„Thár-sivatag” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
#WLF Címke: Visszaállítva |
Visszavontam az utolsó változtatást (Dugal harpreet), visszaállítva 81.182.157.51 szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
[[Fájl:Thar desert Rajasthan India.jpg|thumb|Homokdűnék Rádzsasztánban]] |
[[Fájl:Thar desert Rajasthan India.jpg|thumb|Homokdűnék Rádzsasztánban]] |
||
[[Fájl:Young muslim woman in the Thar desert near Jaisalmer, India.jpg|thumb|Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén]] |
[[Fájl:Young muslim woman in the Thar desert near Jaisalmer, India.jpg|thumb|Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén]] |
||
[[File:Beauty of thar.jpg|thumb|Thar szépsége]] |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
A lap 2020. október 13., 17:51-kori változata
Thár-sivatag | |
A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében | |
Elhelyezkedés | India, Pakisztán |
Besorolás | sivatag, félsivatag |
Terület | 200 000 km² |
Térkép | |
Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″Koordináták: é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thár-sivatag témájú médiaállományokat. |
A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, urdu: صحراےَ تھر) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák.
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri.
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ivóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
A kutatók szerint a régió Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki.[1]
Főbb városok
Dzsaiszalmer, Bíkánér, Dzsódhpur.
Jegyzetek
- ↑ Hubert Lamb: Reconstruction of the Course of the Postglacial Climate over the World
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Roger Few: Vadregényes tájakon