„Kemény Egon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
726 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
Apróbb javítások és kiegészítések
a
(Apróbb javítások és kiegészítések)
(Kassai Zoltán, 1926. október; kiemelt részletek)}}
 
1926-ban Kassáról Budapestre utazott le – egzisztenciáját és karrierjét itt építette fel. Budapesten élt és alkotott élete végéig. (Berlini évek: 1930 – 1933).
 
Rendkívüli tehetsége már első, Budapesten 1927-ben előadott műveiben érvényre jutott. Modern táncai kirobbanó sikereivel – jazz- és szalonzenekari kompozíciói – a magas zenei körökben is feltűnést és elismerést keltett.
 
Színházi és zenei karrierje a Fővárosi Operettszínházban (ma: Budapesti Operettszínház) kezdődött, amikor a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette.
 
Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett és ''Kikelet ucca 3.'' címmel lekötötték első nagyoperettjét. Budapest után 1929 őszén a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta.
A nagy gazdasági világválság idején elfogadta barátja, Ábrahám Pál felajánlott szerződését, és hívására – váratlanul megszakítva Budapesten induló karrierjét – Berlinbe költözött.
 
Berlini évei alatt, 1930–1933 között Kemény Egon zeneszerzőként nem komponált saját művet. 25-28 évesen [[Berlin]]ben zenekari hangszerelőként alkotott, karnagy (Kapellmeister) volt, valamint anyanyelvi szintű német nyelvtudásával és megbízható pontosságával titkári feladatokat is ellátott barátja és zeneszerző-, karmester kollégája, Ábrahám Pál nagyoperettjei és filmjei elkészítésében. A berlini magyar művészkolónia köréhez tartoztak.
 
1933-ban visszaköltözött Budapestre, mint a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője. Újra saját kompozícióin dolgozott és ismét zeneszerzőként vált egyre ismertebbé.
 
Nagyoperettjeit – Kikelet ucca 3. / Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Fővárosi Operettszínház igazgatói (Faludi Sándor, Fényes Szabolcs, Gáspár Margit) rendelték meg. Mindhárom darab zenéje az operett műfajának megújítására törekvő különlegesség, a meglehetősen fordulatos szövegkönyvek tiszta erkölcsi értékeket képviselnek – itt, a mai Budapesti Operettszínházban nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel vitték színre.
 
Krisztina kisasszony című nagyoperettjétdaljátékát (a rádióoperett színpadi változatát) a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961).
 
"Zenéjét szerzette: Kemény Egon" – többnyire ezzel a bemondással kezdődtek rádióműsorai, amely máig emlékezetes a rádióhallgatók idősidősebb generációi körében. A Magyar Rádió 1934-től hosszú évtizedeken át szinte naponta játszotta műveit. Új rádiós műfajok – az első rádiódaljáték (1937) és az első rádióoperett ­– zenéjének megkomponálásához is ő kapott felkérést.
 
Művei a nagyközönség minden rétegéhez szóltak, műfaji sokszínűségük is érték. Néhányat kiemelve a felnőtt korosztály részére komponált művei közül: történelmi daljátékai, nagyoperettjei, szimfonikus zenedarabjai, filmzenéje, dalai, sanzonjai valamint a gyermekkarok részére komponált dalciklusai továbbá az Oktatási Minisztérium felkérésére (1962) írt óvodás dalocskái fémjelzik életútja zenei sikereit.
1927-ben aratta első nagy sikerét Budapesten (Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston). Modern tánc-slágereit (charleston, tangó, foxtrott, blues) kora híres előadói – Dénes Oszkár, Érczkövy László, Vig Miklós, Fekete Pál, Sebő Miklós, Szedő Miklós dr., Kalmár Pál, Weygand Tibor, Dr. Lantos Olivér, Rózsa Annie – énekelték, színpadon adták elő, gramofonlemezre vették, és mindegyik megjelent Rózsavölgyi és Bárd kottakiadványokban is.
 
