„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (typo)
* Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
* A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára.
* A rendelet foglalkozik a [[Tankötelezettség Magyarországon|tankötelezettség]] kérdésével (89. és 92. §), de mivel bevett szokásnak tekinti, hogy az 5-6 évesek is már a földeken vagy házimunkában segédkeznek, ezért mind a falusi, mind a városi elemi iskolákban az idénymunkák idején a kötelezettséget nem tartja reálisnak. Általánosan kötelezővé valójában az [[1868 a jogalkotásban|Eötvös József-féle népoktatási törvény]] tette (1868-ban), amely a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását elrendelte.
* A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
* A tanulmányi rendszer kidolgozásával [[Ürményi József (főispán)|Ürményi József]] kancelláriai tanácsost bízták meg, aki több szakember segítségét is igénybe vette. Közülük kiemelkedik [[Tersztyánszky Dániel]] kamarai tisztviselő.

Navigációs menü