„Pipás Pista” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Külső hivatkozások: Felesleges kategória eltávolítása
58. sor: 58. sor:
[[Kategória:1940-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1940-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Magyar nők]]
[[Kategória:Bebörtönzött személyek]]
[[Kategória:Női sorozatgyilkosok]]
[[Kategória:Női sorozatgyilkosok]]
[[Kategória:Magyar LMBT bűnözők]]
[[Kategória:Magyar LMBT bűnözők]]
[[Kategória:Köztörvényes elítéltek]]

A lap 2020. november 7., 18:07-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Pipás Pista
SzületettFődi Viktória
1886
Átokháza
Elhunyt1940. október 10.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabérgyilkosnő
Sablon • Wikidata • Segítség

Pipás Pista, Rieger Pálné Fődi Viktória, Földi Piroska (Átokháza,[1] 1886 – Budapest, Kőbánya, 1940. október 10.[2][3]) férfiként élő bérgyilkosnő, a Szeged környéki tanyavilág legendás, mitikus figurája, életéről több egymásnak is ellentmondó legenda maradt fenn.

Fiatal kora

Fődi Viktória vagy Földi Piroska néven, nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földi) Lukács és Tombácz Mária leányaként a szegedi tanyavilágban és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve Tompa környékén élte le. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.[4] Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 18 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz, egy jómódú, nála jóval idősebb gazdálkodóhoz,[5] akitől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. Megözvegyülése után kezdett férfiként élni. Gyermeke sorsáról nincs információ.

Több más forrás szerint Rieger Pálnak az első feleségétől, Halász Erzsébettől (akivel Ludaspusztán esküdött)[6][7] született hat gyermeke, Fődi Viktória csak egy vagy két gyereket szült neki;[4][8] továbbá vélhetően nem is Sulák adta férjhez Riegerhez, mert házasodása már felnőttként történt. Megözvegyülése is legenda lehet, hiszen van forrás arra, hogy Rieger Pál 1944-ben még élt, felesége eszerint egyszerűen elhagyta őt.[9]

Férfiként

Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt, és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

Egy gazdasszony, név szerint Pampuskáné a csárdában megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy a sógorát, Dobák Antalt ölje meg, mert a felesége nyűgnek tartja, egészsége rossz, gyermeket nemzeni nem tud, és egy fiatalabb béreslegény tetszett meg az asszonynak, így a férje csak „útban van”.

A nemváltás motivációi csak részben ismertek, saját elmondása szerint a magasabb napszám reményében öltözött férfinak.

A börtönben

Mikor börtönbe került, a rabtársai elégedetlenkedtek, hogy Pipás nem fürdik, ruháit nem veti le. Szerinte azért nem, mert ha víz éri a bőrét, akkor úgy vedlik, mint a kígyó. Amikor az orvos megvizsgálta, akkor derült ki, hogy Pipás valójában nő. Más adatok szerint ez is legenda lehet, hiszen lakókörnyezetében tudott volt női mivolta.[4]

A bíróság 1933. január 13-án, első fokon, majd áprilisban másodfokon, jogerősen is halálra ítélte, ezt követően – a legenda szerint saját kötelével[10] akasztották fel[11] –, valójában azonban Horthy Miklós kormányzó kegyelemben részesítette, és a börtönben halt meg 1940-ben. Halálát tüdőtágulat, szívizom elfajulás okozta.[12] Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve.

Hatása a kultúrára

Szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása
  • Alakját Bory Jenő szoborba faragta, a kissé karikaturisztikus alkotás a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán látható.
  • Szerepelt Szabó László az 1960-as években kiadott Bűnügyi múzeum című könyvében; ténybeli pontatlanságokat is tartalmazó, részben híreszteléseken alapuló leírása tovább színezte a Pipás Pistáról kialakult legendákat, ugyanakkor a téma több későbbi feldolgozásának szolgált – nem kellően tárgyilagos – alapjául.[13]
  • Életéről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, melynek forgatókönyvírója, Bubryák István könyvet is írt (Bába Kiadó, 2013).
  • Pozsgai Zsolt Pipás Pista címmel színdarabot írt, melyet a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én mutatott be Kovács Frigyes rendezésében, Szabó Gabival a címszerepben.
  • A pszichedelikus folk metalt játszó pécsi Virrasztók zenekar 2011-es nagylemezének (Memento Mori!) hatodik dala Pipás Pista történetének egyik változatát meséli el. Alterzenei ballada formában elmesélte a történetet az All Inclusive Delicates nevű zenekar is.[14]

Jegyzetek

  1. ↑ Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, Szabadkával és Öttömössel szomszédos területe
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1015/1940. folyószáma alatt.
  3. ↑ Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája SzegediLap
  4. ↑ a b c Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai. SzegedMa.hu, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  5. ↑ Kis Ujság, 1932. július 31.
  6. ↑ Délmagyarország, 1932. július 31.
  7. ↑ Halász Erzsébet elhunyt 42 évesen Szabadkán, 1899. március 17-én. Szabadkai állami halotti akv. 641/1899. folyószám.
  8. ↑ Rieger Ferenc elhunyt hathónapos korában, 1906. március 25-én Szegeden. Szeged III. ker. állami halotti akv. 143/1906. folyószám.
  9. ↑ Bezsenyi Tamás: Emlékezetrekonstrukciók Pipás Pista nemváltoztatásáról és gyilkosságairól. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  10. ↑ Pipás Pista - a férfiruhába bújt gyilkos nő (magyar nyelven), 2013. február 3.
  11. ↑ Egy veszélyes nő: Pipás Pista lapszemle.hu
  12. ↑ Villányi Dani: Pipás Pista, a sorozatgyilkosnő (18+) Archiválva 2013. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013. 01. 07. 20:06
  13. ↑ Arany Mihály: Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai (magyar nyelven)
  14. ↑ Gilbert Balázs: AID, Pista Pipey (magyar nyelven)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pipás_Pista&oldid=23226276”