„Kara-kum” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 316 szerkesztés
Javítás
22. sor: 22. sor:
| népsűrűség =0,15
| népsűrűség =0,15
| kisebbségek =
| kisebbségek =
| pozíciós térkép =
| pozíciós térkép = Türkmenisztán
| térképfelirat = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!-->
| térképfelirat = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!-->
| szélességi fok =
| szélességi fok =
35. sor: 35. sor:
}}
}}


A '''Kara-kum''', vagy más forrásokban ''Karakum'' és ''Gara Gum'' (“Fekete Homok”) ([[Türkmén nyelv|türkménül]]: ''Garagum'', [[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Каракумы'') egy [[sivatag]] [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]]. [[Türkmenisztán]] területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².<ref>{{cite web
A '''Kara-kum''', vagy más forrásokban ''Karakum'' és ''Gara Gum'' (am. „Fekete Homok”) ([[Türkmén nyelv|türkménül]] ''Garagum'', [[orosz nyelv|oroszul]] ''Каракумы'' [Karakumi]) egy [[sivatag]] [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]]. [[Türkmenisztán]] területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².<ref>{{cite web
|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110529/Karakum-Desert
|url=http://www.britannica.com/eb/article-9110529/Karakum-Desert
|title=Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia
|title=Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia
45. sor: 45. sor:
</ref>
</ref>


Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 négyzetkilométerenként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.
Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 km²-enként él egy ember. [[Csapadék]]ban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az [[eső]].


== Elhelyezkedése ==
== Elhelyezkedése ==
A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, nyugatról a [[Kaszpi-tenger]], északról az [[Aral-tó]], és az [[Amu-darja]] folyó, északkeletről a [[Kizil-kum]] sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő [[Aralkum]] foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40&nbsp;000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a [[Szovjetunió]] öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.
A Kara-kum sivatag a mai [[Türkmenisztán]] területén terül el, nyugatról a [[Kaszpi-tenger]], északról az [[Aral-tó]], és az [[Amu-darja]] folyó, északkeletről a [[Kizil-kum]] sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő [[Aralkum]] foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40&nbsp;000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a [[Szovjetunió]] öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.


Az Aralkum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott [[sókőzetek]]ből, és [[alkálifémek|alkálifém-telepek]] maradványából áll; amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az [[Antarktisz]]ig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak [[Grönland|grönlandi]] gleccserekben, [[Norvégia|norvég]] erdőkben, és [[Oroszország|orosz]] földeken is.
Az Aralkum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott [[sókőzetek]]ből, és [[alkálifémek|alkálifém-telepek]] maradványából áll, amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az [[Antarktisz]]ig, ahol a [[pingvinek]] vérében is kimutatható. Arali homokot találtak [[Grönland|grönlandi]] gleccserekben, [[Norvégia|norvég]] erdőkben, és [[Oroszország|orosz]] földeken is.


== Vízrajza ==
== Vízrajza ==
Délen a [[Hindukus]] hegységben eredő [[Murgab (Karakum)|Morghab]] és [[Tejen]] folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.
Délen, a [[Hindukus]] hegységben eredő [[Murgab (Karakum)|Morghab]] és [[Tejen]] folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.


A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a [[Karakum-csatorna]]. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.
A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a [[Karakum-csatorna]]. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.


== Földrajza ==
== Földrajza ==
A Kara-kum sivatag [[kőolaj]]ban, és [[földgáz]]ban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb [[kén]] lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a [[Derweze]] gáz kráter.
A Kara-kum sivatag [[kőolaj]]ban, és [[földgáz]]ban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb [[kén]]lelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a [[Derweze]] gázkráter.


== Közlekedés ==
== Közlekedés ==
A sivatagon vezetett át az egykori [[selyemút]], ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.
A sivatagon vezetett át az egykori [[selyemút]], ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.

