol ''m'' a test tömege, '''''g''''' a nehézségi gyorsulás, '''''a''''' pedig a test gyorsulása. Utóbbi előjele úgy értendő, hogy '''''a''''' pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé. |
A súly azonban függ a test [[gyorsulás]]ától is. Például a [[Föld]] gravitációs terében függőlegesen gyorsuló test súlya: '''''G''''' = ''m''('''''g'''''+'''''a'''''), ahol ''m'' a test tömege, '''''g''''' a nehézségi gyorsulás, '''''a''''' pedig a test gyorsulása. Utóbbi előjele úgy értendő, hogy '''''a''''' pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé. |
||
A lap 2020. november 14., 17:04-kori változata
A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Tehát például egy asztalon lévő könyv súlya az az erő, amellyel az asztalt nyomja (a levegőre kifejtett nyomóerők kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a tömeggel, köznapi nyelvben a két szót szinonimaként használják. Azonos tömegű testek különböző erősségű gravitációs terekben különböző súlyúak, mert a testre ható gravitációs erőt a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát. (Ez a torony több tonnás.)
A súly azonban függ a test gyorsulásától is. Például a Föld gravitációs terében függőlegesen gyorsuló test súlya: G = m(g+a), ahol m a test tömege, g a nehézségi gyorsulás, a pedig a test gyorsulása. Utóbbi előjele úgy értendő, hogy a pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé.
Ha a = −g, akkor a test a súlytalanság állapotában van. A súly SI-mértékegysége a newton (olvasd: nyúton), aminek a jele: N. 1 N = 1 kg·m·s−2 vagyis az az erő, ami 1 kg tömegű testet 1 s alatt 1 m/s-ra gyorsít fel. Az SI bevezetése előtt (Magyarországon 1980-ban) használatos volt a kilopond (kp) mint súlyegység, amely egy 1 kg tömegű tárgy súlyát jelölte, ezen kívül alapmértékegysége volt a Műszaki–technikai mértékegységrendszernek is.
A súlyerőre vonatkozóan továbbiakat találunk az erőtérről szóló cikkben.
Definíciója
A 3. CGPM 70. számú határozata a következőket tartalmazza:
- Az a szó, hogy „súly” az erővel azonos természetű fizikai mennyiséget jelöl: egy test súlya a tömegének és a gravitációs gyorsulásnak a szorzata. A szabványos súly a test tömegének és a nehézségi gyorsulás konvencionális valódi értékének szorzata.
- A gravitációs gyorsulásnak az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia által elfogadott konvencionális értéke 980,665 cm/s², amelyet több ország már előzőleg törvényerőre emelt.
Megjegyzés: 1901-ben nem használták még a konvencionális valódi érték kifejezést. A fordításnál már használnunk kell a Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótárban (VIM) foglaltak szerint.
- A gravitációs gyorsulás konvencionális értékének jele: gn
Egyéb jelentése
A súly kifejezés másik értelmezése: mérték (mérlegsúly). Tehát nem elvont fogalom (erő), hanem valóságosan is létező tárgy.
Források
- A tömeg és súly megkülönböztetése Az erről szóló határozat 1901 október 15-22 között
- Nemzetközi metrológiai értelmező szótár OMH–MTA–MMSZ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