Az „Alpesi falu”, a Rott Kis Kabaré, a Rott Komédia Kabaré és a Talkie beszélőfilm-kabaré voltak műveinek színhelyei. Nagyoperettjeit a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] (ma: Budapesti Operettszínház) mutatta be.
 
A ''"Kikelet ucca 3"'' (mai elnevezésén Kikelet utca 3.) című „pesti operette”–tel 1929-ben mutatkozott be. A női főszerepben Somogyi Erzsi, majd [[Eggerth Márta]], [[Sarkadi Aladár]], [[Kabos Gyula]], Halmay Tibor játszott. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd a nagyoperettet sikere után még ebben az évben, októberben a Kassai Nemzeti Színház vitte színre a darabot.
 
1946-ban tűzték műsorra a ''"Fekete liliom"'' című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, [[Karády Katalin]], Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével.
 
Kemény Egont művészkörökben [[Ábrahám Pál]] legjobb barátjaként is ismerték, hat és fél évig (1927–1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk.
Első felkérésre készített hangszerelései: a "32-es baka vagyok én..." én című, világsikert világhírűaratott induló Ábrahám Pál "Az utolsó Verebély lány" (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.
[[Fájl:Kemeny egon abraham pal marton sandor es denes oszkar 1930 lipcseben 1967810 4174 n.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor és Dénes Oszkár, 1930 Lipcsében (Színházi Élet)]]
Ábrahám Pál felajánlott szerződését Kemény Egon elfogadta, 1930-1933-ban Berlinben éltek. Ez idő alatt születettekszülettek meg a "Viktória" német változata (1930), a "Hawaii rózsája" (1931) és a "Bál a Savoyban" (1932) című Ábrahám operettek, Kemény Egon nagyzenekari hangszerelésével, a partitúrák kéziratai is az ő munkájamunkái. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az Ábrahám-operettek hangosfilm-változatainak ("Mesék az írógépről", "Viktoria und ihr Husar" stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel.
 
Anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben, titkári feladatokat is ellátott Ábrahám Pál legjobb barátjaként.
1936-ban újrahangszerelte a "Rákóczi induló"-t szimfonikus zenekarra, amely szintén a Rózsavölgyinél jelent meg.
 
1937–1948 között klasszikus és kortárs magyar – (Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások), valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások –, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit. (Kottakiadványokban megjelent: Rózsavölgyi és Bárd Zeneműkiadók)
 
1940–41-ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából.
Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió –, amelyek Kemény Egon műveiben jelentek meg elsőként:
* Az első rádió daljáték – „Schönbrunni orgonák” (1937) zeneszerzője
* Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először 20. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) - Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások.
* Az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én hangzott fel a "Májusfa" című rádió-nagyoperett kompozíciója. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőséggel bír, új rádiós műfaj született, amely a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak hosszú évtizedeken át tartó népszerűségét és közönségsikerét indította el.
* 1955-ben a "Hatvani diákjai" című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.
1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett "Amit a város dalol" címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.
 
Műveiben a főszerepeket - ám gyakran kisebb szerepekben is - kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, a zenei együttesek és a darabok alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.
 
Operettjeit, daljátékait, dalciklusait bemutatásuk után még évtizedekig ismételte a Magyar Rádió.
Rendkívüli tehetségű, nagy zenei tudású zeneszerző volt, a XX. századi könnyűzene egyik mestere. Tisztelet és szeretet övezte, a hírnevet és a sikert szerényen viselte.
 
Kemény Egon zenéje 1953-ban (Gyermekkórusragyermekkórusra komponált művei, dalciklusok) és 1955-ben ("Hatvani diákjai") Erkel Ferenc-díjat kapott.
 
==Fő művei==
==== Nagyoperettek ====
 
* Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Történik: 1929-ben. Színhely: BudapestenBudapest, a Ferencvárosban (Franzstadt) és a Ligetben. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27. Főszereplők: [[Somogyi Erzsi]], [[Eggerth Márta]], [[Fejes Teri]], [[Kertész Dezső]], [[Sarkadi Aladár]], Halmay Tibor, [[Kabos Gyula]], Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
 
{{Idézet|Kikelet ucca 3
*Kemény Egon - Bródy István - [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]]: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.
 
