„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor: 41. sor:
Dr. [[Eőry Ajándok]], a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az [[1989]] év szeptemberében. Tevékenységüket a [[Magyar Tudományos Akadémia]] jóváhagyásával végzik.<ref>[http://www.egeszsegbiztonsag.hu/index.php?id=2,0,0,1,0,0]</ref>
Dr. [[Eőry Ajándok]], a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az [[1989]] év szeptemberében. Tevékenységüket a [[Magyar Tudományos Akadémia]] jóváhagyásával végzik.<ref>[http://www.egeszsegbiztonsag.hu/index.php?id=2,0,0,1,0,0]</ref>


1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével.{{forráskérő}} Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet)keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján.{{forráskérő}} 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről{{forráskérő}}. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel.{{forráskérő}}
1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével.{{forráskérő}} Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet) keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján.{{forráskérő}} 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről{{forráskérő}}. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel.{{forráskérő}}
A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma,Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának.{{forráskérő}}
A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma, Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának.{{forráskérő}}
A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében.
A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében.
Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára.{{forráskérő}}
Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára.{{forráskérő}}

A lap 2020. május 21., 11:08-kori változata

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt Tsim Sha Tsuiban, Hongkong

A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a komplementer és alternatív medicina körébe sorolják,[1] s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt áltudományosnak tekinthetők.[2][3] Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.[4]

A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a japán Shiatsu masszázs.[5] Gyakran a csikungot és a tajcsicsuant is szorosan összefüggésbe hozzák vele.[6]

Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,[5] a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.[7] Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Cang fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem,[7] mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás.[8]

Története

A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) eszmerendszere több mint kétezer éves múltra tekint vissza, de egyes elemei a taoizmus két és félezer éves hagyományaiból táplálkoznak. Alapvetően a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel és a világ szövevényes rendjével.[9][10] Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően.[forrás?] Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a HKO meglehetősen sok taoista eredetű elgondolatot átvett.

A HKO alapművének ma is azt a gyűjteményes kötetet tekintik, amelynek szerzőjeként Huang-ti-t, avagy a Sárga Császárt szokták megjelölni, aki egyike a kínai "kultúrhéroszoknak",[11] s akiről kétezer évvel állítólagos uralkodása után születtek az első feljegyzések, ezért történeti személyként való létezése vitatott.[12] A legenda szerint uralkodásának idejében (i. e. 2698 és 2596 között) született meg a császár és minisztere, Csi Po (岐伯) párbeszédének eredményeképpen a Nej csing szu ven (内经·素問》) avagy a Belső könyvek - Egyszerű kérdések (más értelmezés szerint: A belgyógyászat alapkérdései) melyet Huang Ti nej csingként is jegyeznek. A modern tudományos elméletek szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós vagy tudósok állíthatták össze akkor már évszázadok óta használt népi gyógymódokból, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.[13]

A Han-dinasztia (i. e. 202 – i. sz. 220) ideje alatt Csang Csungcsing (张仲景/張仲景) (akit a "kínai Hippokratészként" is szoktak emlegetni és Chang-sha kormányzója volt az i. sz. második század vége felé) írta az Értekezés a hidegkórtanról és egyéb betegségekről című művét,[14] melyben az ismeretek egy komplett rendszerbe foglalva jelennek meg a legkülönbözőbb betegségek diagnosztikájára és kezelésére vonatkozóan. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász volt Hua Tuo (i. sz. 140 – 208 körül), aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi és sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati eljárás során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.[15]

A Csin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i. sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Csia Ji Csing (甲乙经/甲乙經) című művében i. sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Nej csing szu vennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i. sz. XI. században vizsgálta át.[16]

Az ezt követő évszázadokban Kína és Délkelet-Ázsia egyes területein különböző népi gyógymódok terjedtek el, amelyeknek művelői az írásos emlékek tanúsága szerint viszonylag kevest foglalkoztak módszereik történeti hátterével, de sokat merítettek az elődök által megfogalmazott, egymástól sokszor homlokegyenest különböző filozófiai rendszerekből. Közben a 20. századra a kínai egészségügyi ellátásban is megjelentek a "nyugati típusú" orvostudomány képviselői, ám a vidéki területeken továbbra is az "ősi" gyógymódokban bízott a lakosság. Az 1940-es évekre látványos népességnövekedés következett be a kínai társadalomban és az 1949-ben bekövetkezett kommunista hatalomátvétel után Mao Ce-tung és kormánya súlyos nehézségekkel küzdött az egészségügyi ellátórendszer fenntartása terén az akkor már félmilliárd fős országban.[17]

