„Budapesti Értéktőzsde” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VZs76 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
BÉT Xtend említése, hiperhivatkozások beszúrása
13. sor: 13. sor:
| leányvállalatai = [[Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.|KELER Központi Értéktár Zrt.]]
| leányvállalatai = [[Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.|KELER Központi Értéktár Zrt.]]
Budapest Institute of Banking
Budapest Institute of Banking
| lábjegyzet = A tőzsdén jegyzett vállalatok száma: '''65'''<ref>https://bet.hu/site/Magyar/oldalak/kibocsatok</ref><br>A tőzsdén jegyzett vállalatok értéke: '''6 787 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/oldalak/piac_most</ref><br>A tőzsde napi átlagos forgalma: '''18,2 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/Rolunk/Sajtoszoba/Sajtokozlemenyek/aprilisban-felfele-indultak-az-arfolyamok-a-budapesti-ertektozsden</ref><br>Tőzsdeindexek:: '''[[BUX]]''', BUMIX, CETOP<ref>https://bet.hu/Befektetok/Indexek/A-BET-indexei</ref>
| lábjegyzet = A tőzsdén jegyzett vállalatok száma: '''65'''<ref>https://bet.hu/site/Magyar/oldalak/kibocsatok</ref><br>A tőzsdén jegyzett vállalatok értéke: '''6 787 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/oldalak/piac_most</ref><br>A tőzsde napi átlagos forgalma: '''18,2 milliárd forint'''<ref>https://bet.hu/Rolunk/Sajtoszoba/Sajtokozlemenyek/aprilisban-felfele-indultak-az-arfolyamok-a-budapesti-ertektozsden</ref><br>Tőzsdeindexek:: '''[[BUX]]''', [[BUMIX]], [[CETOP]]<ref>https://bet.hu/Befektetok/Indexek/A-BET-indexei</ref>
| honlap = www.bet.hu/
| honlap = www.bet.hu/
}}
}}
49. sor: 49. sor:
Az azonnali piacot tekintve a [[tőzsdeterem|tőzsdetermi]], nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a [[MultiMarket Trading System]]-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a [[határidős piac]] elektronikus távkereskedési [[platform]]ja.
Az azonnali piacot tekintve a [[tőzsdeterem|tőzsdetermi]], nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a [[MultiMarket Trading System]]-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a [[határidős piac]] elektronikus távkereskedési [[platform]]ja.


A BÉT [[származékos piac]]a 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és [[opciós kontraktus]]ok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az [[egyedi részvényeken alapuló kontraktus]]ait, az opciós piac, a [[szabványosított pénzügyi termék|szabványosított termék]]ek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második [[index alapú termék]], a BUMIX kontraktus kereskedése is.
A BÉT [[származékos piac]]a 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és [[opciós kontraktus]]ok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az [[egyedi részvényeken alapuló kontraktus]]ait, az opciós piac, a [[szabványosított pénzügyi termék|szabványosított termék]]ek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második [[index alapú termék]], a [[BUMIX]] kontraktus kereskedése is.


A [[versenyképesség]] megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új [[tőzsdetanács]] a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a [[gazdasági társaság]]i forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a [[tőzsdetitkárság]] helyébe az [[részvénytársaság igazgatósága|igazgatóság]], [[részvénytársaság ügyvezetősége]] lépett.
A [[versenyképesség]] megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új [[tőzsdetanács]] a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a [[gazdasági társaság]]i forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a [[tőzsdetitkárság]] helyébe az [[részvénytársaság igazgatósága|igazgatóság]], [[részvénytársaság ügyvezetősége]] lépett.
60. sor: 60. sor:


Az [[Magyar Nemzeti Bank|MNB]] 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák [[CEESEG AG Holding]]gal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.
Az [[Magyar Nemzeti Bank|MNB]] 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák [[CEESEG AG Holding]]gal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.

