„Kopula” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
24 282 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
szócikk fejlesztése
a (→‎Külső hivatkozások: ==Források== szakasz ==Jegyzetek== szakaszra, {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra (WP:FELÉP), apróbb javítások AWB)
(szócikk fejlesztése)
Az egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaxisában]] a '''kopula''' olyan [[nyelv]]i elem, amely az [[Alany (nyelvészet)|alanyt]] azzal a [[névszó]]val köti össze, amellyel együtt a mondat [[állítmány]]át képezi. Egyes nyelvekben, mint a [[Magyar nyelv|magyar]] vagy az [[indoeurópai nyelvek]], a kopula [[segédige]], és magyar [[Grammatika|grammatikákban]] névszói-igeinek nevezett összetett állítmányt alkot.<ref name="jaszo_367">MNyK 2007, 367–370. o.</ref><ref name="bussmann">Bussmann 1998, p.&nbsp;257.</ref><ref name="crystal_116">Crystal 2008, p.&nbsp;116.</ref><ref name="dubois">Dubois 2002, p.&nbsp;121–122.</ref><ref name="bidu_139">Bidu-Vrănceanu 1997, p.&nbsp;139.</ref>
A '''kopula''' vagy '''kopulatív ige''', ''kapcsolóige'', a [[nyelvészet]]ben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az [[Alany (nyelvészet)|alanyt]] a névszói vagy határozói [[állítmány|állítmánnyal]] köti össze.
 
Kopulatív igének megfelelő [[igenév]]vel a névszó magyar grammatikák szerint összetett [[mondatrész]]t képez, pl. ''Jó érzés '''első lenni''''', '''''Első lévén''' jutalmat kapott''.<ref name="bokor_243">MNyK 2007, 243. o.</ref>
A kopula gyakran a [[létige]], de a [[magyar nyelv|magyarban]] lehet a ''lesz, marad, múlik (valahány éves)'' igék származéka is. Egyes nyelvekben (például az [[angol nyelv|angolban]] vagy az [[újlatin nyelvek]]ben) kopulatívak például a ’látszik, hangzik, hallatszik, érződik, tűnik, bizonyul valaminek/valamilyennek’, ’valamilyen íze, illata, tapintása van’ jelentésű igék; a magyarban azonban ezek nem kopulatívak, mert vagy ''‑nak/‑nek'' [[toldalék|ragos]] vonzatuk van, vagy egész más [[szószerkezet|szerkezettel]] fejezzük ki őket.
 
[[Összetett mondat]]ban az állítmány névszói részét a magyarban [[Összetett mondat#Az állítmányi mellékmondat|állítmányi mellékmondat]] fejtheti ki, pl. ''Kati volt az, '''akiben legjobban megbíztam''''',<ref>MNyK 2007, 448. o.</ref> egyéb nyelvekben pedig helyettesítheti: {{fr}} ''L’essentiel est '''que le client soit satisfait''''' ’A lényeg az, hogy az ügyfél elégedett legyen’.<ref>Kalmbach 2013, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/675.html 675. o].</ref>
Kopula a magyarban a szókapcsolatokban használt ''való'' és ''volta'' segédszó is (a legtöbb esetben), pl. ''a repülőgépről való leszállás, az utas orvos volta.''<ref>''Magyar grammatika,'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006, 256.</ref>
 
