„Juraj Rohoň” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{személy infobox}} '''Juraj Rohoň''' (Felsőkálnok, 1773. augusztus 15. – Dunagálos, 1831. október 20.) Szlovákok…” Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
a →Élete |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Parasztcsaládból származott, [[Selmecbánya|Selmecbányán]] tanult. Életének nagy részét az [[Alföld]]ön töltötte. A diplomája megszerzése után oktató volt [[Petrőc]]ön, majd 1793 és 1801 között házitanító [[Kölpény]]ben. 1802-től lelkész [[Dunagálos]]on. Személyes |
Parasztcsaládból származott, [[Selmecbánya|Selmecbányán]] tanult. Életének nagy részét az [[Alföld]]ön töltötte. A diplomája megszerzése után oktató volt [[Petrőc]]ön, majd 1793 és 1801 között házitanító [[Kölpény]]ben. 1802-től lelkész [[Dunagálos]]on. Személyes kapcsolatot tartott fenn [[Pavel Jozef Šafárik]]kal és [[Ján Kollár]]ral, részt vett a helyi szlovák nemzeti élet megszervezésében és a felvilágosodás eszméinek terjesztésében. 1831. október 20-án halt meg a [[pestis]]ben. |
||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
A lap 2020. május 20., 13:37-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Juraj Rohoň | |
Született | 1773. augusztus 15. Felsőkálnok |
Elhunyt | 1831. október 20. (58 évesen) Dunagálos |
Foglalkozása | író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Juraj Rohoň (Felsőkálnok, 1773. augusztus 15. – Dunagálos, 1831. október 20.) szlovák író, népdalgyűjtő, evangélikus pap.
Élete
Parasztcsaládból származott, Selmecbányán tanult. Életének nagy részét az Alföldön töltötte. A diplomája megszerzése után oktató volt Petrőcön, majd 1793 és 1801 között házitanító Kölpényben. 1802-től lelkész Dunagáloson. Személyes kapcsolatot tartott fenn Pavel Jozef Šafárikkal és Ján Kollárral, részt vett a helyi szlovák nemzeti élet megszervezésében és a felvilágosodás eszméinek terjesztésében. 1831. október 20-án halt meg a pestisben.
Munkássága
Első irodalmi műveit a tanulmányai alatt írta, amikor professzorának ünnepi verseket készítettek. A verseket a szlovák, latin és magyar nyelven. Ján Kollár felkérésére egy nagy népdalgyűjteményt is összeállított. Számos munkát tett közzé, támogatta a szlovák nemzeti öntudat kialakulását. Alkalmi egyházi versei és egyéb írásai megmaradtak a dunagálosi evangélikus plébániatemplom krónikájában. Összegyűjtött írásai 1993-tól jelentek meg kis kötetekben.
Művei
- Ode in honorem Michaeli Járossy... anno 1791 (1791)
- Chvála Slováků, veršovaná národná obrana (honvédelmi verse, 1791) Dicséret a szlovákok számára
- Palma, quam Dugonics similesque Magyari Slaviae eripere attentarunt, vindicata 1795... (1795)
- Kratochvílne zpěvy pro mládež rolníckou (versgyűjtemény, 1802)
Rövid dal a parasztfiatalság számára
- Probuzení národa slovanského v Uhřích k srdnatému uchopení zbraně proti Francouzům (1815) A szláv nemzet felébresztése a franciákkal szembeni fegyveres harcra
- Lessus, quo... Josephae natae Tököly, nuptae vero Stratimirovics de Kulpin... obitum deflevit (1815)
- Starodávne zpěvy lidu slovenského v Uhrách, zbierka ľudových piesní (népdalgyűjtemény, 1827) A szlovák nép ősi dalai Magyarországon
- Historia ecclesiae augustanae conf. Glozsaniensis (csak kéziratban)
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Juraj Rohoň című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Juraj Rohoň slovackizavod.org.rs (szlovákul)