„Török Aurél” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Verhandlungen
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(Verhandlungen)
Még [[1869]]-ben ugyanebben az évben kinevezték a [[kolozsvár]]i Orvossebészeti Tanintézetbe az élettan, a szövettan, az orvosi fizika, a kórtan és az igazságügyi orvostan professzorának. [[1872]]-ben a [[kolozsvár]]i [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] Tudományegyetem megalapításakor az élettan és a szövettan professzora lett az orvoskaron. Ebben az időszakban kezdett kialakulni az [[antropológia]] tudománya Európában is, Török Aurél ezen az egyetemen határozta el, hogy ezentúl ezzel a tudományággal kíván foglalkozni.
 
[[1878]]-ban a [[párizs]]i [[világkiállítás]]on találkozott Pierre Paul Brocával, egy neves francia antropológussal, a párizsi Antropológiai Társaság alapítójával, ahol megerősödött ezen elhatározása is . (A [[világkiállítás]]on ugyanis „Igazi magyar typusok” cím alatt rablógyilkosok koponyáit állították ki a szervezők. Paul Broca Török Aurél kifogására, hogy ez nem tipikus magyar, akkor ezt válaszolta: „''Hát Önök nemes magyarok, ide jönnek protestálni,… Önök maguk nem tartják érdemesnek, hogy saját fajukat kutassák?''”) [[1879]]-ben már megjelentek első antropológia tárgyú írásai a Természettudományi Közlönyben. Az [[1880]]-as évet Párizsban töltötte Broca intézetében.
 
Ilyen előzmények mellett alakult meg a világon ötödikként, Európában pedig negyedikként [[Budapest]]en az Antropológiai Intézet – ami ma is működik –, melynek vezetője Török Aurél lett. [[1881]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] nevezték ki a tanszékre professzorként, és [[1881]] októberében kezdte meg egyetemi előadásait. Az első évfolyamon összesen két tanítványa volt: [[Thirring Gusztáv]], a fővárosi Statisztikai Hivatal későbbi igazgatója és [[Pápai Károly]], aki később osztyákföldi kutatásaival szerzett elismerést a hazai antropológia területén. Szemeszterei egyre népszerűbbé váltak, az 1900-as évek elején már 200-300 hallgató tanult a professzornál.
# Dr. Wundt élettanának kézikönyve. ford. U. ott, 1868-69. két kötet.
# Az emlékezőtehetség mint a szervezett anyag működése. Hering tanár után. U. ott, 1871.
# Der feinere Bau des Knorpels in der Achillessehne des Frosches. Würzburg, 1872. (Kül. ny. a verhandlungerVerhandlunger der phys.-med. Gesellschaft N. F. V. kötetéből).
# Ueber den Bau der Nervenfaser. U. ott, 1872. (Kül. ny. ugyanazon munkából).
# Dolgozatok a m. kir. tudom.-egyetem élet-szövettani intézetéből. I. Az állati szervezetnek élő alakegységei. Tanulmány az állati sejtelmélet felett. Kolozsvár, 1876.
Névtelen felhasználó

Navigációs menü