„Borisz Leonyidovics Paszternak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Szovjet írók kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
95. sor: | 95. sor: | ||
[[Kategória:Orosz esszéírók]] |
[[Kategória:Orosz esszéírók]] |
||
[[Kategória:Zsidó származású oroszok]] |
[[Kategória:Zsidó származású oroszok]] |
||
[[Kategória:Szovjet írók]] |
A lap 2020. július 8., 06:27-kori változata
Borisz Leonyidovics Paszternak | |
Élete | |
Született | 1890. február 10. Moszkva, Orosz Birodalom |
Elhunyt | 1960. május 30. (70 évesen) Peregyelkino, Szovjetunió |
Sírhely | Peredelkino Cemetery |
Szülei | Rosa Kaufman Leonid Pasternak |
Házastársa |
|
Gyermekei | Jevgenyij Boriszovics Paszternak |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Fontosabb művei | Zsivago doktor (1957) |
Kitüntetései |
|
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat. |
Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas (1958) orosz költő, esszéíró, műfordító, író.
Élete
Egy neves zsidó festőművész (Leonyid Paszternak) és egy zsidó zongoraművésznő (Roza Kaufman) fia. A család azt állította, hogy Izsák Abrabánel, a híres portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.
Zeneszerzőnek készült, de történelmet és filozófiát hallgatott a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazott. Első verseskötetén már látszott páratlan természetleíró képessége, úgy festette a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lett Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenelte, tisztítótűznek nevezte.
1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati államban.
Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.
-
Paszternak 1908 tájékán.
Művei
- Iker a felhőkben (1913, verseskötet)
- Wassermann-reakció, Fekete serleg – futurista írások
- Sorompók felett (1917), költemények
- Nővérem az élet (1917), költemények
- Luvers gyermekkora (1922)
- Légi utak (1924, elbeszéléskötet)
- Kilencszázöt (1927)
- Északi szél (1927)
- Elbeszélés (1929)
- Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
- Spektorszkij (1931, verses regény)
- Második születés (verseskötet)
- Hajnali vonatokon (1943)
- Földi térség (1945)
- Zsivago doktor (1957, regény)
Magyarul
- Éjszakai szél; ford. Bede Anna et al., utószó E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1969
- Luvers gyermekkora (ford. Hernádi László) / Elbeszélés (ford. Pór Judit); Európa Könyvkiadó, Bp., 1971
- Borisz Paszternak versei; ford. Bede Anna et al.; Európa, Bp., 1979 (Lyra mundi)
- Zsivago doktor (fordította Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1988) ISBN 963 307 1070
- Versek (vál. Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-07-5194-1
- Karácsonyi Csillag – Kései versek (1945-1960)[1] (Mikes International, Hága, 2005) ISBN 9085010632
- Zsivago doktor. Regény; ford. Pór Judit, utószó Szilágyi Ákos; Palatinus, Bp., 2006 (Nobel-díjasok könyvtára)
Jegyzetek
- ↑ Korábban: Occidental Press, Washington, 1965, fordította: Gömöri György, Sulyok Vince
Források
- Világirodalmi lexikon (Akadémia Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 9630508710
- Alkotói adatlapja a Moly oldalán