* Kemény Egon - [[Nóti Károly]] - [[Földes Imre (színműíró)|Földes Imre]] - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Történik: a Spanyolspanyol polgárháború idején. Színhely: egy Spanyolspanyol grófi kastély, Párizs,; egy tengerparti hotel. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: [https://www.europeana.eu/api/v2/thumbnail-by-url.json?size=w400&type=IMAGE&uri=http%3A%2F%2Fbpfe.eclap.eu%2Feclap%2Fmediumgif%2Fe%2Furn_axmedis_00000_obj_e3653a4d-8190-427f-9fef-ef050472c359.gif Karády Katalin], [[Gombaszögi Ella]], [https://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357 Fejes Teri], [[Somogyi Nusi]], [http://gobbi.oszk.hu/gallery.php?img=357 Latabár Kálmán], [[Nagy István (színművész, 1909–1976)|Nagy István]], [[Gozmány György]], [[Zentai Ferenc (színművész)|Zentay Ferenc]], [[Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)|id. Latabár Árpád]], [[Pártos Gusztáv]], [[Temessy Hédi]], [[Zsolnai Hédi|Zsolnay Hédi]], [[Petress Zsuzsa]]. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. [[Karády Katalin]], Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
{{Idézet|Fekete liliom
 
==== Bemutatók az Állami Déryné Színházban ====
 
* Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék. Komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budapest, 1947. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: [[Rimanóczy Yvonne]].
* Kemény Egon - [[Tabi László]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra. Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: [[Rimanóczy Yvonne]]. Koreográfus: Rimóczy Viola.
 
{{Idézet|A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.
 
==== Kisoperettek ====
* Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté,. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: [[Kelemen Éva]], [[Gozmány György]], Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, [[Pártos Gusztáv]]. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
* Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.
 
==== Zenés vígjáték ====
* Kemény Egon - Victorien Sardou -  [[Békés István]]: „Párizsiak New Yorkban”. Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál.
*Kemény Egon - Nóti Károly: „Nyitott ablak”. Bemutató: 1964, Szolnoki Szigligeti Színház
 
=== Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió ===
 
* Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, [[Darvas Iván]], Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte, hatalmas, emlékezetes sikerrel.
*A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréjiszilveszter-éji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Dr. Rácz György.
{{Idézet|…Romhányi József nevét — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.
Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten…
Film Színház Muzsika, 1983.05.21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől}}
 
* Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett, félbemaradt szövegkönyv. SzereplőkA rádiófelvételeken operaénekesek szerepeltek: Gyurkovics Mária, és Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
* Kemény Egon - [[Ignácz Rózsa]] - Soós László - [[Ambrózy Ágoston]]: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1780-ban. Színhely: a Debreceni Református kollégiumKollégium. Szereplők: [[Hatvani István (orvos)|Hatvani professzor]] – [[Bessenyei Ferenc (színművész)|Bessenyei Ferenc]], Kerekes Máté – [[Simándy József]], női főszerepben: [[Petress Zsuzsa]], további szereplők: [[Mezey Mária]], [[Tompa Sándor (színművész)|Tompa Sándor]], [[Sinkovits Imre]], [[Zenthe Ferenc]], [[Bende Zsolt]], [[Horváth Tivadar (színművész)|Horváth Tivadar]], [[Kovács Károly (színművész)|Kovács Károly]], [[Kőváry Gyula]], [[Hadics László]], [[Gózon Gyula]], [[Csákányi László]], [[Dénes György (színművész)|Dénes György]] és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
* Kemény Egon - [[Gál György Sándor]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1798, farsangján. Színhely: Komárom. Főszereplők: [[Csokonai Vitéz Mihály]] – [[Ilosfalvy Róbert]] és [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Zenthe Ferenc], Lilla – [[Házy Erzsébet]] és [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QmJSMjhMVEJiWU11MFRjL09KeWc4UT09 Korompai Vali]. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, [[Berky Lili]], [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-YkdQek9yblN0NXNIMzVDS1B2RlBLQT09 Bilicsi Tivadar], Szabó Ernő, [https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-YkdQek9yblN0NXNIMzVDS1B2RlBLQT09 Hlatky László], Fekete Pál, [[Lehoczky Éva]], Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, [[Gózon Gyula]], [[Rózsahegyi Kálmán]] és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
 