Egyes szerzők kiterjesztik a kopulatív ige fogalmát a létigére abban az esetben is, amikor az alanyt [[határozó]]hoz köti. Például Dubois 2002 szerint a {{fr}} ''Pierre était à la maison'' ’Pierre otthon volt’ mondatban az ige ugyanúgy kopula, mint a ''Pierre est heureux'' ’Pierre boldog’ és a ''Pierre sera un ingénieur'' ’Pierre mérnök lesz’ mondatokban.<ref name="dubois"/> Eastwood 1994-nek ugyanaz a véleménye az [[Angol nyelv|angol]] ''be'' igéről: ''The conference is every year'' ’A konferenciát minden évben megtartják’ (szó szerint ’A konferencia van minden évben’), ''The hotel was quiet'' ’A szálloda csendes volt’.<ref>Eastwood 1994, 6. o.</ref> Azon [[Nyelvészet|nyelvészek]] szemléletében, akik nem osztják ezt a véleményt, a létige akkor kopula, ha nincs [[Szókészlet|lexikai]] jelentése, viszont ha van ilyen jelentése, például ''létezik'', ''él'', ''tartózkodik'', ''történik'', akkor magában képez igei állítmányt: {{hu}} ''A házban sok gyerek van'',<ref name="jaszo_367"/> {{fr}} ''Il est à la campagne'' ’Falun van’,<ref>Grevisse – Goosse 2007, 391. o.</ref> {{en}} ''The conference is every year''.
==A magyarban==
===Összefüggés az állítmánnyal===
Az alábbi táblázatban az állítmány aláhúzva, a kopula félkövér betűkkel szerepel.
 
Egyes nyelvekben, mint az [[újlatin nyelvek]] a kopulatív ige általában kötelező, bár egyes esetekben inkább mellőzik, de akkor is ki lehet tenni. Más nyelvekben, mint a magyar, bizonyos esetekben kötelező mellőzni, megint másokban pedig más kopula értékű szóval helyettesíthető, például [[névmás]]sal, mint az [[arab nyelv]]ben. Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a kopula nem ige, hanem egy szócska (pl. a [[Japán nyelv|japánban]]), vagy [[toldalék]] (pl. a [[török nyelv]]ben).
{| class=wikitable
| Igei állítmány ||''Mari <u>biciklizik</u>.''||nincs kopula
|-
|Névszói állítmány||''Mari <u>ügyes '''∅'''</u>.''||testetlen kopula<br>(a legtöbb más nyelvben itt is megjelenik)
|-
| Összetett állítmány<br>
:határozóval
:névszóval
|valign=top|<br>
''Mari <u>a szobában '''van'''</u>.''<br>
''<u>Ügyes '''voltál'''</u>.''
|van kopula
|}
 
== A kopulatív ige általános jellegzetességei és használata ==
===Kopulatív igék===
{| class=wikitable
|rowspan=2| &nbsp; ||colspan=2 align=center|Kopulatív állítmány
|-
|névszói része||igei része (a kopula)
|-
|rowspan=5|''Pista''
|rowspan=4 align=center|''orvos''
|'''volt.'''
|-
|'''lesz.'''
|-
|'''lett.'''
|-
|'''maradt.'''
|-
|''harmincéves''||'''múlt.'''
|}
 
[[Morfológia (nyelvészet)|Alaktani]] szempontból a kopulatív ige fejezi ki az állítmány azon [[Nyelvtani kategória|grammatikai kategóriáit]], amelyeket nyelvtől függően is hordoz. Ezek a [[Személy (nyelvészet)|személy]], a [[Szám (nyelvészet)|szám]], az [[igeidő]], az [[igemód]], az [[igenév]]i alak, a [[Nem (nyelvészet)|nem]], az [[Igeszemlélet és igejelleg|igeszemlélet és az igejelleg]].
Jelen időben, (egyes és többes szám) harmadik személyben nem szerepel, ha az állítmány főnév vagy melléknév:
:''Pista orvos '''∅'''. Pistáék orvosok '''∅'''.'' ("van", ill. "vannak" nincs kitéve)
 
Mondattani szempontból az ilyen ige [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusával]] áll szemben azon igékkel, amelyek igei állítmányok lehetnek. A kopulatív ige megenged alapszerkezetében [[Melléknév|melléknevet]], és ilyen szót vagy más olyat követel meg, amely kifejezheti az állítmány névszói részét a szóval vagy csak személy[[rag]]gal kifejezett alannyal egy időben. Az állítmány névszói része lehet melléknéven kívül, nyelvtől függően [[főnév]], [[számnév]], névmás, igenév vagy [[határozószó]].<ref name="bidu_139"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 536. o.</ref>
Jelen időben, harmadik személyben is szükséges azonban, ha az állítmány a valahol levést fejezi ki:
: ''Pista a szobában '''van'''.''
 
