„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
korrektúra |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A ''' |
A '''tervgazdáltrolkodás''' egy olyan [[gazdasági rendszer]], ahol nem a [[piac]], hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>{{CitLib|aut=Alec Nove|tit=The New Palgrave: A Dictionary of Economics|edi=3. kiad.|ann=1987|cap=Planned economy|pag=879-880}}</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista [[államrendszer]]hez hasonló módon.<ref>Myers, Danny. ''Construction Economics'' (2004), Spon Press (UK), p. 288</ref> A tervezők döntik el, mit, illetve mennyit kell termelni és utasítják a [[vállalkozás]]okat, hogy azokat a javakat termeljék.<ref>Ollman, Bertell. ''Market Socialism: The Debate Among Socialists'' (1997), Routledge (UK), p. 12</ref> |
||
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották. |
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották. |
||
A lap 2020. szeptember 24., 19:31-kori változata
A tervgazdáltrolkodás egy olyan gazdasági rendszer, ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el, mit, illetve mennyit kell termelni és utasítják a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.[3]
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A mechanizmus alapelképzelése Marx A tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani. Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
A tervgazdaság előképe a lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a lenini NEP, vagy a kádári új gazdasági mechanizmus.