* Kemény Egon - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Történik: 1809-ben. Színhely: Győr. Főszereplő: Krisztina kisasszony: [[Petress Zsuzsa]]. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, [[Somogyi Nusi]], Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
*Kemény Egon - [[Békés István]]: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Történik: 1945-ben. Színhely: Debrecen. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
*Kemény Egon - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen,; egy Franciafrancia kisváros,; azÉrmelléki érmelléki szőlőbenszőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – [[Simándy József]]/[[Darvas Iván]], Pálóczi Horváth Ádám – [[Palócz László]]/[[Láng József (színművész)|Láng József]], Ámeli – [[László Margit]]/[[Domján Edit]], Julika – [[Andor Éva (operaénekes)|Andor Éva]]/[[Örkényi Éva]]. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
 
=== Szimfonikus könnyűzene ===
* „A Tisza” szimfonikus költemény (1935)
* „Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)
* „Díszpalotás” (Bihari-Lavotta) zenekari átdolgozás nagyzenekarra; zongorára (1935)
* „Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)
* „Schönbrunni orgonák” nagyzenekari egyveleg a hangjátékból (1937)
 
=== Dalok, műdalok és megzenésített költemények ===
Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal”  (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek  Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miattfolytán a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.
 
Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.{{Idézet|Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.
 
=== Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be ===
* Kemény Egon - Dalos László: „Tavasz a télben” (1952). Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara és a Forrai kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
* Kemény Egon - Dalos László: „Őszi séta” (1952). Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
 
=== Dalciklusok gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be ===
* „Játszótéren” (1959) dalciklus gyermekkarra kamarazenekari kísérettel. A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
* „Csillebérci fák alatt” (1962) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel. A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
* „Sétarepülés” (1965) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel. Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte.
 
=== Sanzonok ===
Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.
 
A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili, Lukács Margit, [[Mezey Mária]] előadása és neve fémjelezte.
 
* 1936 „Menekülés Hollywoodból” hangjáték
* 1937 Kemény Egon - [[Kulinyi Ernő]]: "Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban.
{{Idézet|Csortos Gyula új szerepe.
 
*1949 „Megállt az idő” rádiójáték
*1949 „Dzsomárt szőnyege” mesejáték
*1949 „Iván Iljics halála” rádiójáték,. Lev Tolsztoj elbeszélése. Fordította: Trócsányi Zoltán,. Írta: Székely Júlia,. Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon . Szereplők: Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton, Golovina a felesége - Ladomerszky Margit . Rendező: Cserés Miklós dr.
*1949 „Útravaló nélkül” folytatásos rádiójáték
*1949 „Szabadlábon” rádiójáték, vígjáték
*1949 „Egy menyecske két ura” vígjáték
*1949 „Tavasz ég a szemekben” rádiójáték
*1949 „A csúffá tett város” rádiójáték . Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön. Zenéjét szerezte: Kemény Egon.
 
* 1949 „Az áruló” rádiódráma
* 1949 „Wandelaar kapitány” rádiójáték, népmese
* 1949 „A kotnyelesek” rádiójáték
*1949 „Állatkerti séta” rádiójáték,. Versek: [[Devecseri Gábor]]
* 1950 „Álomkerti séta” zenés-verses mesejáték,. Versek: [[Devecseri Gábor]]
* 1950 „Ványa, az ezred fia” („A Jenakiev legények”) hangjáték
* 1950 „Amerika hangja” színjáték
Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:
 
* „Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató: 1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly. Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos. [[Sarkadi Aladár]] felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon.
 
* „A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly . Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon.
 
{{Idézet|A gyermekdarab –újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal…ragyogó díszletek és ruhák készültek.
 
