„Afamelanotid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a small → smallcaps az IUPAC névben
a Bot: kémiai fogalmak javítása (WP:BÜ)
44. sor: 44. sor:
==Szerkezet és hatás==
==Szerkezet és hatás==


Az afamelanotid tizenhárom aminosavból álló [[peptid]], amelyet először 1980-ban szintetizáltak az Arizonai Egyetemen az α-MSH analógjaként. Szerkezetét tekintve két aminosavcsere történt a 4-es ([[metionin]]ról nor-leucinra) és a 7-es ({{laevus}}-fenilanalinról {{dexter}}-fenilalaninra) pozícióban a kiindulási vegyülethez képest. Ennek eredményeként az afamelanotid affinitása fokozott a melanokortin-1 receptorhoz (MC1R), ami viszont növeli a stabilitását, a hatásfokát és a felezési idejét. A melanocitákban és a bőrsejtekben az afamelanotid ugyanúgy kötődik a receptorhoz, mint az α-MSH. A melanokortin-1 receptor növeli a [[melanin]] szintézisét, ami számos folyamatban meghatározó szerepet tölt be, többek között az UV-fény elleni védelemben. [[Antioxidáns]] tulajdonsággal is rendelkezik, részt vesz a bőr szabadgyökök elleni védelmében, fokozza a [[DNS-javítás]]i folyamatokat és szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Ezáltal az afamelanotid hatékony kezelési lehetőség lehet az olyan fényérzékenységi rendellenségek estén, mint az eritropoetikus protoporfíria (EPP), a napallergia vagy a fény okozta dermatitisz (PMLE).<ref name=":1">{{Cite journal|title=Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Afamelanotide and its Clinical Use in Treating Dermatologic Disorders.|author=Minder EI, Barman-Aksoezen J, Schneider-Yin X.|journal=ClinPharmacokinet.|doi=10.1007/s40262-016-0501-5}}</ref>
Az afamelanotid tizenhárom aminosavból álló [[peptid]], amelyet először 1980-ban szintetizáltak az Arizonai Egyetemen az α-MSH analógjaként. Szerkezetét tekintve két aminosavcsere történt a 4-es ([[metionin]]ról nor-leucinra) és a 7-es ({{laevus}}-fenilanalinról {{dexter}}-fenilalaninra) pozícióban a kiindulási vegyülethez képest. Ennek eredményeként az afamelanotid affinitása fokozott a melanokortin-1 receptorhoz (MC1R), ami viszont növeli a stabilitását, a hatásfokát és a felezési idejét. A melanocitákban és a bőrsejtekben az afamelanotid ugyanúgy kötődik a receptorhoz, mint az α-MSH. A melanokortin-1 receptor növeli a [[melanin]] szintézisét, ami számos folyamatban meghatározó szerepet tölt be, többek között az UV-fény elleni védelemben. [[Antioxidáns]] tulajdonsággal is rendelkezik, részt vesz a bőr szabad gyökök elleni védelmében, fokozza a [[DNS-javítás]]i folyamatokat és szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Ezáltal az afamelanotid hatékony kezelési lehetőség lehet az olyan fényérzékenységi rendellenségek estén, mint az eritropoetikus protoporfíria (EPP), a napallergia vagy a fény okozta dermatitisz (PMLE).<ref name=":1">{{Cite journal|title=Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Afamelanotide and its Clinical Use in Treating Dermatologic Disorders.|author=Minder EI, Barman-Aksoezen J, Schneider-Yin X.|journal=ClinPharmacokinet.|doi=10.1007/s40262-016-0501-5}}</ref>


==Használat==
==Használat==

A lap 2020. június 28., 22:05-kori változata

Afamelanotid
IUPAC-név
N-acetil-l-szeril-l-tirozil-l-szeril-l-norleucil-l-α-glutamil-l-hisztidil-d-fenilalanil-l-arginil-l-triptopilglicil-l-lizil-l-prolil-l-valinamid
Más nevek Melanotan; Melanotan-1; Melanotan I; CUV1647; EPT1647; NDP-MSH; NDP-α-MSH; [Nle4,D-Phe7]α-MSH
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75921-69-6
PubChem 16154396
ChemSpider 17310725
KEGG D10511
ATC kód D02BB02
SMILES
O=C(N[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N[C@@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)NCC(=O)N[C@H](C(=O)N1[C@H](C(=O)N[C@H](C(=O)N)C(C)C)CCC1)CCCCN)Cc3c2ccccc2[nH]c3)CCCNC(=[N@H])N)Cc4ccccc4)Cc5[nH]cnc5)CCC(=O)O)CCCC)CO)Cc6ccc(O)cc6)[C@@H](NC(=O)C)CO
InChIKey UAHFGYDRQSXQEB-LEBBXHLNSA-N
UNII QW68W3J66U
ChEMBL 441738
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C78H111N21O19
Moláris tömeg 1646,845 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő
30 perc
Terápiás előírások
Licenc adat igen (EU)
Alkalmazás szubkután; intramuszkuláris; intravénás; szubkután implantátum; intranazális


Az afamelanotid (CUV-1647; EPT-1647; Melanotan I; Melanotan™; MT I; Scenesse[1]) az α-melanocitákat stimuláló hormon szintetikus analógja, amelyet 2015. január óta Európában az eritropoetikus protoporfíriában (EPP) szenvedő emberek bőrkárosodásának megelőzésére használnak.