A kínai diktátor megoldása erre a problémára az volt, hogy megpróbálták ötvözni a keleti és nyugati gyógymódokat, valamint komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy mindezt egységes rendszerbe foglalják és "tudományos" köntösbe burkolják. Ennek részeként bevezettek olyan fogalmakat, amik a mai napig is használatosak a HKO eljárásokat alkalmazó terapeuták körében: "holisztikus szemlélet", "természetes gyógymód", "életerő", stb.[7]

Az 1966 és 1976 között lezajlott kínai kulturális forradalom idején aztán mindezt megtöltötték az új nemzettudatot erősítő tartalommal, amikor is az alulról szerveződő, mozgalmi jellegű egészségügyi szolgáltató rendszerben egyre többen alkalmazták a nyugatról jövő tudomány alapú orvoslás és az ősi kínai múltból táplálkozó hagyományos gyógyítás módszereinek kombinációját.[17] Az 1970-es években aztán nagy lendületet adott a Hagyományos Kínai Orvoslás terjedésének az amerikai kultúrába begyűrűzött történetek sora, melyek pl. arról számolnak be, hogy a kínai orvosok akupunktúrás érzéstelenítést használnak műtéti beavatkozások előtt. Ez több esetben egyébként félreértéseken alapult. Ilyen volt James Reston esete is, akinek a New York Times hasábjain 1971-ben megjelent beszámolójából[18] egyértelműen kiderül, hogy amikor Kínában műtéten kellett átesnie, akkor nem kizárólag akupunktúrás kezeléssel érzéstelenítették, hanem előbb a nyugati módszerek szerinti eljárással, az eset mégis úgy terjedt el a köztudatban, mint a kínaiak tradícionális módszereinek egyik sikertörténete.[7] A következő évtizedekben a Hagyományos Kínai Orvoslás a nyugati kultúrában egyre nagyobb vonzerőre tett szert, aminek köszönhetően azóta is rohamosan terjed, s a délkelet-ázsiai országok többségében számos módszerét rutinszerűen alkalmazzák az egészségügyi ellátásban.

Kritikája

A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában érvelési hibának tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).[8][19] Ugyanakkor a módszerek összességének történetéből kiderül, hogy a ma használatos, ebbe a körbe tartozó gyógymódok többségének ősisége vitatható, mivel a rendszerbe foglalásukra tett kísérletek a 20. század második feléből származnak.[7] A HKO alapjául szolgáló csi, valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték.[20]

Tudományosan nem igazolt hatásosság

Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,[21] ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a placebókontrollt is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,[22] azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.[23] A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.[24]

Potenciális mérgezések

Számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.[25] Továbbá előfordulnak olyan anyagok is a HKO rendszerében, amelyeknek alkalmazása kimondottan ellenjavallt, bár számos hírportál szenzációs gyógyulásokról vagy gyógyhatásokról számol be.[26]

Ökológiai károkozás

A Hagyományos Kínai Orvoslás számos ágában használnak olyan anyagokat főzetek, pakolások, kenőcsök és egyéb szerek elkészítéséhez, amelyben az alapanyagot ritka, valamilyen oknál fogva különlegesnek tekintett állatok elejtésével, esetenként élő állatok kínzásával járnak. Bár ezeknek gyógyhatása nem igazolt, az irántuk mutatkozó kereslet miatt számos állatfaj került már a kihalás szélére.[27]

Magyarországon

 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók.
Indoklás: Dr Hegyi Gabriella nevének többszöri indokolatlan említése, a különböző intézetek és szervezetek tevékenységeinek reklám jellegű bemutatása (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2020 májusából)

Dr. Eőry Ajándok, a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az 1989 év szeptemberében. Tevékenységüket a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával végzik.[28]