A kopulatív ige elsősorban [[viszonyszó]]. [[Szemantika|Jelentéstani]] szempontból vagy nincs lexikai jelentése (ilyen a létige) vagy az ilyen jelentése korlátozott (egyéb igék).<ref name="crystal_116"/> A lexikai jelentést főleg az állítmány névszói része hordozza. A kopula csak hozzájárul olyan viszonyok kifejezéséhez az alany és a névszói rész között, mint:
Ha egy kopulatív igéből egyéb mondatrészeket képzünk, utána is kopulának nevezhetjük:
* minősítés (melléknévvel vagy főnévvel):
:''Pista orvos akar '''lenni'''.'' – ''Pista orvos '''lévén''' meggyógyította a gyereket.''
:{{hu}} ''A villamos sárga lehet'', ''Péter tanár volt'';<ref name="szende">Szende – Kassai 2007, 382–385. o.</ref>
:{{en}} ''He has become very handsome'' ’(Ő ''hímnem'') nagyon szép lett’, ''She is a dancer'' ’Ő (''nőnem'') táncos’;<ref name="bussmann"/>
:{{fr}} ''Cette fille est charmante'' ’Ez a lány bájos’, ''Jean est professeur'' ’Jean tanár’;<ref name="dubois_238"/>
:{{ro}} ''El este inteligent'' ’Ő ''(hn.)'' intelligens’,<ref name="bidu_139"/> ''Inelul ei este de aur'' ’A gyűrűje aranyból van’;<ref>Avram 1997, 67. o.</ref>
:<small>([[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]])</small><ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> ''Takav je bio'' ’Ilyen volt (ő ''hn.'')’, ''Ja jesam vještac'' ’Valóban varázsló vagyok’;<ref name="baric">Barić 1997, 401–403. (horvát grammatika).</ref>
* azonosítás:
:{{hu}} ''Az lesz a te ajándékod, ami a kis dobozban van'';<ref>Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/osszmond.htm F. Az összetett mondat] oldal.</ref>
:{{en}} ''Jo is the leader'' ’Jo a főnök’;<ref name="crystal_171">Crystal 2008, 171–172. o.</ref>
:{{fr}} ''Ce chien est Médor'' ’Ez a kutya Médor’;<ref name="dubois_238">Dubois 2002, 238. o.</ref>
:{{ro}} ''El este directorul'' ’’Ő ''(hn.)'' az igazgató’;<ref name="bidu_139"/>
* egyenértékűség:
:{{fr}} ''Partir c’est mourir un peu'' ’Elmenni annyi, mint kissé meghalni’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 463. o.</ref>
:{{ro}} ''Munca înseamnă satisfacție'' ’A munka élvezet’;<ref name="bidu_139"/>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Rat je danas nauka'' ’A háború manapság tudomány’;<ref name="baric"/>
* birtokviszony:
:{{hu}} ''Én is magány és csönd gyermeke lettem'' ([[Juhász Gyula]]);<ref>P. Lakatos 2006, 102. o.</ref>
:{{en}} ''This book is John's'' ’Ez a könyv Johné’;<ref name="dubois_373"/>
:{{fr}} ''Ce livre est à Jean'' ’Ez a könyv Jeané’;<ref name="dubois_373">Dubois 2002, 373. o.</ref>
:{{ro}} ''Cartea este a ei'' ’A könyv az övé’ (''nn.'')’;<ref name="avram_332">Avram 1997, 332–333. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''On je naš'' ’Ő ''(hn.)'' a miénk’.<ref name="baric"/>
 
Igeszemléleti szempontból a kopulatív ige lehet statikus (a létige és [[Szinonímia|szinonimái]]) vagy dinamikus (pl. a ''lesz'' ige és szinonimái).<ref name="bidu_139"/>
==Más nyelvekben==
 
[[Stilisztika]]i szempontból a kopulatív ige olyan explicit [[metafora]] létrehozásához járul hozzá, amely névszói-igei állítmányos mondat szerkezetén alapszik,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 290. o.</ref> pl. ''Láng volt az élet'' ([[Pinczési Judit]]).<ref>Szathmári 2008, '''Metafora''' szócikk.</ref>
Az [[uráli nyelvcsalád|uráli nyelvek]] többségében gyakran elmarad, míg az [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvekben]] általános használatú és igen gyakran rendhagyó ragozású (elsősorban a létige). Az [[orosz nyelv]]ben ugyanakkor szintén nem szerepel jelen időben.
 
