„Ambrózfalva” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás
(→‎Polgármesterei: már nem csonk)
(Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás)
== Fekvése és megközelíthetősége ==
 
A község Csongrád megye keleti részén, [[Békés megye]] határában találhatóhatárán, [[Makó]]tól 28 kilométerre északkeletre, a Tótkomlóst Csanádpalotával összekötő 4426-os közút mentén fekszik. ASzomszédos legközelebbitelepülések: településészakra [[Nagyér]], ami a községtől (2 kilométerrekm), fekszik;délre [[Pitvaros]] 4(3 km), délnyugatra [[Csanádalberti]] pedig(6 km), délkeletre [[Mezőhegyes]] 5(9 találhatókm).
 
A [[Volánbusz]] menetrend szerinti autóbuszai, amelyek Ambrózfalvát összekötik a környező községekkel és városokkal, a település belterületén két helyen is megállnak.
Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A megállóhely [[Nagyér]] és [[Pitvaros]] között található. Közúton a [[Pitvaros]]t és [[Makó külterületei#Rákos|Makó-Rákost]] összekötő útról lehajtva, 4,5 [[kilométer]]t észak felé autózva közelíthető meg. A [[Volánbusz]] autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.
 
Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A[[Ambrózfalva megállóhely]] [[Nagyér]] és [[Pitvaros]] között találhatóvan. Közúton a [[Pitvaros]]t és [[Makó külterületei#Rákos|Makó-Rákost]] összekötő útról lehajtva, 4,5 [[kilométer]]t észak felé autózva közelíthető meg. A [[Volánbusz]] autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.
 
== Története ==
 
[[1843]] novemberében telepítettek ide 120 [[békéscsaba]]i [[szlovákok|szlovák]] dohánykertész-családot.
[[1843]] novemberében telepítettek ide 120 [[békéscsaba]]i [[szlovákok|szlovák]] dohánykertész családot. [[1861]]-ig Kis-Pitvaros néven [[Pitvaros]] településrésze volt; jelenlegi nevét [[1849]]-ben báró [[Ambrózy Lajos]] temesi királyi kincstári igazgató után kapta. [[1843]]-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli [[mezőhegyesi cukorgyár]] kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. [[1845]]-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. [[1891]]-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek [[Nagyér]]rel (akkori nevén ''Nagymajláth'') közös megállója létesült a községtől keletre. [[1907]]-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet [[1918]] áprilisától [[1920]] márciusáig [[románok|román]] katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen [[1946]]-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az [[1949]]-ben megalakult ''Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet'' később egyesült a ''Felszabadulás Termelőszövetkezettel'', amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. [[1973]]-ig önálló tanácsú község, [[1990]]-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település.
 
A település az [[1950-es megyerendezés]] előtt [[Csanád vármegye]] [[Központi járás (Csanád vármegye)|Központi járásához]] tartozott.
[[1861]]-ig Kis-Pitvaros néven [[Pitvaros]] településrésze volt. Mai nevét báró [[Ambrózy Lajos]] temesi királyi kincstári igazgató után kapta[[1849]]-ben.
 
[[1843]]-tól a dohánykertész-családok megválthatták a kincstár tulajdonában lévő földjeiket, s akik ezt tették, felhagytak mesterségükkel, és a továbbiakban főként kalászosokat és takarmánynövényeket termeltek. A közeli [[mezőhegyesi cukorgyár]] felépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is.
 
[[1845]]-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült a településen. [[1891]]-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt, akik kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később megnyílt a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, amelyen a falunak [[Nagyér]]rel (akkori nevén ''Nagymajláth'') közös megállója létesült a településtől keletre.
 
[[1907]]-ben új állami iskola és óvoda is épült Ambrózfalván.
 
A községet [[1918]] áprilisától [[1920]] márciusáig [[románok|román]] katonaság tartotta megszállva.
 
A település nemzetiségi összetétele gyökeresen [[1946]]-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülése és a Szlovákiából kitelepített magyarok betelepülése után a magyarság került túlsúlyba.
 
Az [[1949]]-ben megalakult ''Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet'' később egyesült a ''Felszabadulás Termelőszövetkezettel'', amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben.
 
Ambrózfalva [[1973]]-ig önálló tanácsú község, majd 1973-tól [[1990]]-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. 1990 óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést.
 
A településközség az [[1950-es megyerendezés]] előtt [[Csanád vármegye]] [[Központi járás (Csanád vármegye)|Központi járásához]] tartozott.
 
==Közélete==
 
==Népesség==
A település népességének változásaalakulása:
{{népességdiagram}}
 
[[2001]]-ben a település lakosságának 86%-a [[Magyarok|magyar]], 13%-a [[Szlovákok|szlovák]] és 1%-a [[Románok|román]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/06/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak, 9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
 
Ambrózfalva felekezeti megoszlása [[2001]]-ben: a[[római következőképpen alakult:katolikus]]nak 19,8% vallotta magát [[római katolikus]]nak, [[görögkatolikus]]nak 0,6%, [[református|reformátusnak]] volt a település lakosságának 8,6%-a, [[evangélikus|evangélikusnak]] 21,5%-a. Más [[egyház]]hoz, felekezethez tartozott 0,5%, nem tartozott semmilyen valláshoz sem 26,9% nem volt vallásos. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlásahovatartozása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=16197 Ambrózfalva] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Látnivalói ==
 
* Községháza (a [[19. század]] végén épült)
* A két világháború hősi halottainak emlékműve, ([[1992]]-ben állították fel)
* A napba néző kislány, [[Ilyés Anna]] szobra a község főterén
* A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
* Podszterás (előtornácos) szlovák parasztház
* [[Evangélikus templom (Ambrózfalva)|Romantikus stílusú evangélikus templom]], ([[1862]]-[[1863|63]]-ban épült)
* Természeti vonzerőt jelent aA [[Csanádi-puszta]] és a [[Száraz-ér (Maros)|Száraz-ér]], amely természeti vonzerőt gyakorol az emberekre
 
== Híres emberek ==
* A település szülötte [[Gombos Ferenc Albin]] (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
* A település szülötte [[Csirik János]] (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.
 
== Források ==

Navigációs menü