1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével.[forrás?] Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet) keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján.[forrás?] 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről[forrás?]. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel.[forrás?] A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma, Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának.[forrás?] A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében. Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára.[forrás?] 2011 májusa óta a NEFMI Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozatot alapított, amelyben a Hagyományos Kínai Orvoslás szakemberei is helyet kaptak, ezzel is erősítve a szakma részvételével annak elismertségét és a szabályozására tett kísérleteket bátorítja. A NATO RTO 195 programja is foglalkozik az akupunktúra alkalmazásának lehetőségeivel katonai és civil egészségügyi ellátásban, amely 3 éves kutatási munkában magyar meghívott szakember (Dr. Hegyi Gabriella) is dolgozik.[forrás?]

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Kónya Judit: Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat. WEBBeteg.hu, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  2. ↑ A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák. tudomany.hu, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  3. ↑ „Hard to swallow” (angol nyelven). Nature 448 (7150), 105-106. o. PMID 17625521. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  4. ↑ GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály: Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről. Egészségügyi Rendszerek Adattára, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  5. ↑ a b A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája. Shennong Kínai Orvosi Intézet. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  6. ↑ A chikung és a gyógyászat. Vörös Főnix Chikung Iskola. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  7. ↑ a b c d e Barotányi Zoltán (2015. december 3.). „Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai”. Magyar Narancs 49. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  8. ↑ a b Novella, Steven: What is Traditional Chinese Medicine? (angol nyelven). Science Based Medicine, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  9. ↑ Lao-ce. Tao Te King ford.: Weöres Sándor:. Tericum Kiadó (1994). ISBN 963 8453 052 
  10. ↑ Huang Ti. 3., A Sárga Császár belső könyvei - Egyszerű kérdések ford.: Tokaji Zsolt:. fapadoskonyv.hu (2011). ISBN 978 963 3293 058 
  11. ↑ Herber A., Martos I., Moss L., Tisza L.. Történelem 1.. Reáltanoda Alapítvány, 173. o. (2001). ISBN 963 042348 0. Hozzáférés ideje: 2020. május 20. 
  12. ↑ Salát Gergely (2009). „A régi Kína története”, 29. o, Kiadó: ELTE Konfuciusz Intézet. (Hozzáférés: 2020. május 20.)  
  13. ↑ Harper, D.. Early Chinese Medical Literature: The Mawangdui Medical Manuscripts (angol nyelven). Kegan Paul International (1998). ISBN 978 0 7103 0582 4 
  14. ↑ Zhang Zhongjing, a kínai orvostudomány bölcse. Clearharmony.net, 2013. november 25. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  15. ↑ Mair, Victor H..szerk.: Victor H. Mair: The Biography of Hua-t'o from the "History of the Three Kingdoms", The Columbia Anthology of Traditional Chinese Literature (angol nyelven). Columbia University Press, 688-696. o. (1994) 
  16. ↑ Traditional Chinese Medicine (angol nyelven). New World Encyclopedia. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  17. ↑ a b Levinovitz, A.: Chairman Mao Invented Traditional Chinese Medicine (angol nyelven). Slate.com, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  18. ↑ Reston, J. (1971. július 26.). „Now, About My Operation in Peking” (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2020. május 20.)  
  19. ↑ Novella, S.: CAM Logical Fallacies (angol nyelven). Neurologica, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  20. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 101-102. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  21. ↑ Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N. (2006). „Exploring acupuncture outcomes in a college clinic”. Europoean Journal of Oriental Medicine 5 (4), 55-63. o.  
  22. ↑ Boldogkői Zsolt: Az akupunktúra nem működik. Index.hu, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  23. ↑ Hraskó Gábor: Szurkálás vagy akupunktúra?. tudomany.hu, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  24. ↑ Placebó, vagy valós hatás?. Medicalonline, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  25. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 229-252. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  26. ↑ „Igazolták a hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát?”, Szkeptikus Társaság, 2010. április 11. (Hozzáférés: 2020. május 20.) 
  27. ↑ Boldogkői Zsolt: Téveszmék veszélyeztetik az egzotikus állatokat. Origo.hu, 2016. június 24. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  28. ↑ [1]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traditional Chinese Medicine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hagyományos_kínai_orvoslás&oldid=22650752”