Esti Kurir, 1929. december 3.}} Szereplők: [[Sarkadi Aladár]], és ismert hírességek, valamint a gyermekvilág kedvencei, mások mellett Gyenes Magda. A táncokat betanította: Metzger Fini . Karmester: Kemény Egon
 
A Magyar Rádió felkérésére komponált művei közül a zenés hangjátékok is készültek gyermekeknek:
* „Dzsomart szőnyege” (1949) Mesejáték
 
* „Álomkerti séta” (1950) Zenés-verses mesejáték, [[Devecseri Gábor]] verse.
 
Emlékezetes sikerei voltak az iskolai életet megörökítő dalai is, amelyeket az akkori általános iskolák énekkarai közül szinte mindegyik előadott. Kottakiadványok (Zeneműkiadó), rádiófelvételek készültek, hanglemezen is megjelentek:
Esti Hírlap, 1957. december}}
 
* Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. Rendező: Szinetár Miklós.
* Moszkva – Majakovszkij Színház , 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov.
* Tallin – Észt Színház, 1958. 02. 11.
* Szentpétervár (Leningrád) – [http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/ Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház] , 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer.
* Omszk, 1959. 01. 27.
* Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház, 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O. Orlov.
* Odessza – Odesszai Akadémia Színház, 1959. 12. 24.
* Moszkva – Kreml Színház, 1960.
* Szeverszk – Szeverszki Musical Színház, 1960. 06.
* Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház, 1960.
* Irkutszk - Zenés Komédia Színház , 1961. 12. 09. Rendező: O. Orlov.
* Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1962 – részleteket adtak elő.
További bemutatók:
* Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház ,1958. 05.
* Bratislava (Pozsony) – Nová scéna, 1958.07.12.
* Kladno, 1958. 10. 18.
* Riga, 1958. november.
* Ploesti, 1958. április.
 
===Filmzene===
 
* „[http://port.hu/adatlap/film/tv/fuszer-es-csemege-fuszer-es-csemege/movie-7873 Fűszer és csemege]” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata, Lévai film. Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház (Budapest előkelő, elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: [[Csathó Kálmán]]. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: [[Somlay Artúr|Somlay Artur]], [[Vízváry Mariska|Vizváry Mariska]], [[Szörényi Éva]], [http://www.fortepan.hu/_photo/display/18368.jpg Jávor Pál], [[Dénes György (színművész)|Dénes György]], [[Hidvéghy Valéria]], [[Petheő Attila]], [[Bihari József|Bihary József]], [[Földényi László]], [[Tompa Sándor (színművész)|Tompa Sándor]]. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: [[Ráthonyi Ákos (rendező)|Ráthonyi Ákos]].
{{Idézet|Kemény Egon filmzenéjének sikere
 
 
* Magyar hangosfilm-hangszerelései:
**Pesti mese - Nem bírok a bolond szívemmel..., Nem csókolnak Pesten könnyen...
**Hotel Kikelet - Késő...
**Pókháló - Álomországba gyere el velem...
**Pusztai királykisasszony - Mit adhat nekünk az életünk...
**Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Tudom, hogy visszavár..., Nem élhetek muzsikaszó nélkül...
**Azur-Express - A jó pohár sör mellé sós kifli..., Nem kívánok semmi mást..., Egy édes...
**Dunaparti randevú - Dunaparti randevú..., Június, Július, Augusztus...
**Cifra nyomorúság (Úri világ) - Kegyedet ától cettig imádom..., Talán ma még...
**A hölgy egy kissé bogaras - A hölgy egy kissé bogaras...
 