== Kopulatívoknak tekintett igék ==
A török nyelvekben a kopula jelen időben általában nem ige, hanem toldalék jellegű: a névszók predikatív (állítmányt jelölő) személyragjai, amelyek névmási eredetűek. pl. török ev=ház > evde=házban/otthon > evdeyim=otthon vagyok/a házban vagyok.
A törökországi törökben a múlt idejű kopula is toldalék alakú: evdeydim=otthon voltam; küçüktüm=kicsi voltam
 
A fő kopulatív ige a létige. Egyes nyelvészek csak ezt nevezik kopulatívnak, de egyéb olyan igéket is számba vesznek, amelyek névszói-igei állítmány részei lehetnek.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 261. o., nyelvészek megnevezése nélkül.</ref> Az utóbbiak között egyesek félkopulatívoknak nevezik a létigén kívülieket, mivel teljesen vagy részben megtartják lexikai jelentésüket, és hozzájárulnak az állítmány teljes jelentéséhez, szemben a létigével, amelynek kopulaként nincs lexikai jelentése.<ref>Dubois 2002, 389. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 438. o.</ref><ref name="cirgic">Čirgić 2010, 261. o. (montenegrói grammatika).</ref>
A létige kopulatív használatával szembenáll az ún. egzisztenciális használata, amikor nem azt fejezzük ki, hogy valami milyen, hanem hogy létezik, illetve rendelkezésre áll (például '''''Van''' Pista az osztályunkban.).''
 
Magyar grammatikákban kopulatív igéknek számítanak az alábbiak:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* ''van'': ''Te okos vagy'';<ref name="jaszo_367"/>
* [[Segédige]]
* ''lesz'': ''Jó mérnök lett belőle'';<ref>Erdős 2001, [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/igek.htm 4. Az igei csoport] oldal.</ref>
* ''marad'': ''Élete végéig becsületes maradt'';<ref name="jaszo_367"/>
* ''múlik'' (csak a ''napos'', ''hetes'', ''hónapos'', ''éves'' melléknévvel kapcsolatban): ''Elmúltam húszéves''.<ref name="jaszo_367"/>
 
Az itt említett más nyelvek grammatikáiban is kopulatívoknak számítanak ezek megfelelői, a ''múlik'' igén kívül. Nyelvészek nézetétől függően több-kevesebb egyéb igét is kopulatívnak tekintenek, például:
==Külső hivatkozások==
:{{en}} ''She '''feels''' angry'' ’Dühösnek érzi magát’;<ref name="crystal_116"/>
:{{fr}} ''La médecine '''s’était montrée''' impuissante'' ’Az orvostudomány tehetetlennek mutatkozott’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 264. o.</ref>
:{{ro}} ''Răzvan '''părea''' voinic și curajos'' ’Răzvan erősnek és bátornak tűnt’;<ref>Coteanu 1982, 163. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''Ne '''pravi se''' lud'' ’Ne tedd magad bolondnak!’<ref name="cirgic"/>
 
== A kopula sajátosságai néhány nyelvben ==
 
=== A magyarban ===
 
A magyar nyelvben van kötelező kopulaelhagyás, mégpedig a ''van'' igéé [[kijelentő mód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen idő]] harmadik személyben. Az [[uráli nyelvek]]ben általában gyakori az ún. névszói állítmány,<ref>Sipőcz 2006, 222. o.</ref> ahogyan egyes szerzők nevezik,<ref name="jaszo_367"/> miközben mások szerint ez zérókopulás névszói-igei állítmány. Példák: ''A varjú énekesmadár'', ''Még zöld a cseresznye'', ''A mi focistáink nagyon gyorsak'', ''Ez már nekem is sok'', ''Mi az ott?'' Minden más esetben, azaz amikor a ''van'' ige egyéb alakjai vagy a többi kopulatív ige akármelyik alakja szükséges, a kopula testes, pl. ''Tegnap óta lázas '''vagy''''', ''Jók '''legyetek''' a kiránduláson!'',<ref name="MGr_400">MGr 2000, 400. o.</ref> ''Látom, egészen tiszta '''lettél''''', ''Ő mindig határozott '''marad''''', ''Az öcsém nyáron '''múlik''' húszéves''. Kivételesen megjelenik a ''van'' kopula kijelentő mód jelen idő harmadik személyben, ha nyomatékosított: '''''Van''' ő olyan bátor, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába''.<ref name="MGr_254">MGr 2000, 254–256. o.</ref>
 
