„Rőder Vilmos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
megkötése |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Rőder Vilmos és Held Gabriella fia. [[1899]]-ben végezte el a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiát]]. Előbb hadnagy lett, majd a [[bécs]]i hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az [[első világháború]]ban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. [[1920]]-tól vezérkari ezredes, [[1923]]-tól vezérőrnagy, [[1926]]-tól altábornagy, [[1933]]-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. [[1920]]-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. [[1930]] - [[1934]] között a hadseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök ez irányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, [[1936]] - [[1938]] között [[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]] kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a [[győri program]] kidolgozásában. A [[Darányi-kormány]] többi tagjával együtt [[1938]]-ban ő is lemondott. Ezt követően [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az [[1944]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-ei]] ülésén a koronatanácsnak, melyen a |
Rőder Vilmos és Held Gabriella fia. [[1899]]-ben végezte el a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiát]]. Előbb hadnagy lett, majd a [[bécs]]i hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az [[első világháború]]ban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. [[1920]]-tól vezérkari ezredes, [[1923]]-tól vezérőrnagy, [[1926]]-tól altábornagy, [[1933]]-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. [[1920]]-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. [[1930]] - [[1934]] között a hadseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök ez irányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, [[1936]] - [[1938]] között [[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]] kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a [[győri program]] kidolgozásában. A [[Darányi-kormány]] többi tagjával együtt [[1938]]-ban ő is lemondott. Ezt követően [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az [[1944]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-ei]] ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünet megkötése mellett foglalt állást. |
||
==Házassága és gyermekei== |
==Házassága és gyermekei== |
A lap 2020. július 5., 23:21-kori változata
Rőder Vilmos | |
Magyarország honvédelmi minisztere | |
Hivatali idő 1936. október 12. – 1938. május 14. | |
Előd | Somkuthy József |
Utód | Rátz Jenő |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1881. január 11. Pécs |
Elhunyt | 1969. december 13. (88 évesen) Budapest |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
Rőder Vilmos (Pécs, 1881. január 11. – Budapest, 1969. december 13.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a Darányi-kormányban.
Élete
Rőder Vilmos és Held Gabriella fia. 1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Előbb hadnagy lett, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az első világháborúban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. 1920-tól vezérkari ezredes, 1923-tól vezérőrnagy, 1926-tól altábornagy, 1933-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. 1920-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. 1930 - 1934 között a hadseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban Gömbös Gyula miniszterelnök ez irányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, 1936 - 1938 között Darányi Kálmán kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a győri program kidolgozásában. A Darányi-kormány többi tagjával együtt 1938-ban ő is lemondott. Ezt követően Bethlen István köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az 1944. szeptember 11-ei ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünet megkötése mellett foglalt állást.
Házassága és gyermekei
Feleségül vette szentkereszti Szalay Anna (†1973) úrhölgyét.[1] A házasságukból született egy leányuk:
- Rőder Johanna
Emlékezete
- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
Források
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Elődje: Somkuthy József |
|
Utódja: Rátz Jenő |