„Thár-sivatag” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rövidítés
#WLF
Címke: Visszaállítva
48. sor: 48. sor:
[[Fájl:Thar desert Rajasthan India.jpg|thumb|Homokdűnék Rádzsasztánban]]
[[Fájl:Thar desert Rajasthan India.jpg|thumb|Homokdűnék Rádzsasztánban]]
[[Fájl:Young muslim woman in the Thar desert near Jaisalmer, India.jpg|thumb|Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén]]
[[Fájl:Young muslim woman in the Thar desert near Jaisalmer, India.jpg|thumb|Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén]]
[[File:Beauty of thar.jpg|thumb|Thar szépsége]]

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

A lap 2020. szeptember 29., 16:53-kori változata

Thár-sivatag
A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében
A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében
ElhelyezkedésIndia, Pakisztán
Besorolássivatag, félsivatag
Terület200 000 km²
Térkép
Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával
Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával
Elhelyezkedése
Thár-sivatag (India)
Thár-sivatag
Thár-sivatag
Pozíció India térképén
é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″Koordináták: é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Thár-sivatag témájú médiaállományokat.

A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, urdu: صحراےَ تھر) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.

A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák.

Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is eléri.

Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.

A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ivóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.

A kutatók szerint a régió Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki.[1]

Főbb városok

Dzsaiszalmer, Bíkánér, Dzsódhpur.

Homokdűnék Rádzsasztánban
Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén
Thar szépsége

Jegyzetek

  1. Hubert Lamb: Reconstruction of the Course of the Postglacial Climate over the World

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona
  • Roger Few: Vadregényes tájakon