„Nagybocskó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Ismert emberek: kieg |
a →Neves személyek: Személynevek egyértelműsítése |
||
| 68. sor: | 68. sor: | ||
Itt született: |
Itt született: |
||
*1869-ben [[Orient Gyula]] gyógyszerész, orvos, orvostörténész. |
*1869-ben [[Orient Gyula]] gyógyszerész, orvos, orvostörténész. |
||
*1892-ben [[Kelen József]] gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja. |
*1892-ben [[Kelen József (mérnök)|Kelen József]] gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja. |
||
*1893-ban [[Holder József]] költő, újságíró, műfordító. |
*1893-ban [[Holder József]] költő, újságíró, műfordító. |
||
*[[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] [[Korvin Ottó]] kommunista politikus, a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] egyik alapítója. |
*[[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] [[Korvin Ottó]] kommunista politikus, a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] egyik alapítója. |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
*1962-ben [[Ivan Ivanovics Jaremcsuk]] kárpátaljai származású szovjet, ukrán jobb oldali középpályás labdarúgó. |
*1962-ben [[Ivan Ivanovics Jaremcsuk]] kárpátaljai származású szovjet, ukrán jobb oldali középpályás labdarúgó. |
||
*Itt szolgált [[Bródy András]] ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt. |
*Itt szolgált [[Bródy András (politikus)|Bródy András]] ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt. |
||
*Itt szolgált [[Szundy Jenő]] oktató, kertészeti szakíró. |
*Itt szolgált [[Szundy Jenő]] oktató, kertészeti szakíró. |
||
*Itt szolgált [[Fábián János (labdarúgó)|Fábián János]] csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző. |
*Itt szolgált [[Fábián János (labdarúgó)|Fábián János]] csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző. |
||
A lap 2020. július 2., 02:13-kori változata
| Nagybocskó (Великий Бичків) | |||
 | |||
| Nagybocskó légi panorámaképe a Tiszával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Rahói járás | ||
| Község | Nagybocskó község (2020. június 12. – ) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1358 | ||
| Irányítószám | 90615 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9255 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 176,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 307 m | ||
| Terület | 52,35 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 58′ 17″, k. h. 24° 00′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 17″, k. h. 24° 00′ 17″ | |||
 Nagybocskó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Nagybocskó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybocskó témájú médiaállományokat. | |||
Nagybocskó (ukránul Великий Бичків (Velikij Bicskiv / Velykyy Bychkiv), szlovákul Bočková, románul Bocicoiu Mare) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Fekvése
Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Szopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).
Nevének eredete
Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.
Története
1358-ban Buchku néven említette először oklevél.
1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt.
A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le.
1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. 8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.
Közlekedés
A települést érintette a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, melynek Aknaszlatina és Nagybocskó közötti szakasza azonban árvízkárok miatt jelenleg üzemen kívül van.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - A 14. században épült, gótikus stílusban. 1364-ben említették először. Az elmúlt századokban többször megrongálódott és több ször átépítették, mely átépítések során középkori stílusjegyeit elvesztette.
Ma egy egyhajós templom, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel. Tornya a nyugati oldalán, a homlokzat felett áll.
Jegyzetek
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
Neves személyek
Itt született:
- 1869-ben Orient Gyula gyógyszerész, orvos, orvostörténész.
- 1892-ben Kelen József gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja.
- 1893-ban Holder József költő, újságíró, műfordító.
- 1894. március 24-én Korvin Ottó kommunista politikus, a KMP egyik alapítója.
- 1911-ben Romzsa Tódor boldoggá avatott munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú.
- 1932-ben Osvald Zahradník szlovák író, drámaíró, dramaturg.
- 1962-ben Ivan Ivanovics Jaremcsuk kárpátaljai származású szovjet, ukrán jobb oldali középpályás labdarúgó.
- Itt szolgált Bródy András ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt.
- Itt szolgált Szundy Jenő oktató, kertészeti szakíró.
- Itt szolgált Fábián János csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző.
- Itt tanult Zoványi Jenő református egyháztörténész, teológus, egyetemi tanár.