A magyarban a ''van'' ige két olyan származékkal rendelkezik, amelyek szintén kopulák, és egyes összetett mondatrészek alkotásának segédszavai, pl. ''János orvos '''volta''' sokaknak hihetetlen volt'' (összetett alany), ''a feladatról '''való''' gondolkodás'' (összetett [[jelző]]).<ref name="MGr_254"/>
 
=== Újlatin nyelvekben ===
 
Ezekben a nyelvekben a kopulatív ige általában kötelező, de vannak olyan esetek, amikor inkább elhagyják, bár ekkor is kitehető.
 
==== A franciában ====
 
A [[francia nyelv]]ben gyakran hagyják el a kopulatív igét felkiáltó mondatban, pl. ''Délicieux, vos gâteaux !'' (← ''Ils sont délicieux, vos gâteaux'') ’Nagyon finomak a (maga) süteményei!’, ''Drôle de type !'' ’Furcsa egy alak!’, ''Magnifique !'' ’Csodálatos!’, ''Imbécile !'' ’Hülye (vagy)!’ Előfordul az elhagyás bizonyos kijelentő mondatokban is, pl. ''À vous la parole'' ’Öné a szó’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 515–516.</ref>
 
Összetett mondatban előfordul a kopula hiánya amikor:
* az állítmány névszói részét [[Összetett mondat#A jelzői mellékmondat|jelzői mellékmondat]] egészíti ki: ''Heureux qui frissonne aux miracles de cette poésie'' ’Boldog, aki megborzong e vers csodái hallatán’ ([[Anatole France]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1430. o.</ref>
* az állítmány névszói része [[Összetett mondat#Az alanyi mellékmondat|alanyi mellékmondatot]] rendel alá: ''Inutile que vous en parliez là-bas !'' ’Fölösleges beszélnie erről ott!’ ([[Gustave Flaubert]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1463.</ref>
* [[Összetett mondat#A megengedő mellékmondat|megengedő mellékmondatban]]: ''Quoique malade, Lucie a voulu nous accompagner'' ’Bár beteg volt, Lucie velünk akart jönni’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 224. o.</ref>
 
==== A románban ====
 
A [[román nyelv]]ben el lehet hagyni a kopulát főleg ismétlését kerülendő, például párbeszédben (''– Era trist? – Trist'' ’– Szomorú volt? – Szomorú’) és [[Összetett mondat#Mellérendelt mondatok|mellérendelt mondatban]]: ''El era vesel, iar ea tristă'' ’A fiú vidám volt, a lány meg szomorú’ (szó szerint ’Ő (''hn.'')…, ő (''nn.'') meg…).<ref name="avram_332"/>
 
Gyakran hagyják el a kopulát ún. ’minősítő névszói’ mondatban:<ref>Avram 1997, 319.</ref>
:''Vorba lungă sărăcia omului'' (szó szerint ’Hosszú beszéd az ember szegénysége’) ([[közmondás]]);
:''El savant?!'' ’Tudós, ő?!’;
:''Bine că ai venit'' ’Jó, hogy eljöttél’;
:''Bucuroși de oaspeți?'' (szó szerint ’Örvendezők a vendégektől?’ – köszöntés vendégségbe érkezéskor).
 
