„Barátpapagáj” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Frissítés
1. sor: 1. sor:
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Barátpapagáj
| name = Barátpapagáj
| status = LC
| status =
| image = Monk Parakeet (Myiopsitta monachus) Buenos Aires.jpg
| image = Monk Parakeet (Myiopsitta monachus) Buenos Aires.jpg
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
15. sor: 15. sor:
| species = '''''M. monachus'''''
| species = '''''M. monachus'''''
| binomial = Myiopsitta monachus
| binomial = Myiopsitta monachus
| binomial_authority = ([[Boddaert]], [[1783]])
| binomial_authority = ([[Pieter Boddaert|Boddaert]], 1783)
| range_map =
| range_map = -
| range_map_caption =
| range_map_caption =
| synonyms = remetepapagáj
| synonyms = remetepapagáj
22. sor: 22. sor:
| wikicommonscat = Myiopsitta monachus
| wikicommonscat = Myiopsitta monachus
}}
}}
A '''barátpapagáj''' vagy '''remetepapagáj''' ''(Myiopsitta monachus)'' a [[madarak]] osztályának [[papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)'' rendjébe és a [[papagájfélék]] ''(Psittacidae)'' családjába tartozó ''Myiopsitta'' nem egyetlen [[faj]]a.
A '''barátpapagáj''' vagy '''remetepapagáj''' ''(Myiopsitta monachus)'' a [[madarak]] osztályának [[papagájalakúak]] ''(Psittaciformes)'' rendjébe és a [[papagájfélék]] ''(Psittacidae)'' családjába tartozó ''Myiopsitta'' nem egyetlen [[faj]]a.<ref name = A>{{cite web|title=A Jboyd.net rendszerbesorolása |url=http://jboyd.net/Taxo/List12.html|publisher=|accessdate=20200819}}</ref> Egyes szervezetek a [[valódi papagájformák]] ''(Psittacinae)'' alcsaládjába sorolják.<ref name = B>{{itis|177723|20200819}}</ref>


== Rendszerezése ==
==Előfordulása==
A fajt [[Pieter Boddaert]] holland orvos, biológus és ornitológus írta le 1880-ban, a ''[[Psittacus]]'' nembe ''Psittacus monachus'' néven.<ref name = E>{{cite web|title=Avibase|url=https://avibase.bsc-eoc.org/species.jsp?avibaseid=35810386DDA72E08|publisher=|accessdate=20200819}}</ref>
[[Argentína]], [[Bolívia]], [[Brazília]], [[Paraguay]] és [[Uruguay]] területén honos. Erdőségekben és szavannákon egyaránt előfordul.

== Alfajai ==
*''Myiopsitta monachus monachus'' (Boddaert, 1783) – [[Brazília]] délkeleti része, [[Uruguay]] és [[Argentína|Északkelet-Argentína]]
*''Myiopsitta monachus calita'' (Jardine & Selby, 1830) – [[Argentína]] nyugati és déli része
*''Myiopsitta monachus cotorra'' (Vieillot, 1818) – [[Bolívia|Délkelet-Bolívia]], [[Paraguay]], [[Argentína|Észak-Argentína]] és [[Brazília|Dél-Brazília]]
*''Myiopsitta monachus luchsi'' (Finsch, 1868) – egy izolált populáció [[Bolívia|Bolíviában]]
== Előfordulása ==
[[Argentína]], [[Bolívia]], [[Brazília]], [[Paraguay]] és [[Uruguay]] területén honos. Természetes élőhelyei a [[Szubtrópusok|szubtrópusi]] vagy [[Trópusok|trópusi]] síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint emberi környezet. Állandó, nem vonuló faj.<ref name = C>{{cite web|title= A faj adatlapja a BirdLife International oldalán|url=http://datazone.birdlife.org/species/factsheet/45427277|publisher=|accessdate=20200818}}</ref>


