„Andrássy család (tarcali)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A rang mellé nem járt birtok, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'' közé tartozik. A kihirdetés helye és a család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú [[Sáros vármegye]] egyik református szigete lehetett.
 
Andrássy Gergely leszármazottaileszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban alakját az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály voltlehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, mely a 18. század végére kihalt. '''Ifj. Andrássy István'''nak csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>
 
'''Andrássy Mihály''' az 1740-es évek végén [[Tarcal (település)|Tarcal]]<nowiki/>ra költözött, ahol felépítette Andrássy-kúriát, amely lakóépület három évszázadon keresztül őrizte a családi otthon melegét. A lakóház jelenleg a Fő út 116. házszám alatt található, helyi védelmet élvez. A századra vonatkozóan a helyi református anyakönyvek csupán általános életrajzi adatokat közölnek egyre népesedő családról, mely 1782-ben a Békési- és a Ladányi-ágra szakadt.
 
A 19. században a Békési-ág számos jó kiállású, karizmatikus személyt nemzett, akik tovább emelték a család környékbeli tekintélyét, mellyelamellyel egy időben, tragédiák által a Ladányi-ág vészesen pauperizálódni kezdett. A fent említett Andrássy István leszármazottjai, vagyis a Prügyön maradt rokonság az 1830-as kolerajárványban férfiágon kihalt.
 
A 20. században a család számos férfija elhunyt az első és második világháború csataterein. A Horthy-korszak alatt a [[Vitézi rend|Vitézi Rend]] két családtagot is felvett köreikbe.
 
Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf Andrássy Dénes]] birtokában lévő tarcali kúria – mely ma [[Andrássy-kúria|Andrássy Rezidencia Wine & Spa]] néven szállodaként üzemel – kovácsoltvas kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein félreértésből az egykor tulajdonos, grófi helyett a nemes Andrássy család címere van ábrázolva.
 
== Családtagok ==
*'''Andrássy János''' (1863-1930): földbirtokos, a Tarcali Hegyközség elnöke.
*'''dr. Andrássy Dániel''' (1893-1965): Szabolcs vármegye főispánja, jogász.<ref>http://www.nevpont.hu/view/394</ref>
*'''dr. Andrássy Gábor''' (1958-): kardiológus, a budapesti Szent Ferenc Kórház orvosigazgatója, a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének elnöke.
 
== Címerük ==
'',,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." –'' a címer (nemesi jelvény) armálison szereplő leírása.
 
Kempelen Béla így írta le a címert: ,'',Kék paizsban zöld halmon könyöklő pánczélos kar egyenes kardot tart, a felső karból arany tulipán nő ki; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.",''<ref>{{CitLib|aut=Kempelen, Béla.|tit=Magyar nemes családok|ann=2011-|isbn=9789638940902|url=https://www.worldcat.org/oclc/978242120}}</ref> ''Szluha Márton pedig így jegyezte le: ,,Kékben, zöld dombon kardot tartó, könyöklő páncélos kar könyökhajlatából arany tulipán nő ki. Sisakdísz: pajzslak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."''<ref>{{CitLib|aut=Szluha, Márton|tit=Felvidéki nemes családok. Köt. 2 Sáros, Turóc vármegye nemes családjai|ann=2008|isbn=9639204463|url=https://www.worldcat.org/oclc/551242696}}</ref> Mind a Kempelen- és a Szluha-féle címerleírás téves az arany tulipánt illetően, mert a nemeslevél egyértelműen fehér színűnek határozza meg.
 
Egy heraldikai csoportban megállapították, hogy a címeren szereplő könyöklő férfi kar a kezében nem kardot, hanem egy hegyestőrt tart.
 
Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf Andrássy Dénes]] birtokában lévő tarcali kúria – mely ma [[Andrássy-kúria|Andrássy Rezidencia Wine & Spa]] néven szállodaként üzemel – kovácsoltvas kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein félreértésből az egykor tulajdonos, grófi helyett a nemes Andrássy család címere van ábrázolva.
 
== Jegyzetek ==
406

szerkesztés

Navigációs menü