„Foky Ottó” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
76 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
(jav)
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere [[Varga Mátyás (grafikus)|Varga Mátyás]], [[Miháltz Pál]], [[Jiří Trnka]], [[Hermína Týrlová]] és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak.
 
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt [[Imre István]] filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a ''St. Gallen-i kaland'' című alkotás.
 
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
 
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a ''[[Mirr-Murr kandúr kalandjai|Mirr-Murr, a kandúr]]'' epizódjai készültek. 1976-77-ben ''[[A legkisebb ugrifüles]]'', 1978-79-ben a ''[[Varjúdombi mesék]]'', a ''Makk Marci'', és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a ''[[Misi Mókus kalandjai (televíziós sorozat)|Misi Mókus kalandjai]]'' [[Tersánszky Józsi Jenő]] meséi alapján, majd a egész estés Éljen'1Éljen Szervác''.
 
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
 
1962-ben rendezőként is bemutatkozott a ''Siker'' című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: ''Bizonyos jóslatok'', ''Bohóciskola'' (1956), ''Ellopták a vitaminomat'' (1967), ''Én, az egér'' (1969), ''Gyilkosság nokedlival'' (1970), ''Ezüst majom'' (1972), ''A legkisebb Ugrifüles'' I-II sorozat (1976), ''Babfilm'' (1976), ''La De sodora'' (1982), illetve a ''Süsüke, a sárkánygyerek'' (2000) című sorozat.
 
A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.

Navigációs menü