Kedvelt kalitkamadár. Mivel fészkei karbantartása miatt egész évben viszonylag helyhez kötötten él, ezért sok helyütt félig vagy teljesen szabadon tartják állatkertek és magángyűjtők is. Ezek közül a madarak közül olykor néhány pár elszakadva a kolóniától teljesen önálló életet kezd máshol, így betelepült madárként több, számára alkalmas helyen megjelent már. Ilyen önállóan költő kolóniái vannak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], a [[Bermuda|Bermuda-szigetek]]en, az [[Egyesült Királyság]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Portugália|Portugáliában]], [[Spanyolország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[Izrael]]ben és [[Japán]]ban is.
Kedvelt kalitkamadár. Mivel fészkei karbantartása miatt egész évben viszonylag helyhez kötötten él, ezért sok helyütt félig vagy teljesen szabadon tartják állatkertek és magángyűjtők is. Ezek közül a madarak közül olykor néhány pár elszakadva a kolóniától teljesen önálló életet kezd máshol, így betelepült madárként több, számára alkalmas helyen megjelent már. Ilyen önállóan költő kolóniái vannak az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], a [[Bermuda|Bermuda-szigetek]]en, az [[Egyesült Királyság]]ban, [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban, [[Hollandia|Hollandiában]], [[Portugália|Portugáliában]], [[Spanyolország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[Izrael]]ben és [[Japán]]ban is.


==Megjelenése==
== Megjelenése ==
Testhossza 30 centiméter, szárnya 16 centiméter. Homloka világosszürke, a fejtető és a tarkó zöldes, pofatájéka és torka világosszürke. Testének többi része barnás-, illetve sárgászöld.
Átlagos testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávja 43-48 centiméter, testtömege 90-140 gramm.<ref name = D>{{cite web|title=Oiseaux.net|url=https://www.oiseaux.net/maps/baratpapagaj.html|publisher=|accessdate=20200818}}</ref> Homloka világosszürke, a fejtető és a tarkó zöldes, pofatájéka és torka világosszürke. Testének többi része barnás-, illetve sárgászöld.

{|
{|
|[[Fájl:Myiopsitta monachus -Dourados, Mato Grosso do Sul, Brazil-8.jpg|bélyegkép|240px]]
|[[Fájl:Myiopsitta monachus -Dourados, Mato Grosso do Sul, Brazil-8.jpg|bélyegkép|230px]]
|[[Fájl:Parrocchetti che atterrano insieme.jpg|bélyegkép|220px]]
|}
|}
== Életmódja ==

==Alfajai==
*''Myiopsitta monachus monachus'' – [[Brazília]] délkeleti része, [[Uruguay]] és [[Argentína|Északkelet-Argentína]]
*''Myiopsitta monachus calita'' – [[Argentína]] nyugati és déli része
*''Myiopsitta monachus cotorra'' – [[Bolívia|Délkelet-Bolívia]], [[Paraguay]], [[Argentína|Észak-Argentína]] és [[Brazília|Dél-Brazília]]
*''Myiopsitta monachus luchsi'' – egy izolált populáció [[Bolívia|Bolíviában]]

==Életmódja==
Kifejezetten közösségszerető madár, több család kolóniát alkotva együtt él. A táplálkozóhelyeken több száz madár is összeverődik. Tápláléka magvakból, [[gyümölcs]]ökből, [[rovarok]]ból és azok lárváiból áll.
Kifejezetten közösségszerető madár, több család kolóniát alkotva együtt él. A táplálkozóhelyeken több száz madár is összeverődik. Tápláléka magvakból, [[gyümölcs]]ökből, [[rovarok]]ból és azok lárváiból áll.


==Szaporodása==
== Szaporodása ==
[[Fájl:Myiopsitta monachus nid.JPG|bélyegkép|left|220px|Fészekkolónia]]

A téli hónapokban költ. A [[papagájfélék]] többségétől eltérően nem odúban költ, hanem hatalmas, faágakból és vesszőkből összeállított fészket épít a kolónia. A fészekben minden párnak külön költőkamrája van. Fészekalja 5-8 [[Tojás (biológia)|tojásból]] áll, amin 26 napig kotlik.
A téli hónapokban költ. A [[papagájfélék]] többségétől eltérően nem odúban költ, hanem hatalmas, faágakból és vesszőkből összeállított fészket épít a kolónia. A fészekben minden párnak külön költőkamrája van. Fészekalja 5-8 [[Tojás (biológia)|tojásból]] áll, amin 26 napig kotlik.
{|
|[[Fájl:Myiopsitta monachus nid.JPG|bélyegkép|220px|Fészekkolónia]]
|}
== Természetvédelmi helyzete ==
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A [[Természetvédelmi Világszövetség]] [[Vörös lista|Vörös listáján]] [[nem fenyegetett faj]]ként szerepel.<ref name = C/>

== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}


==Források==
==Források==
* {{redlist|142636|2010-10-08}}
* {{redlist|45427277|20200819}}
*{{cite web |url=http://jboyd.net/Taxo/List12.html#Arinae|title=Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása |accessdate=2010-10-08|format= |work=}}
* {{itis|177723|2010-10-08}}
*''Handbook of the Birds of the World Vol 4'', Josep del Hoyo editor, {{ISBN|84-87334-22-9}}
*''Handbook of the Birds of the World Vol 4'', Josep del Hoyo editor, {{ISBN|84-87334-22-9}}
*"National Audubon Society" ''The Sibley Guide to Birds'', by David Allen Sibley, {{ISBN|0-679-45122-6}}
*"National Audubon Society" ''The Sibley Guide to Birds'', by David Allen Sibley, {{ISBN|0-679-45122-6}}
* "Parrots Have Colonized the Wilds of Brooklyn" Washington Post http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/12/27/AR2006122701474.html
* "Parrots Have Colonized the Wilds of Brooklyn" Washington Post [http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/12/27/AR2006122701474.html]
* "Parrots In The City" ''One Bird's Struggle for a Place on the Planet'', by Mattie Sue Athan, JoAnn and Jon-Mark Davey, https://web.archive.org/web/20160803045226/http://www.parrotsinthecity.com/ {{ISBN|159113563X}}
* "Parrots In The City" ''One Bird's Struggle for a Place on the Planet'', by Mattie Sue Athan, JoAnn and Jon-Mark Davey, [https://web.archive.org/web/20160803045226/http://www.parrotsinthecity.com/ {{ISBN|159113563X}}]


==További információk==
==További információk==
*[http://images.google.hu/images?svnum=10&hl=hu&gbv=2&q=Myiopsitta+monachus&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se Képek az interneten a fajról]
*[http://images.google.hu/images?svnum=10&hl=hu&gbv=2&q=Myiopsitta+monachus&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se Képek az interneten a fajról]
*{{cite web |url=http://ibc.lynxeds.com/species/monk-parakeet-myiopsitta-monachus|title= Internet Bird Collection - videók a fajról |accessdate= |format= |work=}}
*{{cite web |url=http://ibc.lynxeds.com/species/monk-parakeet-myiopsitta-monachus|title= Internet Bird Collection - videók a fajról |accessdate= |format= |work=}}
*{{cite web |url=https://www.xeno-canto.org/species/Bolborhynchus-ferrugineifrons|title= Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe |accessdate= |format= |work=}}


{{Taxonbar}}
{{Taxonbar|from}}
{{Portál|Madárportál}}
{{Portál|Madárportál}}



A lap 2020. augusztus 19., 17:33-kori változata

Barátpapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nemzetség: Brotogerini
Nem: Myiopsitta
Bonaparte, 1854
Faj: M. monachus
Tudományos név
Myiopsitta monachus
(Boddaert, 1783)
Szinonimák

remetepapagáj

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barátpapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátpapagáj témájú médiaállományokat és Barátpapagáj témájú kategóriát.

A barátpapagáj vagy remetepapagáj (Myiopsitta monachus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Myiopsitta nem egyetlen faja.[1] Egyes szervezetek a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába sorolják.[2]

Rendszerezése

A fajt Pieter Boddaert holland orvos, biológus és ornitológus írta le 1880-ban, a Psittacus nembe Psittacus monachus néven.[3]

Alfajai

Előfordulása

Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint emberi környezet. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Kedvelt kalitkamadár. Mivel fészkei karbantartása miatt egész évben viszonylag helyhez kötötten él, ezért sok helyütt félig vagy teljesen szabadon tartják állatkertek és magángyűjtők is. Ezek közül a madarak közül olykor néhány pár elszakadva a kolóniától teljesen önálló életet kezd máshol, így betelepült madárként több, számára alkalmas helyen megjelent már. Ilyen önállóan költő kolóniái vannak az Egyesült Államokban, Puerto Ricón, a Bermuda-szigeteken, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Izraelben és Japánban is.

Megjelenése

Átlagos testhossza 29 centiméter, szárnyfesztávja 43-48 centiméter, testtömege 90-140 gramm.[5] Homloka világosszürke, a fejtető és a tarkó zöldes, pofatájéka és torka világosszürke. Testének többi része barnás-, illetve sárgászöld.

Életmódja

Kifejezetten közösségszerető madár, több család kolóniát alkotva együtt él. A táplálkozóhelyeken több száz madár is összeverődik. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, rovarokból és azok lárváiból áll.

Szaporodása

A téli hónapokban költ. A papagájfélék többségétől eltérően nem odúban költ, hanem hatalmas, faágakból és vesszőkből összeállított fészket épít a kolónia. A fészekben minden párnak külön költőkamrája van. Fészekalja 5-8 tojásból áll, amin 26 napig kotlik.

Fészekkolónia

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)

Források

További információk