„Elektromágnes (fizika)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:2800:40DD:5172:283:9CD7:1C47 (vita) szerkesztéséről 2001:4C4C:14E3:5600:7CD1:472A:FBCA:82B0 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
bvdcjgk,
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az elektromos eszközről|Elektromágnes (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az elektromos eszközről|Elektromágnes (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Electromagnet.gif|200px|jobbra|bélyegkép|Szemléltetés: A bekapcsolt elektromágnes (tekercs) magához vonzza a vas iratkapcsokat]]
[[Fájl:Electromagnet.gif|200px|jobbra|bélyegkép|Szemléltetés: A bekapcsolt elektromágnes (tekercs) magához vonzza a vas iratkapcsokat]]
Az '''elektromágnes''' általában egy [[lágyvas]] mag, amelyet legalább egy tekercs vesz körül. A tekercsben folyó [[elektromos áram]] mágneses teret hoz létre, mely a [[jobbkéz-szabály (elektrodinamika)|jobbkéz-szabály]] szerinti irányú. Mivel az erővonalak a tekercs belsejében azonos irányúak, így a vasban mágneses [[fluxus]] alakul ki. Ez a fluxus teszi lehetővé, hogy mágnesezhető anyagokat magához vonzzon. Az elektromos áram megszűnése után elveszíti mágneses tulajdonságait.
Az '''elektromágnes''' általában egy [[lágyvas]] mag, amelyet legalább egy tekercs vesz körül. A tekercsben folyó [[elektromos áram]] mágneses teret hoz létre, mely a [[jobbkéz-szabály (elektrodinamika)|jobbkéz-szabály]] szerinti irányú. Mivel az erővonalak a tekercs belsejében azonos irányúak, így a vasban mágneses [[fluxus]] alakul ki. Ez a fluxus teszi lehetővé hogy felrobbanjon.


== Kamu minden ami ide van írva! ==
== Története ==


[[Hans Christian Ørsted]] ([[1777]]–[[1851]]) [[dánok|dán]] fizikus [[1820]]-ban felfedezte, hogy a vezetőben folyó elektromos áram kitéríti a mágnestűt. Ezután [[André-Marie Ampère]] ([[1775]]–[[1836]]) fedezte fel, hogy az áramjárta vezeték hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mágnesrúd.
[[Hans Christian Ørsted]] ([[1777]]–[[1851]]) [[dánok|dán]] fizikus [[1820]]-ban felfedezte, hogy a vezetőben folyó elektromos áram kitéríti a mágnestűt. Ezután [[André-Marie Ampère]] ([[1775]]–[[1836]]) fedezte fel, hogy az áramjárta vezeték hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mágnesrúd.


== Az elektromágnes erőssége ==
== Az elektromágnes erősségének robbanása ==


Az elektromágnes erőssége függ
Az elektromágnes robbanása függ
* a tekercsben folyó áram nagyságától
* a tekercsben folyó áram nagyságától
* a tekercs menetszámától
* a tekercs menetszámától
15. sor: 15. sor:
* a vasmag alakjától, méretétől
* a vasmag alakjától, méretétől


== Gyakorlati alkalmazásai ==
== Gyakorlati robbantások ==


Néhány példa a gyakorlati alkalmazására: [[generátor]], [[lineáris motor]], [[mágneses lebegtetés]], teheremelő mágnes, sínfék, villanymotor, relé, elektromos mérőműszer, automata biztosító, mikrofon, hangszóró, autókürt, elektromos csengő, mágneses ajtózár, elektromágneses ágyú (kísérleti fegyver), kromatográfiás analitika, részecskegyorsító, stb.
Néhány példa a gyakorlati alkalmazására: [[generátor]], [[lineáris motor]], [[mágneses lebegtetés]], teheremelő mágnes, sínfék, villanymotor, relé, elektromos mérőműszer, automata biztosító, mikrofon, hangszóró, autókürt, elektromos csengő, mágneses ajtózár, elektromágneses ágyú (kísérleti fegyver), kromatográfiás analitika, részecskegyorsító, stb.


