„Ajovan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Monofűszerek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Fűszerek kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
[[Kategória:Zellerfélék]] |
[[Kategória:Zellerfélék]] |
||
[[Kategória:Gyógynövények]] |
[[Kategória:Gyógynövények]] |
||
[[Kategória:Fűszerek]] |
|||
[[Kategória:Indiai konyhaművészet]] |
[[Kategória:Indiai konyhaművészet]] |
||
[[Kategória:Monofűszerek]] |
[[Kategória:Monofűszerek]] |
||
A lap 2020. június 13., 22:42-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az ajovan virágai
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Trachyspermum ammi Sprague | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ajovan témájú kategóriát. |
Az ajovan (Trachyspermum ammi) Etiópiában, az Arab-félszigeten, Mezopotámiában, Afganisztánban, Iránban és Indiában igen kedvelt termesztett fűszernövény.[1] Vadon ma már nem ismeretes. A terméseiben levő éterikus ajovanolaj fertőtlenítő hatású is.[1] Felhasználják fogkrémek és szájvíz készítéséhez is.[2] Magyarországon nem nagyon ismert, leginkább csak fűszerkeverékekben fordul elő.
Leírás
Az ajovan termése hasonlít a többi köményféléhez, ezért királyköménynek is szokták hívni. Kesernyés, csípős íze az ánizs és a szurokfű közé esik. Az illata szinte azonos a kakukkfűvel, mert ez is tartalmaz timolt. Domináns fűszer. Már kis mennyisége is képes eluralkodni az étel ízén.[3]
Felhasználása
A termést nyersen nem fogyasztják. Indiában leginkább szárazon-, vagy zsiradékban pirítás után adják az ételekhez, mert így mélyebb, komplexebb aromát ad ki magából. Gyakran a csank vagy tarka (gíben pirított fűszerek, hagyma és fokhagyma) összetevője is, amit pl. a dahlhoz adnak tálaláskor. Afganisztánban kenyérre és péksüteményekre szórják.[4]
Hivatkozások
- ↑ a b K.V. Peter. Handbook of herbs and spices. 2. Woodhead Publishing, 107-113. o. (2004). ISBN 9781855737211
- ↑ V. A. Parthasarathy, Bhageerathy Chempakam, T. John Zachariah. Chemistry of Spices. CABI, 317-318. o. (2008). ISBN 9781845934200
- ↑ Green, Aliza: Field guide to herbs & spices : how to identify, select, and use virtually every seasoning at the market. 2006. ISBN 978-1-59474-082-4 Hozzáférés: 2020. június 9.
- ↑ Davidson, Alan, 1924-2003: The Oxford companion to food. Jaine, Tom–Vannithone, Soun. 3rd edition. ISBN 978-0-19-967733-7 Hozzáférés: 2020. június 9.
