„Cibakházi Holt-Tisza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 69. sor: | 69. sor: | ||
A holtág mentén, a Szakadás nevű szakasz térsége kivételével sátorozni is lehet, a csónakhasználat pedig díjtalan. Partról egész évben, csónakból [[március 15.]] és [[november 15.]] között engedélyezett a versenyhorgászat; a fennmaradó (téli) időszakban csak világosban szabad csónakkal a vízen tartózkodni. |
A holtág mentén, a Szakadás nevű szakasz térsége kivételével sátorozni is lehet, a csónakhasználat pedig díjtalan. Partról egész évben, csónakból [[március 15.]] és [[november 15.]] között engedélyezett a versenyhorgászat; a fennmaradó (téli) időszakban csak világosban szabad csónakkal a vízen tartózkodni. |
||
== Megközelítése == |
|||
A holtág a legegyszerűbben a [[Martfű]]-[[Cserkeszőlő]] közti [[4633-as közút|4633-as út]]on (a [[442-es főút (Magyarország)|442-es főút]] régi nyomvonalán) közelíthető meg, amely áthalad Cibakháza központján, sőt egy szakaszon a part mentén húzódik. Nagyrévi szakaszait a 46 146-os számú mellékútról lehet megközelíteni, egy szakaszán az is a partvonalat kíséri. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2020. július 9., 10:45-kori változata
| Cibakházi Holt-Tisza | |
 | |
| Ország(ok) | Magyarország |
| Típus | holtág |
| Hosszúság | 17 km |
| Felszíni terület | 1,4 km2 |
| Átlagos mélység | 2,65 m |
| Települések | Cibakháza Nagyrév |
| Elhelyezkedése | |
 Cibakházi Holt-Tisza
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 09′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 20° 09′ 18″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cibakházi Holt-Tisza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Cibakházi Holt-Tisza a Tisza egyik holtága Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső-déli részén. Közigazgatásilag nagyobbrészt Cibakháza, kisebb részben Nagyrév területén helyezkedik el, 17 kilométert megközelítő teljes hosszúságával a magyarországi folyószakasz egyik leghosszabb tiszai holtága.
Leírása
Felső vége a Tisza 294,7-es folyamkilométerénél, az alsó vége alig több mint egy kilométerrel lejjebb, a 293,5-ös folyamkilométernél van, a folyó bal partján. A mentett oldalon, tehát a bal parti árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, hossza 16,886 kilométer, medrének átlagos szélessége 139,1 méter, átlagos mélysége 2,65 méter, területe 140,4 hektár, víztérfogata pedig 2,014 millió köbméter. Területének nagyjából 65 %-át (91 hektárt) Cibakháza nagyközség önkormányzata birtokolja – amely egyben a teljes vízterület kezelője is –, a nagyrévi része pedig vegyes tulajdon, állami felügyelet alatt.
A holtág igazi vadvíznek tekinthető, annak ellenére is, hogy több szakaszán találhatók nyaralók, horgászállások. A tisztaság megőrzése érdekében a part több szakaszán találhatók szemétgyűjtők, melyek rendszeres ürítéséről a kezelő gondoskodik.
Szakaszai
A holtág folyásirány szerint legelső, különálló szakasza még a hullámtérben található, ennek neve Kistorok. Az árvízvédelmi töltés után egy nagyobb vízfelületű szakasza következik, ami a Szakadás nevet viseli. Utána egy előrehaladottabb eutrofizációjú, növényzettel dúsan benőtt szakasza jön, a következő nagyobb vízfelületű szakasz a Pipagyújtó nevet viseli. Onnét újra egy több kilométer hosszú, dús növényzetű szakasza következik, amely majdnem Cibakháza belterületének északi széléig, a Sárszögi hídig tart.
A belterület északi része melletti szakasz neve Partalja, majd egy egyenes külterületi szakasz az Árvád, az azt követő kanyar a Kisörvény, a folytatásban egy újabb egyenes szakasz a Versenypálya nevet kapta. A belterület déli része melletti szakasz neve Doka, ott ismét egy híd ével át felette, a Dokai híd, majd egy újabb nagy kanyar következik, ami a Nagyörvény nevet viseli. Legdélebbi szakaszának neve Jégverem, ami után északnak fordul; a Nagyrév belterületi részét kísérő szakasz a Haskó nevet viseli, majd egy következő szakasza Kavics néven húzódik. Ebben az irányban is van egy különálló szakasza, már az árvízvédelmi töltés belső oldalán, a hullámtérben, ez a Nagytorok nevet viseli.
Története
A holtágat a Tisza szabályozása során, tehát mesterséges úton hozták létre, 1856-ban, a folyón végrehajtott 78-as számú átmetszés eredményeként.
Élővilága
A holtágban az elmúlt időszak fogási eredményei és a telepítési adatok alapján a következő halfajok biztosan előfordulnak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, angolna, kárász- és keszegfélék, törpeharcsa, balin, compó, fehér és pettyes busa.
Igen gazdag a holtág madárvilága is. A szárcsa és több réceféle (leginkább a tőkés réce) nagy számban fészkel a part menti nádasokban, de előfordul itt több vöcsökfaj, vörös gém, szürke gém, és több helyen fészkel nagy kócsag is. A horgászok bánatára kormoránok is látogatják a vízterületet.
Hasznosítása
A holtágat leginkább halgazdálkodási, horgászati céllal hasznosítják, erről a Cibakházi Vegyesüzemi Horgászegyesület gondoskodik. Az egyesület a könnyen megközelíthető partszakaszokon rendszeresen karbantartott és tisztán tartott horgászállásokat, illetve egy versenypályát is fenntart; utóbbin saját horgászversenyeket is rendez, illetve más szervezeteknek is helyszínt biztosít hasonló rendezvényekhez. A versenyeken felül más programokat is szerveznek, melyek közül kiemelkedik az évenként megrendezett, több tucatnyi iskolás számára foglalkozásokat és szórakozást biztosító horgásztábor.
Az egyesület változó mennyiségben és fajösszetételben, de évente több ízben végez haltelepítést, az invazív törpeharcsa állományát pedig évről évre rendszeresen gyérítik. A holtág területén 12 halőrt foglalkoztatnak, akik az orvhalászat visszaszorítása érdekében éjjellátó eszközökkel is fel vannak szerelkezve. Honlapjuk tanúsága szerint évente közel kétezren horgásznak a vízen, éves vagy napi engedéllyel, utóbbi kiváltására az egyesület – a horgászturizmus elősegítése érdekében – már online módon is lehetőséget biztosít. [A napijegyek nem naptári napra érvényesek, hanem a megváltástól számított 24 órás időtartamra.]
A holtág mentén, a Szakadás nevű szakasz térsége kivételével sátorozni is lehet, a csónakhasználat pedig díjtalan. Partról egész évben, csónakból március 15. és november 15. között engedélyezett a versenyhorgászat; a fennmaradó (téli) időszakban csak világosban szabad csónakkal a vízen tartózkodni.
Megközelítése
A holtág a legegyszerűbben a Martfű-Cserkeszőlő közti 4633-as úton (a 442-es főút régi nyomvonalán) közelíthető meg, amely áthalad Cibakháza központján, sőt egy szakaszon a part mentén húzódik. Nagyrévi szakaszait a 46 146-os számú mellékútról lehet megközelíteni, egy szakaszán az is a partvonalat kíséri.