„Bonyhád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Közút: elgépelés
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
93. sor: 93. sor:
A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel, az egyre növekvő vásárlóerő igényeinek kielégítésére.
A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel, az egyre növekvő vásárlóerő igényeinek kielégítésére.


Az 90-es években a [https://www.penny.hu/ Penny Market] volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyíltak [https://www.lidl.hu/ Lidl], [https://tesco.hu/ Tesco Hipermarket], [https://www.aldi.hu/ Aldi], [https://www.dm-drogeriemarkt.hu/ Dm], [http://shop.rossmann.hu Rossmann], [https://www.diego.hu/ Diego] és [https://tommarket.hu/ Tom Market] áruházak, [https://mol.hu/hu/ Mol] és [http://www.oil-benzinkutak.hu/ Oil] benzinkutak is.
Az 90-es években a [https://www.penny.hu/ Penny Market] volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyíltak [https://web.archive.org/web/20191209205127/https://www.lidl.hu/ Lidl], [https://tesco.hu/ Tesco Hipermarket], [https://www.aldi.hu/ Aldi], [https://www.dm-drogeriemarkt.hu/ Dm], [http://shop.rossmann.hu Rossmann], [https://www.diego.hu/ Diego] és [https://tommarket.hu/ Tom Market] áruházak, [https://mol.hu/hu/ Mol] és [http://www.oil-benzinkutak.hu/ Oil] benzinkutak is.


2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a [https://web.archive.org/web/20160323152419/http://www.spar.hu/hu_HU.html Spar] és az [http://www.euronics.hu/ Euronics] üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken fellül egyedül álló módon az épületben egy Squash<ref>{{Cite web |title=Fallabda & Sauna Bonyhád |url=https://www.facebook.com/fallabda.bonyhad/ |work=www.facebook.com |accessdate=2020-03-02 |language=hu}}</ref> pálya is helyet kapott.
2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a [https://web.archive.org/web/20160323152419/http://www.spar.hu/hu_HU.html Spar] és az [http://www.euronics.hu/ Euronics] üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken fellül egyedül álló módon az épületben egy Squash<ref>{{Cite web |title=Fallabda & Sauna Bonyhád |url=https://www.facebook.com/fallabda.bonyhad/ |work=www.facebook.com |accessdate=2020-03-02 |language=hu}}</ref> pálya is helyet kapott.

A lap 2020. június 13., 11:38-kori változata

Bonyhád
Városháza
Városháza
Bonyhád címere
Bonyhád címere
Bonyhád zászlaja
Bonyhád zászlaja
Becenév: A völgység fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásváros
PolgármesterFilóné Ferencz Ibolya Gyöngyi (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Puskásné dr. Szeghy Petra
Irányítószám7150
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség12 163 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség184,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″
Bonyhád (Tolna vármegye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna vármegye térképén
Bonyhád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Fekvése

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre.

Megközelítése

Közút

Bonyhádot a legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg a város. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út közi össze Bonyhádot.

Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,[3] valamint Kaposvárra és Tatabányára.

Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.

Vasút

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[4] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. (2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem, pár helyen fel is szedték a sínpárokat.) Az állomásépület ma is megvan.[5]

Városrészek

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos

Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) nevét viselték. Amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében. Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma.

Ladomány

Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Széptölgyesnél lekanyarodva lehet eljutni. Hasonlóan számos más Tolna megyei községhez Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően az 1700-as évek első felében. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.[6]

A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített lakosok is elköltöztek. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány. A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[7]

Nevének eredete

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Történelme

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

A város címere

Címer

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.[8]

Közélete

Polgármesterei

Gazdaság

  • Zománcedénygyár (1909)
  • Cipőgyár (1917)
  • Bonyhádi tájfajta (bonyhádi tarka) szarvasmarha

Borászat

A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.

Kereskedelem

A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel, az egyre növekvő vásárlóerő igényeinek kielégítésére.

Az 90-es években a Penny Market volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyíltak Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann, Diego és Tom Market áruházak, Mol és Oil benzinkutak is.

2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a Spar és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken fellül egyedül álló módon az épületben egy Squash[16] pálya is helyet kapott.

2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő, 2014-től pedig a város déli határán Bonyhád város ipari parkja kezd kialakulni.

2016-ban Befektetőbarát település címet kapott Bonyhád (Tolna megyében még Tamási rendelkezik e címmel.)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2023 között
Lakosok száma
7893
8490
8741
8751
9372
12 506
15 594
13 630
12 431
12 163
1870189019101930194919701990201420212023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[17]

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek, zsidók is élnek a településen.

Nevezetességei

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek
  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a temetőben leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai, baptista imaháza mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Perczel-kúria
  • Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Börzsönyben
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
  • Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő
  • Gótikus templom romja (a 6-os főút, és a Forberger utca kereszteződésében, fedett állapotban)[18]

Híres bonyhádiak

Perczel Mór szülőháza

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

  • Bonyhádi Fúvós Egyesület
  • Bonyhádi Székely Kör
  • Felvidékiek Egyesülete
  • Kármentő Polgári Kör
  • Kíra völgységi kutyamentő egyesület
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
  • Magyar Nemzetőrség
  • Magyarok Szövetsége
  • Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség
  • Rákóczi Szövetség
  • Széchenyi Kör
  • Utazók klubja
  • Völgység Néptánc Egyesület
  • Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
  • Bonyhádi Német Önkormányzat
  • Kränzlein Néptáncegyüttes

Testvér- és partnervárosai

Képgaléria

Jegyzetek

  1. a b Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kft., Markcon Informatikai: Szekszárd » Főoldal. www.szekszard.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  5. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
  6. GCLAKA. www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Képes cikk Ladományról. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  9. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  11. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  14. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  15. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  16. Fallabda & Sauna Bonyhád (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  17. Bonyhád Helységnévtár
  18. https://index.hu/belfold/2015/10/06/bonyhad_gotikus_templomrom_utepites/” 
  19. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167

Források

Kapcsolódó szócikkek