*Felhasznált zene: [[Akik maradtak]] (2019) Kemény Egon – B. Radó Lili: Derűvel, dallal… (részlet) Bemutató: Magyar Rádió, 1954. Tömegdal két szólamú gyermekkarra nagyzenekari kísérettel A felvételen Andor Ilona Gyermekkara énekelt a Magyar Rádió hatvanegy tagú Szimfonikus Zenekarát Nagy Olivér vezényelte. 2019-ben az Oscar-díjra nevezett magyar filmben rövid részletet használtak fel az alkotók a zeneműből. Kemény Egon: „Gyermekjátékok” CD. (Válogatás a Magyar Rádió Archívumából) Szerenád Média Kft., 2019 [https://kemenyegon.hu/ www.kemenyegon.hu]
 
== Diszkográfia ==
 
* Kemény Egon: „Gyermekjátékok” CD. (Válogatás a Magyar Rádió Archívumából). Szerenád Média Kft., 2019. [https://kemenyegon.hu/ www.kemenyegon.hu]
*Kemény Egon '''–''' Ignácz Rózsa '''–''' Soós László '''–''' Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
* Kemény Egon '''–''' Gál György Sándor '''–''' Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.
* Zeneovi - Téli ünnep,. Sony, 2006. (Kemény Egon – Dalos László: "Hóember")
* Karády-összes, Rózsavölgyi és Társa, 2003.
* Karády-dalok - Szalóki Ági - A vágy muzsikál, 2008.
* Zenés Színház az éterben,. Magyar Rádió, 2000.
* Kinyílott a pitypang,. Budapest Hanglemezgyár, 1962.
 
== Emlékezete ==
* 2005 - 100. születésnapja tiszteletére [http://operavilag.net/wp-content/uploads/kategoria-nelkuli/2017/05/30/24344/ruitner_sandor.jpg Ruitner Sándor] dramaturg, zenei rendező Schubert Ferenc szerkesztésével két részes emlékműsort készített, amelyet a Magyar Rádió a „Hatvani diákjai” című daljáték teljes felvételének lejátszásával együtt tűzött műsorra.
 
* 2012 decembere óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora (2012. december – 2020., január óta ismétlésben) [[Nagy Ibolya (színművész, 1962)|Nagy Ibolya]] szerkesztőfelelősszerkesztő-műsorvezető összeállításában sugároz részleteket Kemény Egon műveiből.
 
* 2013 júliusában „Kemény Egon-emlékhét” címmel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető rádiófelvételek sugárzásával idézte fel és mutatta be a rádióhallgatók fiatalabb generációinak is a Dankó Rádióban a közönség körében évtizedeken át kedvelt, népszerű, jelentős zenei tekintélyű ám az utóbbi évtizedek alatt ritkábban játszott zeneszerző életművét, a hét vendége a zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária volt.
*2015. július 23. [http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/ Kemény Egonra emlékezünk] Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora [[Nagy Ibolya (színművész, 1962)|Nagy Ibolya]] szerkesztő-műsorvezető műsora.
*2016. szeptember 10. Fórum - Kemény Egon zeneszerző, alapította: smaragd, momus.hu
*2018 - [https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YouTube csatorna] indult Kemény Egon életműve bemutatásához.
* 2019. február Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg - KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat 2019, CD1, CD2 - a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. [https://kemenyegon.hu/ kemenyegon.hu]
*2019. március - XVII. Lavotta Napok, Kemény Anna Mária előadása a "Komáromi farsang" című daljátékról a Lavotta-házban, Sátoraljaújhelyen.
*CRITIKAI LAPOK 2019 03-04 FITTLER KATALIN: Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban
*ZENÉJÉT SZERZETTE: KEMÉNY EGON – PANORÁMA VILÁGKLUB PANORÁMA MAGAZIN, 2019/2. LAPSZÁM
*[https://issuu.com/artisjus/docs/dsz_031_web dal + szerző 2019/3]: Egy bájos ember Kemény Egon | (1905-1969)
*2019. október 13. Megemlékezés Kemény Egon születésnapjáról. Dankó Rádió, "Túl az Óperencián" [https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/67195947_2272684029445491_259066770822791168_n.jpg?_nc_cat=101&_nc_oc=AQmtc9Q-8AOc0ikIj9WDRkAJyA97JyrcUCHLGVzDydkV1jSmhJRy2_INsb_XzvEf56LpFI8wVxcTZCfg03KVUrsv&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=ada7d3f71450a32ef21c44e9949b0103&oe=5DAFCC45 Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető] műsora.
*2019. december 4. KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" CD - KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat 2019, CD3 - [https://kemenyegon.hu/hirek_1/a-kemeny-egon-gyermekjatekok-cd-bemutatoja-utan-56 Bemutató: Gregor József Általános Iskola], Budapest, XVII. ker.
*2019. december PARLANDO 60 - 2019. 6. szám, Kemény Anna Mária: Nem csak a XX. század közönségének komponált,. [http://www.parlando.hu/2019/2019-6/Kemeny_Egon.pdf Emlékezés Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre]
*2020. január PARLANDO 6061 - 2020. 1. szám, [http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Fittler_Katalin-Gyermekjatekok.htm Fittler Katalin: GYERMEKJÁTÉKOK – nemcsak gyerekeknek]
*2020. január 26. [https://kemenyegon.hu/duna-tv-hogy-volt-abraham-pal-68 DUNA TV Hogy volt?! Ábrahám Pál]. Meghívott vendég: Kemény Anna Mária
*2020. május PARLANDO 61 - 2020. 4. szám "Köszöntsük jó tanítónkat", Pedagógus-napra.
 