== Források ==
{{források}}


== Fordítás ==
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Karakum Desert}}
{{fordítás|en|Karakum Desert}}

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== További információk ==
== További információk ==
77. sor: 77. sor:
{{sivatagok}}
{{sivatagok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
{{Portál|Földrajz||}}

{{DEFAULTSORT:Karakum}}
{{DEFAULTSORT:Karakum}}

⚫
[[Kategória:Türkmenisztán]]
[[Kategória:Sivatagok]]
[[Kategória:Türkmenisztán sivatagai]]
⚫
[[Kategória:Kazahsztán sivatagai]]

A lap 2020. október 15., 01:13-kori változata

Kara-kum (Garagum)
A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén.
A Kara-kum sivatag a NASA World Wind képén.
Közigazgatás
Ország(ok) Türkmenisztán
 Kazahsztán
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség0,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Hosszúsága500 km
Szélessége800 km
Területe350 000 km²
Elhelyezkedése
Kara-kum (Türkmenisztán)
Kara-kum
Kara-kum
Pozíció Türkmenisztán térképén
é. sz. 39°, k. h. 60°Koordináták: é. sz. 39°, k. h. 60°
A Wikimédia Commons tartalmaz Kara-kum témájú médiaállományokat.

A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (am. „Fekete Homok”) (türkménül Garagum, oroszul Каракумы [Karakumi]) egy sivatag Közép-Ázsiában. Türkmenisztán területének 70%-át foglalja el, kiterjedése 350 000 km².[1]

Népsűrűsége alacsony, átlagosan 6,5 km²-enként él egy ember. Csapadékban ritka, egyes területein évtizedekig nem esik az eső.

Elhelyezkedése

A Kara-kum sivatag a mai Türkmenisztán területén terül el, nyugatról a Kaszpi-tenger, északról az Aral-tó, és az Amu-darja folyó, északkeletről a Kizil-kum sivatag határolja. Az Aral-tó vízszintjének apadásával, a korábbi tómeder helyét a terjeszkedő Aralkum foglalta el, amelynek területe közelítőleg 40 000 km². Az Aral-tó vízszintje az idők során mindig ingadozó volt, azonban a napjainkban tapasztalható kiszáradásért a Szovjetunió öntözéses gazdálkodása a felelős. Habár az Északi-Aral-tó vízszintje emelkedik, a Déli-Aral-tó vize továbbra is süllyed, így növelve a sivatag területét.

Az Aralkum homokja sós mocsár, amely finoman eloszlatott sókőzetekből, és alkálifém-telepek maradványából áll, amely az öntözött területekről mosódott a medencébe. Az erős kelet-nyugati irányú légáramok a homokkal együtt növényvédő szer maradékot visznek magukkal, egészen az Antarktiszig, ahol a pingvinek vérében is kimutatható. Arali homokot találtak grönlandi gleccserekben, norvég erdőkben, és orosz földeken is.

Vízrajza

Délen, a Hindukus hegységben eredő Morghab és Tejen folyók nyugati irányban folynak a sivatagon keresztül, ahol aztán elszáradnak.

A sivatagot átszeli a világ második legnagyobb öntözőcsatornája, a Karakum-csatorna. A csatornát 1954 kezdték építeni, építése 1967-ben fejeződött be. Jelenleg 1375 km hosszú, évi vízhozama 13-20 km³. A csatorna repedéseinél, az elszivárgó víz kisebb tavakat, pocsolyákat hozott létre; amelynek következtében a talajvíz megemelkedett, és a talaj sótartalma megnőtt.

Földrajza

A Kara-kum sivatag kőolajban, és földgázban nagyon gazdag, valamint itt található a világ harmadik legnagyobb kénlelőhelye. A jelentős földgázmennyiség egyik látványos jele a Derweze gázkráter.

Közlekedés

A sivatagon vezetett át az egykori selyemút, ma pedig a transz-kaszpi vasútvonal.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karakum Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Karakum Desert -- Britannica Online Encyclopedia. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2008. február 22.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kara-kum&oldid=23141717”