„Adatbázis-kezelő rendszer” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Az adatbázisok története értelemszerűen az [[adatmodell]]ek és az adatbázis-kezelő rendszerek történetével szoros összefüggésben áll.
 
Az adatok gyors, gépesített, tárolásának és visszakeresésének igénye már az 1900-as évek elején is felmerült, amikor az első népességnyilvántartástnépesség-nyilvántartást végző (valójában halálozási statisztikákat készítő) lyukszalagos számítógépek megjelentek. Mindazonáltal a lyukkártyás technológia a jelenlegi rekordokban gondolkodó szemléletben éppúgy jelen van, mint a kezdetek kezdetén. Az adatbázisok jelenlegi, korszerű formái csak az 1960-as évek közepén kezdtek el kialakulni, elsősorban intézmény bérszámfejtési, adatsor elemzési problémáinak kezelésére. A rutinszerű feladatokat először egy [[hálós adatmodell|hálós adatbázis]] segítségével igyekeztek lerövidíteni. E korszak terméke például a CODASYL. A hálós szemléleten még nagyon jól érződik a számítógép alacsony szintű programozásának az igénye; azonban látni kell, hogy a tényleges számítógép-felhasználók akkor is, ma is elsősorban nem számítástechnikai szakemberek voltak.
 
A számítógéppel való kommunikációt javítani kellett, azaz szét kellett választani az alacsony szintű programozást a magas szintű logikai szerkezettől. Az első adatmodell, amelyben már élesen szétvált a logikai és a fizikai adatbázis, az a relációs adatmodell volt. Bár [[Edgar F. Codd]] 1969-ben, az [[IBM]] munkatársaként már kidolgozta a mai napig is a legnépszerűbb adatbázis-fajta logikai modelljét, csak 1970-ben publikálta. Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a relációs adatbázis sikertörténetnek indult. Magával az adatbázis logikai szerkezetével semmi baj nem volt, kísértetiesen hasonlít egy közönséges táblázatkezeléshez, csakhogy a lekérdezéssel gondok adódtak. A lekérdezés nyelve ugyanis halmazelméleti és logikai ismereteket igényelt – ami még a számítógép-programozásnál is mostohább feltételnek tűnt a felhasználók szemében. Maga az [[IBM]] sem fűzött hozzá komolyabb reményeket, hat év alatt hozták létre az első modern adatbázis-kezelőt, a System-R (ma [[IBM DB2|DB/2]]) kódnevű szoftvert. Nem úgy a [[CIA]], aki többek között [[Larry Ellison]] és [[Bob Miner]] segédletével egy grandiózus projektbe fogott bele, amelynek célja egy olyan adattár létrehozása volt, amely a CIA minden felmerülő kérdését gyorsan, hatékonyan, és aránylag olcsón megválaszolja. A projekt éppen az orákulum nevet kapta, angolul: Oracle. Maga a projekt pénz hiányában 1976-ban nem folytatódott, de [[Larry Ellison|Ellison]] és [[Bob Miner|Miner]] tovább dolgozott a munkán az általuk 1977-ben alapított Relational Software Inc. (RSI, 982-től Oracle Corp.) keretein belül. 1977-ben pedig létrejött az első [[Oracle]].
339

szerkesztés

Navigációs menü