Mint a franciában, ebben a nyelvben is hiányozhat a kopula felkiáltó mondatban (pl. ''Năprasnic ger!'' ’Szörnyű egy fagy!’),<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 326.</ref> valamint megengedő mellékmondatban: ''Deși sărac, e optimist'' ’Bár szegény, mégis optimista’.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 124. o.</ref>
 
==== A spanyolban ====
 
A [[spanyol nyelv]] egyik sajátossága az, hogy két ''van''-nak megfelelő igéje van. Mindkettő kopulaként is használatos.<ref>Kattán-Ibarra – Pountain 2003, 103–106.</ref>
 
Az egyik a ''ser'' ige. Általában akkor használják, amikor az azonosítás vagy a minősítés állandónak tekintett:
* főnévvel: ''Soy arquitecto'' ’Építész vagyok’;
* [[főnévi igenév]]vel: ''Eso es sufrir'' ’Ez szenvedés’ (szó szerint ’Ez szenvedni’);
* mellékmondattal: ''La dificultad es que no tenemos dinero'' ’A nehézség az, hogy nincs pénzünk’;
* olyan melléknévvel, amely az alany velejáró tulajdonságát kifejezőnek tekintett: ''Este libro es triste'' ’Ez a könyv szomorú’.
 
Az ''estar'' ige többnyire melléknévvel használt, amikor:
* ideiglenes vagy ilyennek tekintett tulajdonságot fejez ki: ''La sopa está caliente'' ’A leves forró’, ''Está muy optimista'' ’(Ő) nagyon optimista’;
* a beszélő beleérti saját szubjektivitását tulajdonság kijelentésekor: ''Elena está muy guapa'' ’Elena nagyon szép (szerintem)’.
 
=== Az oroszban ===
 
Az [[orosz nyelv]] sajátossága más [[szláv nyelvek]]hez viszonyítva az, hogy már nincsenek meg benne a létige alakjai kijelentő mód jelen időben, kivéve az egyes szám harmadik személyű alakot, de ezt sem használják kopulaként, ezért a kopula zéró kijelentő mód jelen időben, pl. ''Она сегодня нарядная'' (Ona szevodnya narjadnaja) ’(Ő ''nn.'') ma elegáns’. Azonban a létige összes többi alakja megvan és használatos kopulaként is: ''Он '''был''' начальником'' (On bil nacsalnyikom) ’(Ő ''hn.'') főnök volt / Ő volt a főnök’, ''Маша '''будет''' нарядная'' (Masa bugyet narjadnaja) ’Masa elegáns lesz’, '''''Будь''' весёлой!'' (Bugy veszjoloj!) ’Légy vidám ''(nn.)''!’, '''''будучи''' больным'' (buducsi boljnim) ’beteg lévén’. E különböző helyzetekben a névszói rész két különböző [[Eset (nyelvészet)|esetben]] áll: Kopula nélkül és [[Jövő idő (nyelvészet)|jövő időben]] [[alanyeset]]ű, de [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt időben]] és [[határozói igenév]]ként [[eszközhatározói eset]]ű.<ref>Timberlake 2004, 281–282. o.</ref>
 
=== A modern héberben ===
 
A [[héber nyelv]]ben hasonló a helyzet az oroszbelivel a létige használatát tekintve. Kijelentő mód jelen időben hiányzik (pl. ''yoram ayef'' ’Jorám fáradt’), de a kopula az alanynak megfelelő [[személyes névmás]] is lehet: ''sarah šelanu '''hi''' ayefa'' ’A mi Sáránk fáradt’ [szó szerint ’Sára miénk ő ''(nn.)'' fáradt ''(nn.)'']. A személyes névmás általában főnévvel kívánt: ''yoram '''hu''' rav'' ’Jorám rabbi’ [szó szerint ’Jorám ő ''(hn.)'' rabbi’].<ref>Glinert 2005, 3–4. o.</ref> A kopula [[mutató névmás]] is lehet [[Élőség|élettelent]] megnevező főnévvel, amikor az alany határozatlan: ''iton eḥad '''zeh''' me‘at me’od dapim'' ’Egy újság annyi, mint nagyon kevés lap’ [szó szerint ’Újság egy ez ''(hn.)'' kevés nagyon lapok’].<ref>Glinert 1989, 173. o.</ref> A kopulatív létige jelen van a többi alakban: ''hu '''haya''' ketzat lo na‘im'' ’(Ő ''hn.'') kissé ellenszeves volt’,<ref>Glinert 1989, 157. o.</ref> ''hu '''yihye''' gavoah mišear eḥav'' ’(Ő ''hn.'') magasabb lesz a fivéreinél’.<ref>Glinert 1989, 148. o.</ref>
 