Az Arizonai Egyetemen fedezték fel, eredetileg barnítókrém hatóanyagának szánták. Az ausztrál Clinuvel cég további különböző indikációjú klinikai vizsgálatokat végzett vele (akné kezelése, az eumelanin expressziójára kifejtett hatása, a Hailey-Hailey kórkép terápiájában történő alkalmazás), majd az Európai Gyógyszerügynökség 2014. októberi támogató véleménye alapján az Európai Bizottság engedélyezte, mint az első szisztémás fényvédő gyógyszert.

Az interneten „melanotan” néven számos nem tesztelt és nem engedélyezett készítmény vásárolható, amelyet barnító és egyéb célokra forgalmaznak. A melanotan II szintén az α-melanocitákat stimuláló hormon szintetikus analógja, ami a melanogenezist indukálja. Ezeket a készítményeket a bőr alá kell beinjektálni a tökéletes barnaság elérése érdekében. Már számos felügyeleti hatóság figyelmeztetést adott ki, hogy ezek a készítmények nem biztonságosak és akár veszélyesek is lehetnek a fogyasztókra.

Szerkezet és hatás

Az afamelanotid tizenhárom aminosavból álló peptid, amelyet először 1980-ban szintetizáltak az Arizonai Egyetemen az α-MSH analógjaként. Szerkezetét tekintve két aminosavcsere történt a 4-es (metioninról nor-leucinra) és a 7-es (l-fenilanalinról d-fenilalaninra) pozícióban a kiindulási vegyülethez képest. Ennek eredményeként az afamelanotid affinitása fokozott a melanokortin-1 receptorhoz (MC1R), ami viszont növeli a stabilitását, a hatásfokát és a felezési idejét. A melanocitákban és a bőrsejtekben az afamelanotid ugyanúgy kötődik a receptorhoz, mint az α-MSH. A melanokortin-1 receptor növeli a melanin szintézisét, ami számos folyamatban meghatározó szerepet tölt be, többek között az UV-fény elleni védelemben. Antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik, részt vesz a bőr szabad gyökök elleni védelmében, fokozza a DNS-javítási folyamatokat és szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Ezáltal az afamelanotid hatékony kezelési lehetőség lehet az olyan fényérzékenységi rendellenségek estén, mint az eritropoetikus protoporfíria (EPP), a napallergia vagy a fény okozta dermatitisz (PMLE).[2]

Használat

A farmakokinetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az afamelanotid szubkután beadása esetén a biohasznosulása teljes, míg az orális és transzdermális adagolási módok csökkentik a plazmakoncentrációt.[3]

Indikáció

  1. Eritropoetikus protoporfíria (EPP): örökletes rendellenség, amit fájdalmas fényérzékenység jellemez, a bőr megduzzadásához, kipirosodásához vezet. Kimutatták, hogy az afamelanotid jelentősen csökkenti a fototoxikus reakciókat és gyorsítja a regenerálódási időt az EPP-ben.[4]
  2. Napallergia: krónikus fényérzékenység, napfény hatására a bőr elkezd viszketni, csalánkiütések jelennek meg rajta. Az afamelanotid hatással van a melanin pigmentizációjára, ami által a kiütések és a foltok hamarabb eltűnnek a bőr felszínéről.[5]
  3. Fény okozta dermatitisz: a nap által ért bőrfelületen megjelenő hólyagok jellemzi. Azáltal, hogy az afamelanotid növeli a pigmentizációt a bőrben, így fényvédőként szolgálhat.[2]

Mellékhatások

Az EPP-ben szenvedő betegeknél, akiknél terápiás szerként alkalmazzák az afamelanotidot, gyakori a fejfájás, hányinger. További gyakori mellékhatások közé tartozik a hátfájás, felső légúti fertőzés, étvágycsökkenés, szédülés, migrén, gyengeség, gyomorfájdalom, hasmenés, hányás, az injekció beadás helye körül viszkető érzés léphet fel.[1]

Immunogenitás

Az elmúlt években[pontosabban?] megfigyelték, hogy a biológiai gyógyszerek immunreakciókat válthatnak ki a kezelt betegekben. A 13 aminosavból álló afamelanotid 1647 Da molekulatömegű. Az alacsony súly csökkenti az esélyét annak is, hogy ellenanyagok termelését váltsa ki a szervezetben.[6][7]

Jegyzetek

  1. a b Scenesse kísérőinformációk at EMA oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. a b Minder EI, Barman-Aksoezen J, Schneider-Yin X.. „Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Afamelanotide and its Clinical Use in Treating Dermatologic Disorders.”. ClinPharmacokinet.. DOI:10.1007/s40262-016-0501-5.  
  3. „Afamelanotide for Erythropoietic Protoporphyria.”. N Engl J Med.. DOI:10.1056/NEJMoa1411481. 26132941.  
  4. „Erythropoietic protoporphyria.”. Orphanet J Rare Dis.. DOI:10.1186/1750-1172-4-19.  
  5. „Systemic photoprotection in solar urticaria with α-melanocyte-stimulating hormone analogue [Nle4-D-Phe7]-α-MSH”. Br J Dermatol.. DOI:10.1111/j.1365-2133.2010.10104.x.  
  6. Antigenicity: some molecular aspects.”. Science.  
  7. „Immunogenicity of a free synthetic peptide: carrier-conjugation enhances antibody affinity for the native protein.”. Mol Immunol.. 3614216.