==Jegyzetek==
==Források==
 
*[https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26740.htm Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931,. szerkSzerk.: Schöpflin Aladár)]
*Dr. Molnár Imre: A Magyar Muzsika Könyve Budapest, 1936
*A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923-1973. Összeállította: Koch Lajos. Budapest, 1973. Magyar Színházi Intézet
*[http://www.szinhaziadattar.hu www.szinhaziadattar.hu]
*[http://radiojatek.elte.hu radiojatek.elte.hu], „Zenés hangjátékok”
*Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal”…, 2006.
*B. Élthes Eszter: Férjem, a komédiás Bessenyeiről a feleség, B. Élthes Eszter. Budapest, 2004. Bessenyei Kft.
*Gáspár Margit: Virágkor tövisekkel szinház.hu 2013.
*Rácz György: Mesterek árnyékában, Budapest 1984.
*Bozó Péter: Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus.
*[http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363 A magyarországi operett forráskatalógusa - Kikelet utca 3.]
*[http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon A magyarországi operett forráskatalógusa - Művei]
*Hovanyecz László: Értékteremtők 2012.
*Alpár Ágnes: A Cabaret. A fővárosi kabarék műsora 1901-1944. Budapest, 1979. Magyar Színházi Intézet
*Gajdó Tamás, Magyar Nóra, Péter Zsolt: Ne kérdezd ki voltam... Karády Katalin a díva emlékére. Budapest, 2016. Athenaeum kiadó
*Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II. Országos pedagógiaiPedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin,. Budapest, Tankönyvkiadó ,1963.
*Forrai Katalin: Ének az óvodában, Budapest, Móra Kiadó, 2016. 2017.
*[http://www.parlando.hu/1964/1964-5/1964-5-08-Meglatogattuk_Kassa.htm Váczi Lili: Meglátogattuk a 180 éves kassai zeneiskolát]
*[http://www.mma.hu/documents/10180/1077867/Kassa-ZENE_SZERZO_130601.pdf/2b9cc5a4-289a-4430-a581-33023f62ec5e Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez]
*https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/kemeny-egon
*[http://www.paul-abraham-bio.de/berlin.htm Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette 2., überarbeitete Auflage. Ein2017.] Leben wie imMit Rauscheinem -Beitrag Ábrahámvon PálrólHenning németHagedorn: nyelven]Zwischen Skizzenheften und Zentralpartituren.
*Korabeli zenei szaklapok, napilapok, színházi hetilapok, rádióújságok tudósításai és kritikái, nekrológok
*[http://www.artisjus.hu www.artisjus.hu]
*[http://www.imdb.com/name/nm1130107/?ref_=ttfc_fc_cr3 IMDb]
*Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről (Műsorvezető: Ráday Imre,. Magyar Rádió, 1965)
*Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról (Műsorvezető: Boros Attila,. Magyar Rádió, 1967)
*[https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol kemenyegon.hu]
{{Nemzetközi katalógusok}}
240

szerkesztés

Navigációs menü