„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új kat
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
53. sor: 53. sor:
Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott. Édesapja galántai báró [[Esterházy Mihály (1629–1686)|Esterházy Mihály]] (1629–1686),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Mih%C3%A1ly+1629-1686+gal%C3%A1nthai%7C562110%7C754%7C134418%7Ca100 Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref> édesanyja, a [[Nádasd nemzetség]]ből származó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Darabos+M%C3%A1ria+-1667+n%C3%A1dasdi+%C3%A9s+derecskei%7C562113%7C753%7C104276%7Ca100 Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref> aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+L%C3%A1szl%C3%B3+1666-1747+gal%C3%A1nthai%7C562207%7C755%7C134284%7Ca100 Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Borb%C3%A1la+1668-1699+gal%C3%A1nthai%7C567335%7C758%7C134015%7Ca100 Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> aki édesapja második házasságából született.
Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott. Édesapja galántai báró [[Esterházy Mihály (1629–1686)|Esterházy Mihály]] (1629–1686),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Mih%C3%A1ly+1629-1686+gal%C3%A1nthai%7C562110%7C754%7C134418%7Ca100 Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref> édesanyja, a [[Nádasd nemzetség]]ből származó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Darabos+M%C3%A1ria+-1667+n%C3%A1dasdi+%C3%A9s+derecskei%7C562113%7C753%7C104276%7Ca100 Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref> aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+L%C3%A1szl%C3%B3+1666-1747+gal%C3%A1nthai%7C562207%7C755%7C134284%7Ca100 Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Borb%C3%A1la+1668-1699+gal%C3%A1nthai%7C567335%7C758%7C134015%7Ca100 Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> aki édesapja második házasságából született.


1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Czir%C3%A1ky+Kata+czir%C3%A1ki+%C3%A9s+d%C3%A9nesfalvi%7C562117%7C762%7C101297%7Ca100 Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+J%C3%A1nos+1691-1744+gal%C3%A1nthai%7C562118%7C763%7C134176%7Ca100 Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Krisztina+gal%C3%A1nthai%7C567330%7C764%7C134274%7Ca100 Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> Klára (?–1720 után),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Kl%C3%A1ra+-1720.+ut%C3%A1n+gal%C3%A1nthai%7C567332%7C765%7C134269%7Ca100 Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> Zsuzsanna (?–1712 körül)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Zsuzsanna+-1712.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567333%7C766%7C134593%7Ca100 Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> és Jozefa (1708–1756 körül).<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Jozefa+-1708-1756.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567334%7C769%7C134205%7Ca100 Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>
1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Czir%C3%A1ky+Kata+czir%C3%A1ki+%C3%A9s+d%C3%A9nesfalvi%7C562117%7C762%7C101297%7Ca100 Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),<ref>{{Cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+J%C3%A1nos+1691-1744+gal%C3%A1nthai%7C562118%7C763%7C134176%7Ca100 |title=Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában |accessdate=2014-05-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140531105906/http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+J%C3%A1nos+1691-1744+gal%C3%A1nthai%7C562118%7C763%7C134176%7Ca100 |archivedate=2014-05-31 }}</ref> Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Krisztina+gal%C3%A1nthai%7C567330%7C764%7C134274%7Ca100 Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> Klára (?–1720 után),<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Kl%C3%A1ra+-1720.+ut%C3%A1n+gal%C3%A1nthai%7C567332%7C765%7C134269%7Ca100 Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> Zsuzsanna (?–1712 körül)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Zsuzsanna+-1712.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567333%7C766%7C134593%7Ca100 Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> és Jozefa (1708–1756 körül).<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Jozefa+-1708-1756.+k.+gal%C3%A1nthai%7C567334%7C769%7C134205%7Ca100 Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>


Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]]. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban [[II. Rákóczi Ferenc]]hez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] helyetteseként szolgált a [[dunántúl]]i hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította [[Bazin]], [[Modor]] és [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]] városát a császári tábornagy, [[Sigbert Heister]] csapataitól. 1707-ben az [[ónodi országgyűlés]]en a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közi]] hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a [[szatmári béke]] megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.
Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]]. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban [[II. Rákóczi Ferenc]]hez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] helyetteseként szolgált a [[dunántúl]]i hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította [[Bazin]], [[Modor]] és [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]] városát a császári tábornagy, [[Sigbert Heister]] csapataitól. 1707-ben az [[ónodi országgyűlés]]en a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közi]] hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a [[szatmári béke]] megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

A lap 2020. június 6., 05:45-kori változata

Esterházy Dániel
Esterházy Dániel
Esterházy Dániel
Született1665[1][2]
nem ismert
Elhunyt1714. október 1. (48-49 évesen)[1]
Nagycenk
Állampolgárságamagyar
GyermekeiEsterházy János
Foglalkozásakatonatiszt
SablonWikidataSegítség

Galántai gróf Esterházy Dániel (1665Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.[3]

Esterházy János csehszlovákiai politikus ősapja.[4]

Élete

Az Esterházy család cseszneki ágából származott. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686),[5] édesanyja, a Nádasd nemzetségből származó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),[6] aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),[7] féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),[8] aki édesapja második házasságából született.

1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,[9] akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),[10] Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),[11] Klára (?–1720 után),[12] Zsuzsanna (?–1712 körül)[13] és Jozefa (1708–1756 körül).[14]

Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

Jegyzetek

Források