A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben új piacot indított [[Xtend|BÉT Xtend]] néven közepes méretű vállalkozások számára. <ref>{{Cite web |title=Előnyök a BÉT Xtend piacon |url=https://bet.hu/Kibocsatok/kozepvallalati-szolgaltatasok/xtend/Elonyok-a-BET-Xtend-piacon |work=Bet site |accessdate=2020-05-23 |language=hu}}</ref> Ezt megtámogatólag jött létre a [[Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap]], amely 2018 óta magánbefektetőkkel karöltve nyújt közösen tőkét olyan vállalkozásoknak, melyek vállalják a BÉT Xtend piacon való tőzsdei részévnykibocsátást.


==A tőzsde elnökei<ref>{{Cite web |url=https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |title=Archivált másolat |accessdate=2017-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170322205327/https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |archivedate=2017-03-22 }}</ref>==
==A tőzsde elnökei<ref>{{Cite web |url=https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |title=Archivált másolat |accessdate=2017-03-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170322205327/https://www.bet.hu/Rolunk/a-budapesti-ertektozsderol/a-bet-jelenlegi-es-korabbi-elnokei |archivedate=2017-03-22 }}</ref>==
101. sor: 103. sor:


==A BÉT tőzsdeindexei==
==A BÉT tőzsdeindexei==
A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos [[részvényindex]]e, a [[BUX|BUX index]], a BÉT közepes és kis [[részvény kapitalizáció|kapitalizáció]]jú részvényeinek indexe, a BUMIX, valamint a közép európai [[blue chip]] index, a CETOP.
A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos [[részvényindex]]e, a [[BUX|BUX index]], a BÉT közepes és kis [[részvény kapitalizáció|kapitalizáció]]jú részvényeinek indexe, a [[BUMIX]], valamint a közép európai [[blue chip]] index, a [[CETOP]].


A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy [[mutatószám]]ba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb [[tőkeérték]]ű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi.
A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy [[mutatószám]]ba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb [[tőkeérték]]ű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi.

A lap 2020. május 23., 12:25-kori változata

Budapesti Értéktőzsde
TípusTőzsde
Alapítva1864. január 18.
SzékhelySzabadság tér, Budapest, Magyarország
VezetőkVégh Richárd
Vezérigazgató
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Termékekkibocsátói szolgáltatások, kereskedési szolgáltatások, piaci információk, befektetési termékek fejlesztése
LeányvállalataiKELER Központi Értéktár Zrt. Budapest Institute of Banking

A tőzsdén jegyzett vállalatok száma: 65[1]
A tőzsdén jegyzett vállalatok értéke: 6 787 milliárd forint[2]
A tőzsde napi átlagos forgalma: 18,2 milliárd forint[3]
Tőzsdeindexek:: BUX, BUMIX, CETOP[4]
Budapesti Értéktőzsde (Budapest)
Budapesti Értéktőzsde
Budapesti Értéktőzsde
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 03′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 03′ 07″
A Budapesti Értéktőzsde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Értéktőzsde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), angolul: Budapest Stock Exchange (BSE) a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában piaci kapitalizáció és likviditás alapján, a nyilvánosan kibocsátott magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye. Székhelye a Szabadság téren, Budapesten található, a város központi üzleti negyedében, az V. kerületben.[5] Korábban, 1864-től kezdve, az Osztrák–Magyar Monarchia idején a szintén Szabadság téri Tőzsdepalotában székelt az intézmény és a nyilvános kikiáltásos kereskedés is itt folyt.[6] A tőzsde jelenleg a tőzsdén jegyzett vállalatok, magyar magánbefektetők és a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában van. A Budapesti Értéktőzsde tagja a Tőzsdék Világszövetségének illetve az Európai Értéktőzsdék Szövetségének is.[7]