=== Az arabban ===
 
Az arab nyelvben is zéró a kopula jelen idejű állító mondatban, a névszói rész pedig alanyesetű, pl. ''al-Tariiq-u Tawiil-un'' ’Az út hosszú’, ''’anti Sadiiqat-ii'' ’A barátnőm vagy’ [szó szerint ’Te ''(nn.)'' barátnőm’]. Az arabban is használható kopulaként jelen időben személyes névmás: ''al-muhimm-u '''huwa''' l-‘iamal-u'' ’A munka a fontos’ [szó szerint ’A fontos ő ''(hn.)'' a munka’]. Ilyen mondat [[Tagadás (nyelvészet)|tagadása]] a „nincs” jelentésű igével történik, amely mindig a elején helyezkedik el, és ekkor a névszói rész [[tárgyeset]]ű: '''''lays-a''' xabiir-an'' ’Nem szakértő’. Múlt és jövő időben a „lenni” jelentésű ige használatos ugyancsak a mondat elején, és ekkor is tárgyesetű a névszói rész: '''''kaan-a''' l-Tariiq-u Tawiil-an'' ’Az út hosszú volt’, '''''sa-ta-kuun-u''' zawjat-ii Tabiibat-an'' ’A feleségem orvosnő lesz’.<ref>Ryding 2005, 59–63. o.</ref>
 
=== A japánban ===
 
A japán nyelvben a melléknév és a főnév magában is képezheti az állítmányt a fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], például:<ref>Kusutani 2006, 11–120. o. nyomán szerkesztett szakasz</ref>
:''Watashi wa Kyoto no shusshin'' ’[[Kiotó]]i vagyok’ (szó szerint ’Én [[Topik és predikátum|TOPIK]] Kiotó [[Jelző|JELZŐ]] származási hely);<ref>A ''wa'' szócska a mondat [[Topik és predikátum|topikjaként]] jelöli meg az őt megelőző szót, a ''no'' szócska pedig az őt megelőző szó [[jelző]]i funkcióját.</ref>
:''Minako wa kawaii'' ’Minako csinos’.
 
A szokásos regiszterben ilyen semleges mondatok végére a ''da'' szócska kerül, amelyet a nyelvészek általában kopulaként értelmeznek, bár nem ugyanolyan értékű, mint például az angolban a ''be'' kopulatív ige: ''Watashi wa Kyoto no shusshin '''da'''''. Ha a beszélő egyben az udvariasságát is kifejezi, a ''da'' szócskát a ''desu'' szócskával helyettesíti: ''Watashi wa Kyoto no shusshin '''desu'''''.
 
=== A törökben ===
 
A török nyelvben is jelen időben és olyan mondatban, amelyben nincs igeszemlélet- vagy [[Modalitás (nyelvészet)|modalitásjelzés]], egyes szám harmadik személyben nincs kopula sem, pl. ''Necla öğretmen'' ’Necla tanár’.<ref name="goksel_110">Göksel – Kerslake 2005, 110–111. o.</ref> Többes szám 3. személyben is bizonyos esetekben hiányzik a kopula: ''Öğretmenler'' ’(Ők) tanárok’, [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúllyal]] az utolsó előtti [[szótag]]on, miközben hangsúlyos utolsó szótaggal egyszerűen többes számú főnévről van szó.<ref name="goksel_81">Göksel – Kerslake 2005, 81–82. o.</ref> Egyéb esetekben a kopula szerepét toldalékok töltik be, amelyeknek idő, mód stb. szerinti alakjaik vannak. Ezekhez adnak hozzá egyéb toldalékokat és végül a személyragot, amely egyes szám 3. személyben zéró: ''Necla öğretmen'''di''''' ’Necla tanár volt’, ''Biraz yorgun'''du'''m'' ’Meglehetősen fáradt voltam’ (szó szerint ’Meglehetősen fáradt-MÚLT IDEJŰ KOPULA-E/1 RAGJA’),<ref name="goksel_110"/> ''Öğrenci'''ydi'''ler'' ’Diákok voltak’ (szó szerint ’Diák-MÚLT IDEJŰ KOPULA-T/3 RAGJA’).<ref name="goksel_81"/>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
*[https://web.archive.org/web/20080308054101/http://depts.gallaudet.edu/englishworks/grammar/actionlinking.htm A kopulatív igék, ill. a többjelentésű igék ilyen használatának felismerése és a cselekvést kifejező igéktől való megkülönböztetésük] {{en}}
== Források ==
 
