Kontyvirágfélék

Kontyvirágfélék
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales) Család: Araceae Juss.
Alcsaládok
kontyvirágformák (Aroideae) Colocasioideae Monsteroideae Lasioideae békalencseformák (Lemnaceae) Philodendroideae Pistioideae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát.

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – konvergencia). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös morfológiai sajátosságaikat itt röviden összegezzük.

• Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
• Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
• Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
• A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
• Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
• A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.

A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Arum orientale).

Képek

• 
  A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény
• 
  A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt
• 
  A vitorlavirágok (Spathiphyllum) fajok kedvelt kerti virágok

Források

• Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
• Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
• Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007