A Budapesti Értéktőzsdén zajlik a magyar értékpapírpiaci kereskedés teljes volumene és a Közép- és Kelet-Európai forgalom egy jelentős része is. A tőzsde 2007-ben határozott a nyílt kikiáltásos kereskedés megszüntetéséről, azóta kizárólag elektronikus platformon keresztül lehet kereskedni, amely jelenleg a Xetra rendszert jelenti.[8][9] A Xetra rendszerben jegyzett részvények árfolyama jelenti a referenciaárat a magyar tőkepiac számára, illetve a legismertebb magyar tőzsdeindex, a BUX kalkulációja is ez alapján történik. A Xetra 60 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a teljes európai piacon, több mint 230 kereskedőház rendelkezik közvetlen tagsággal 18 európai országból ezen a kereskedési platformon, továbbá Hongkongból és az Egyesült Arab Emírségekből is csatlakoznak hozzá befektetési szolgáltatók. A BÉT platformján munkanapokon 9:00-17:00 óráig tart a tőzsdei kereskedés, amit egy záróaukciós szakasz követ 17:00-17:05 között, majd utókereskedési szakasz következik 17:05 és 17:20 között. A BÉT-en van lehetőség a piac nyitása előtt is árat jegyezni 08:15 és 08:30 között, amit a nyitóaukciós szakasz követ 08:30-tól egészen az éles tőzsdei kereskedés 09:00 nyitásáig.[10]

A BÉT története

1864–1914: Tőzsde születik

A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864-1900) is választottak. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.

A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948, egykori MTV-székház, ma egy kanadai befektetőtársaság tulajdona).

Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni.

A kilencvenes évek elején ismét látványos periódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány: a telefon volt.

A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.

1914–1948: Világháborútól világháborúig

Az első világháború Európa számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.

A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, amelynek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget. Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt. A hivatalos forgalom csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.

Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal. 1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944. december közepéig működhetett.

A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban. A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét. Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után, 1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.

1990-től napjainkig: Újjászületés

A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé és március 1-jével lépett érvénybe. A hatálybalépéssel egyidejűleg tűzték ki június 21-ére a Budapesti Értéktőzsde alakuló közgyűlését, amely eredményeként még aznap, 1990. június 21-én újra megnyitotta kapuit a Tőzsde. A 41 alapító taggal és egyetlen bevezetett részvénnyel, az IBUSZ-szal sui generis (önálló jogi személy) szervezetként létrejött Budapesti Értéktőzsde életében meghatározó szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. Bár a nagyobb állami cégek értékesítése gyakran stratégiai befektetők bevonása révén történt, különösen a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság (így például az IBUSZ, a Skála-Coop, a MOL, az OTP Bank, a Matáv (ma Magyar Telekom), a Domus, a Globus, és a Richter Gedeon Nyrt. magánosításában játszott a tőzsde jelentős szerepet.

Az évek során a BÉT működési feltételei, szervezete, funkciója is sokat változott. Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, ezt követően 1992-ben került át a Tőzsde az V. kerületi, Deák Ferenc utca 5. szám alatti patinás épületbe, ahol tizenöt évig zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT 1990-es újraalapítása óta harmadik székhelyére költözött, az Andrássy úti, egykori Herczog-palotába. 2015 februárjától a Budapesti Értéktőzsde a főváros pénzügyi központjában, a történelmi Tőzsdepalota szomszédságában elhelyezkedő Bank Centerben működteti a parkettet.

Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszer, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. 1999 szeptemberében indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja.

A BÉT származékos piaca 1995 óta áll a befektetők rendelkezésére, ahol határidős és opciós kontraktusok kereskedésére van lehetőség. BUX kontraktussal a határidős piac indulásától, 1995. március 31. óta lehet kereskedni. A BÉT 1998 júliusában – a világon elsők között – vezette be az egyedi részvényeken alapuló kontraktusait, az opciós piac, a szabványosított termékek újabb köre jelent meg 2000 februárjában és 2004. szeptember 6-án megindult a második index alapú termék, a BUMIX kontraktus kereskedése is.

A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében 2002 áprilisában az új tőzsdetanács a tizenkét év önálló jogi személyi lét után a gazdasági társasági forma mellett döntött. Két és fél hónappal később, 2002. július elsejével megalakult a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság (2006 áprilisától: Zártkörűen Működő Részvénytársaság). A tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, részvénytársaság ügyvezetősége lépett.

A tőzsde életében a 2004-es év meghatározó eseményeket hozott. Jelentős átrendeződés zajlott a BÉT tulajdonosi szerkezetében, aminek nyomán tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank AG vásárolta meg a tőzsde többségi részesedését.