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}} (MNyK 2007) (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
 
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{ro}} Coteanu, Ion. [https://www.academia.edu/10246131/Ion_Coteanu_Gramatica_de_Baza_a_Limbii_Romane ''Gramatica de bază a limbii române''] (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/2up Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
 
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* Erdős József (szerk.). [http://bme-tk.bme.hu/other/kuszob/kuszob.htm ''Küszöbszint. Magyar mint idegen nyelv'']. Budapesti Műszaki Egyetem. Nyelvi Intézet. Magyar Nyelvi Csoport. 2001 (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Glinert, Lewis. ''The grammar of Modern Hebrew'' (A modern héber nyelv grammatikája). Cambridge – New York – Port – Chester – Melbourne – Sidney: Cambridge University Press. 1989. {{ISBN|0-521-25611-9}}
 
* {{en}} Glinert, Lewis. ''Modern Hebrew: an Essential Grammar'' (A modern héber alapvető grammatikája). 3. kiadás. New York – London: Routledge. 2005. {{ISBN|0-203-32941-4}}
 
*{{en}} Göksel, Aslı – Kerslake, Celia. [https://izabelaszmit.files.wordpress.com/2011/03/turkish-grammar.pdf ''Turkish: a Comprehensive Grammar''] (A török nyelv részletes grammatikája). London – New York: Routledge. 2005. {{ISBN|0-203-34076-0}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le Bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
 
* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.1.4. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Kattán-Ibarra, Juan – Pountain, Christopher J. [https://yeclaeys.files.wordpress.com/2010/12/modern-spanish-grammar.pdf ''Modern Spanish Grammar. A practical guide''] (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 2. kiadás. London – New York: Routledge. 2003. {{ISBN|0-203-42831-5}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* Keszler Borbála (szerk.). [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}} (MGr) (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Kusutani, Sayuri. [https://www.hpu.edu/research-publications/tesol-working-papers/2006/04Kusutani_Syntax.pdf The English Copula Be: Japanese learners’ confusion] (Az angol ''be'' kopula. Japán tanulók tévesztése). ''TESOL Working Paper Series''. 4. évf. 2. sz. 2006. 11–15. o. (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* P. Lakatos Ilona (szerk.). [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Ryding, Karin C., ''A Reference Grammar of Modern Standard Arabic'' (Gramatică de referință a limbii arabe moderne standard), Cambridge – New York – Melbourne – Madrid – Cape Town – Singapore – São Paulo, Cambridge University Press, 2005, ISBN 978-0-511-11480-9
 
* Sipőcz Katalin. 10. fejezet – A magyar mint uráli nyelv. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 208–225. o. (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* [[Szathmári István]] (főszerk.). ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
 
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
* {{en}} Timberlake, Alan. ''A Reference Grammar of Russian'' (Az orosz nyelv grammatikája). Cambridge – New York – Melbourne – Madrid – Cape Town – Singapore – São Paulo: Cambridge University Press. 2004. {{ISBN|978-0-511-16446-0}}
 
== További információk ==
 
* {{en}} [https://web.archive.org/web/20080308054101/http://depts.gallaudet.edu/englishworks/grammar/actionlinking.htm Action Verbs and Linking Verbs] (Cselekvést kifejező igék és kopulatív igék). 1997-present by English Works! („Az angol működik!” program 1997-es ajádéka). A washingtoni Gallaudet Egyetem Angol nyelvoktatás- és írásközpontja. 2002. április 28.-i frissítés (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
* [[Állítmány]]
* [[Segédige]]
 
[[Kategória:Mondattan]]

Navigációs menü