„Blaha Lujza” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
→‎Élete: Múlt idő
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
(→‎Élete: Múlt idő)
Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Alig négyévesen már statisztaként szerepelt, [[Eduard Klischnigg]] majomszínész mellől kellett a hordóból kiugrania a színre. Először [[1856]]. [[április 22.|április 22-én]], hatévesen lépett színpadra az [[esztergom]]i [[Fürdő Szálló]]ban.<ref>Esztergom és Vidéke 1991. augusztus 2. Verő György Blaha Lujza és a Népszínház c. könyve (9. old.) szerint első fellépése 1858. január 5-én Győrben történt ''A komédiás'' című darabban.</ref>
 
8 éves koráig nem járt iskolába, majd [[Kápolnai János]] színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb [[Kőszeghy Endre]] társulatánál voltak szerződtetve, jártak [[Rozsnyó]]n, [[Lőcse|Lőcsén]], Dobsidán stb. Szülei 1858-ban a győri társulathoz szerződtek, és lakásuk egy ablaktalan kis padlásszoba, amelynek még ablaka sincsenvolt, világosság csak az üveges ajtón szűrődött be. Kölesi Lujza akkor járt először iskolába, a [[győr]]i apácák kolostorába. 1858. január 5-én lépett először valódi szerepben, ''A koldusnő''ben Mariként színpadra, és ezzel az első kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülei [[Gárdonyi Antal]] társulatához szerződtek. Itt sem maradtak sokáig, mert innen [[Völgyi György]] színigazgatóhoz mentek. Ott sok nélkülözés és nyomor között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő volt, és önálló szerepeket játszott. 1863-ban játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan először [[Vác]]ra, [[Szarvas (település)|Szarvasra]], majd sok-sok vándorlás után, 1864. április havában, [[Molnár György (színművész)|Molnár Györgyhöz]], a budai Népszínház igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a ''Csikós'' c. népszínműben. Június havában [[Latabár Endre (színművész, 1811–1873)|Latabár Endréhez]] [[Balatonfüred]]re szegődött, őszre azonban ismét visszatért Budára, Molnár Györgyhöz, — aki időközben kivette a kórusból, — ahol a színház három karmestere: Schimacsek, Sziklavölgyi és Jakóbi tanították. A budai színház csődbejutásakor [[Szabadka|Szabadkára]] szerződött, [[Sipos Károly]] társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében.
 
1866. február 5-én<ref>Monori Hírlap, a Pest Megyei Hírlap különkiadása, 1988. szeptember 1.</ref> kötött házasságot [[Blaha János]] (Jan Blaha) cseh származású osztrák katonával, aki felismerte az ifjú színésznő tehetségét, és a későbbiekben karrierjét egyengette.<ref name="Napló">{{cite journal | author=Szigeti Hajni| title=Mit rejt a tulipános ládika?| journal=Nők Lapja| year=2017| issue=5| page=74-75|id= ISSN 1788-0920}}</ref> Hálából neje élete végéig viselte nevét. Blaha János ugyan nem tudott magyarul, Lujza pedig németül nem beszélt, de egy leckeóra végén énektanára szerelmet vallott neki és egyben a kezét is megkérte.<ref>Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 11-12. old.</ref>
199

szerkesztés

Navigációs menü