„Molekularács” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nem szubcsonk méretű |
A cikk bővítése és a szükséges részek átfogalmazása. A már meglévő "forrást" eltávolítottam a következő útmutató alapján: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Mi_sz%C3%A1m%C3%ADt_megb%C3%ADzhat%C3%B3_forr%C3%A1snak%3F#Szerz%C5%91i_kiad%C3%A1s%C3%BA_%C3%A9s_megk%C3%A9rd%C5%91jelezhet%C5%91_forr%C3%A1sok Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''molekularács''' olyan rácstípus, amelyben [[másodrendű kötés]]sel egymáshoz kapcsolódó [[Molekula|molekulák]] foglalják el a rácspontokat.<ref name="kem">{{cite book | author=Náray-Szabó Gábor | title=Kémia | year=2006 | publisher=Akadémiai Kiadó | isbn=963 05 8240 6}}</ref><ref name="HaK">{{cite book | author=Varga Andrea | title=Híd a kémiához - A földtudományok általános, szervetlen és fizikai kémiai alapjai | year=2019 | doi=10.14232/eta.2019.2088}}</ref> A molekularácsban a molekulákon belüli (intramolekuláris) kötéstávolságok kisebbek, mint a molekulák közötti (intermolekuláris) távolságok.<ref name="HaK"/> A molekulakristályokban a koordinációs szám általában kicsi. |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
| ⚫ | |||
A '''molekularács''' [[molekula|molekulák]] vagy [[atom]]ok olyan szilárd halmaza, ahol az egyes részecskéket gyenge [[kémiai kötés#Másodlagos kötések|másodrendű kémiai kötések]] kapcsolják össze. A másodrendű kémiai kötés gyengébb a kovalens kötésnél. Viszonylag alacsony forrás és olvadáspont. Pl.: jód, kén. |
|||
A '''molekularácsos anyagok''' molekulák [[Szilárd halmazállapot|szilárd]] halmaza, melyben az egyes részecskéket gyenge, másodrendű kémiai kötések kapcsolják össze. A rácsban lévő molekulák lehetnek polárisak és apolárisak. A [[Poláris molekula|poláris molekulák]] ellenkező előjelű töltéseikkel egymás felé rendeződve helyezkednek el. Az így létrejövő [[orientációs kölcsönhatás]] nagyobb stabilitást biztosít a rácsszerkezetnek, mint az [[Apoláris molekula|apoláris molekulák]] közötti diszperziós kölcsönhatás. A molekularácsos kristályok rácspontjaiban elhelyezkedő részecskék közötti összetartó erőt a másodlagos kötések jellegén kívül a molekulák mérete, illetve [[moláris tömeg]]e befolyásolja. Minél nagyobb a méret és a tömeg, annál nagyobb az összetartó erő, és ebből adódóan az [[Olvadáspont|olvadás-]] és [[forráspont]] is emelkedik. Mindent összevetve a molekularácsos anyagok általában lágyak, olvadás- és forráspontjuk alacsony.<ref name="kem"/><ref name="HaK"/> |
|||
| ⚫ | |||
A másodrendű kötés lehet: |
|||
* [[diszperziós kötés]] |
|||
* [[dipólus-dipólus kötés]] |
|||
* [[hidrogénkötés]] |
|||
A [[szerves vegyület]]ek nagy többsége szilárd halmazállapotban molekularácsos kristályt alkot.<ref name="kem"/><ref name="HaK"/> Emellett jellegzetes molekularácsos anyagok pl. a [[nemesgázok]], a [[halogének]], a [[hidrogén]] és a [[víz]]. |
|||
==Tulajdonságai== |
|||
| ⚫ | |||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
| ⚫ | |||
Molekularácsot alkotnak a molekulákból vagy kis reakciókészségű atomokból álló halmazok. |
|||
Jellegzetes molekularácsos anyagok: |
|||
* [[Nemesgázok]] |
|||
* [[Halogének]] (kétatomos molekulákat alkotnak) |
|||
* [[Hidrogén]] |
|||
* [[Víz]] |
|||
* [[Metán]] |
|||
* Egyéb molekulákból álló vegyületek |
|||
==Egyéb rácstípusok== |
|||
* [[Fémrács]] |
* [[Fémrács]] |
||
* [[Atomrács]] |
* [[Atomrács]] |
||
* [[Ionrács]] |
* [[Ionrács]] |
||
* [[Grafit|Grafitrács]] |
* [[Grafit|Grafitrács]] |
||
==Források== |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{Portál|Kémia}} |
{{Portál|Kémia}} |
||
[[Kategória:Rácstípusok]] |
[[Kategória:Rácstípusok]] |
||
A lap 2020. augusztus 1., 22:53-kori változata
A molekularács olyan rácstípus, amelyben másodrendű kötéssel egymáshoz kapcsolódó molekulák foglalják el a rácspontokat.[1][2] A molekularácsban a molekulákon belüli (intramolekuláris) kötéstávolságok kisebbek, mint a molekulák közötti (intermolekuláris) távolságok.[2] A molekulakristályokban a koordinációs szám általában kicsi.
Molekularácsos anyagok
A molekularácsos anyagok molekulák szilárd halmaza, melyben az egyes részecskéket gyenge, másodrendű kémiai kötések kapcsolják össze. A rácsban lévő molekulák lehetnek polárisak és apolárisak. A poláris molekulák ellenkező előjelű töltéseikkel egymás felé rendeződve helyezkednek el. Az így létrejövő orientációs kölcsönhatás nagyobb stabilitást biztosít a rácsszerkezetnek, mint az apoláris molekulák közötti diszperziós kölcsönhatás. A molekularácsos kristályok rácspontjaiban elhelyezkedő részecskék közötti összetartó erőt a másodlagos kötések jellegén kívül a molekulák mérete, illetve moláris tömege befolyásolja. Minél nagyobb a méret és a tömeg, annál nagyobb az összetartó erő, és ebből adódóan az olvadás- és forráspont is emelkedik. Mindent összevetve a molekularácsos anyagok általában lágyak, olvadás- és forráspontjuk alacsony.[1][2]
A molekularácsos anyagok nem vezetik az áramot, mivel nincsenek bennük delokalizált elektronok vagy mobilis, töltéssel rendelkező részecskék.[1]
A szerves vegyületek nagy többsége szilárd halmazállapotban molekularácsos kristályt alkot.[1][2] Emellett jellegzetes molekularácsos anyagok pl. a nemesgázok, a halogének, a hidrogén és a víz.