A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2. óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. A Budapesti Árutőzsde 1989-ben indult útjára, amikor is egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság (az Árutőzsde Kft.) a határidős ipar intézményes hátterének megteremtésére vállalkozott Magyarországon. 1994-ben a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt. 1995 végére a BÁT a világ legjelentősebb 35 tőzsdéje közé került. Jelentős változásokat hozott a 2002-ben elfogadott egységes tőkepiaci törvény, amely előírásainak megfelelően a Budapesti Árutőzsde 2003. május 20-án részvénytársasággá alakult. A tulajdonosi kör jelentős átalakulását követően, több hónapos előkészítő munka után 2005. november 2-án a BÁT piacait sikeresen integrálta a Budapesti Értéktőzsde Zrt., majd 2006-ban – 17 évvel a megalakulását követően - a BÁT végelszámolással megszűnt.

A Budapesti Értéktőzsde 2010-től volt tagja a CEESEG AG Holdingnak, amelynek további tagjai voltak a bécsi, ljubljanai és prágai tőzsde.

Az MNB 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött az értéktőzsdében addig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG Holdinggal és az Österreichische Kontrollbank AG-vel. A tranzakcióval az MNB a Budapesti Értéktőzsde minősített többségi tulajdonosává vált.

A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben új piacot indított BÉT Xtend néven közepes méretű vállalkozások számára. [11] Ezt megtámogatólag jött létre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely 2018 óta magánbefektetőkkel karöltve nyújt közösen tőkét olyan vállalkozásoknak, melyek vállalják a BÉT Xtend piacon való tőzsdei részévnykibocsátást.

A tőzsde elnökei[12]

Hivatali idő kezdete Hivatali idő vége Név
1990. április 1995. február Bokros Lajos
1995. február 1995. április Czirják Sándor (ügyvezető elnök)
1995. április 1996. június Száz János
1996. június 1998. június Járai Zsigmond
1998. június 1998. szeptember Lotfi Farbod (ügyvezető alelnök)
1998. szeptember 2002. április Simor András
2002. április 2004. június Jaksity György
2004. június 2008. június Szalay-Berzeviczy Attila
2008. december 2011. szeptember Patai Mihály
2011. november 2015. december Michael Buhl
2015. december 2017. március Nagy Márton
2017. március 2019. május Végh Richárd
2019. májustól Patai Mihály

A BÉT tőzsdeindexei

A tőkepiaci folyamatok jelzésére jött létre a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX index, a BÉT közepes és kis kapitalizációjú részvényeinek indexe, a BUMIX, valamint a közép európai blue chip index, a CETOP.

A hazai részvényindexek (BUX, BUMIX) a BÉT-en jegyzett részvények árainak alakulását sűrítik egy-egy mutatószámba. A regionális blue-chip index (CETOP) a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú közép-európai vállalatok részvényeinek teljesítményét tükrözi.

A tőzsde jelenlegi igazgatósága

2019. május 21-től:

dr. Patai Mihály elnök
dr. Bacsa György tag
Bánfi Attila tag
dr. Fömötör Barna tag
Kuti Zsolt tag
dr. Máté Géza tag
Végh Richárd tag

Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT)

A 16 fős Tőzsdei Tanácsadó Testület (TTT) 2016-ban alakult, feladata a BÉT stratégiai és üzleti döntéseinek előkészítése, megalapozása és véleményezése.

A Testület tagjai
dr. Hardy Ilona, elnök Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár
Barcza György Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
dr. Bánfi Tamás Budapesti Corvinus Egyetem
dr. Bánfi Zoltán MKB Bank Zrt.
Hegyi Ádám K&H Bank Zrt.
Jaksity György Concorde Értékpapír Zrt.
Járai Zsigmond MOL Nyrt.
Nagy Kálmán Concorde MB Partners
dr. Nemescsói András DLA Piper Hungary
Orbán Gábor Richter Gedeon Nyrt.
dr. Parragh László Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
dr. Patai Mihály Magyar Nemzeti Bank
dr. Szivek Norbert Cretum Holding Kft.
Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Vízkeleti Sándor Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége
Zsembery Levente X-Ventures Zrt.

Források

  • Korányi G. Tamás - Szeles Nóra: Tőzsde születik. Budapest. 2005
  • http://www.bet.hu

További információk

Jegyzetek