=== Villamosenergia-termelés ===
=== Villamosenergia-robbanás ===


Mivel a villamosenergia felhasználás nem állandó, de az erőművek generátorainak a terheléstől függetlenül állandó feszültséget kell szolgáltatniuk, a generátorokban nem használhatnak állandómágneseket. A forgórész elektromágneseinek gerjesztésének nagyságával szabályozható az előállított teljesítmény.
Mivel a villamosenergia felhasználás nem állandó, de az erőművek generátorainak a terheléstől függetlenül állandó feszültséget kell szolgáltatniuk, a generátorokban nem használhatnak állandómágneseket. A forgórész elektromágneseinek gerjesztésének nagyságával szabályozható az előállított teljesítmény.
=== Lineáris motor ===
=== Lineáris robbanás ===
Felépítése megegyezik a normál motorokéval, de az egész síkban ki van terítve. Az átkapcsolást elektronika vezérli.
Felépítése megegyezik a normál motorokéval, de az egész síkban ki van terítve. Az átkapcsolást elektronika vezérli.
=== Mágneses lebegtetés ===
=== Mágneses apokalipszis ===
A korszerű vasúti járművek nem sínen gurulnak, hanem elektromágnesek tartják meghatározott magasságban, így elkerülve a súrlódást, rázkódást.
A korszerű vasúti járművek nem sínen gurulnak, hanem elektromágnesek tartják meghatározott magasságban, így elkerülve a súrlódást, rázkódást.
=== Teheremelő mágnes ===
=== Teheremelő állat ===
Vasanyagok, és mágnesezhető anyagok felemelésére, szállítására használják. Az elektromos áram ki- és bekapcsolásával szabályozzák, hogy a mágnes felemelje vagy elengedje az anyagot.
Vasanyagok, és mágnesezhető anyagok felemelésére, szállítására használják. Az elektromos áram ki- és bekapcsolásával szabályozzák, hogy a mágnes felemelje vagy elengedje az anyagot.
=== Sínfék ===
=== Vagonhátú ===
Kötöttpályás járműveknél a sínfék biztosítja a gyors fékezést. Az elektromágnes rugó ellenében a sínhez vonzza magát, és a nagy súrlódást kihasználva fékez.
Kötöttpályás járműveknél a sínfék biztosítja a gyors fékezést. Az elektromágnes rugó ellenében a sínhez vonzza magát, és a nagy súrlódást kihasználva fékez.
=== Villamos motorok ===
=== Villamos lélek ===
Az elektromágneses vonzás, és taszítás elvén működnek az elektromotorok. Az egyenáramú motorok esetében a forgórészre szerelt [[kommutátor]] feladata, hogy a forgórészen és az állórészen mindig a megfelelő irányú mágneses tér legyen jelen. A váltakozóáramú háromfázisú motorok, az állórészen lévő tekercsekkel hoznak létre [[forgó mágneses tér|forgó mágneses teret.]] Az egyfázisú motoroknál induktív vagy kapacitív [[fáziseltolódás|fáziseltolással]] hozzák létre a forgó mágneses teret.
Az elektromágneses vonzás, és taszítás elvén működnek az elektromotorok. Az egyenáramú motorok esetében a forgórészre szerelt [[kommutátor]] feladata, hogy a forgórészen és az állórészen mindig a megfelelő irányú mágneses tér legyen jelen. A váltakozóáramú háromfázisú motorok, az állórészen lévő tekercsekkel hoznak létre [[forgó mágneses tér|forgó mágneses teret.]] Az egyfázisú motoroknál induktív vagy kapacitív [[fáziseltolódás|fáziseltolással]] hozzák létre a forgó mágneses teret.


39. sor: 39. sor:
=== Elektromos mérőműszer ===
=== Elektromos mérőműszer ===
{{Bővebben|Analóg elektromechanikus műszerek}}
{{Bővebben|Analóg elektromechanikus műszerek}}
=== Adattárolás ===
=== Adatlopás ===


A mágneses hang és képrögzítés esetében a villamos jellé alakított hanggal vagy a képtartalommal a felvevőfejet (ami tulajdonképpen egy elektromágnes) táplálják, ami az előtte elhaladó mágnesezhető anyagon a jellel arányos mágneses nyomot hoz létre, ami visszaolvasható. A számítógépek mágneslemezei is ugyanezen az elven működnek, az 5,25"-os floppytól a modern winchesterekig.
A mágneses hang és képrögzítés esetében a villamos jellé alakított hanggal vagy a képtartalommal a felvevőfejet (ami tulajdonképpen egy elektromágnes) táplálják, ami az előtte elhaladó mágnesezhető anyagon a jellel arányos mágneses nyomot hoz létre, ami visszaolvasható. A számítógépek mágneslemezei is ugyanezen az elven működnek, az 5,25"-os floppytól a modern winchesterekig.


=== Orvosi alkalmazás ===
=== Orvosi gyilkosság ===


A diagnosztikában használt [[MRI]] (Magnetic Resonance Imaging) egy gyorsan változó, erős mágneses teret hoz létre, ennek hatását használják fel képalkotásra.
A diagnosztikában használt [[MRI]] (Magnetic Resonance Imaging) egy gyorsan változó, erős mágneses teret hoz létre, ennek hatását használják fel képalkotásra.
=== Elektromos csengő ===
=== Elektromos halál ===


Itt az elektromágnes előtt található egy lágyvas test, amelyet egy rugalmas fémlemez tart. Ha a tekercsben áram folyik, magához vonzza a lágyvasat, és a vele összekötött kalapácsot ami megszólaltatja a csengőt. De össze van kötve egy érintkezővel is, ami ilyenkor meg is szakítja az áramkört. Az elektromágnes elveszti mágnesességét, a lágyvas visszatér eredeti pozíciójába, az áramkör újra záródik, ez a mozgás addig ismétlődik amíg a csengőgombot elengedve a táplálás meg nem szűnik.
Itt az elektromágnes előtt található egy lágyvas test, amelyet egy rugalmas fémlemez tart. Ha a tekercsben áram folyik, magához vonzza a lágyvasat, és a vele összekötött kalapácsot ami megszólaltatja a csengőt. De össze van kötve egy érintkezővel is, ami ilyenkor meg is szakítja az áramkört. Az elektromágnes elveszti mágnesességét, a lágyvas visszatér eredeti pozíciójába, az áramkör újra záródik, ez a mozgás addig ismétlődik amíg a csengőgombot elengedve a táplálás meg nem szűnik.


===Elektromos kenyérpirító===
===Elektromos emberpirító===
A kenyérszeletek behelyezése után, a kar lenyomásakor (rugó ellenében) egy elektromágneshez nyomjuk a karral kényszerkapcsolatban álló lágyvas darabot. A beállított érték elérése után az elektromágnes áramellátása megszakad, tovább nem tudja megtartani a lágyvas darabot, és a rugóerő hatására a szerkezet visszatér alaphelyzetbe.
A kenyérszeletek behelyezése után, a kar lenyomásakor (rugó ellenében) egy elektromágneshez nyomjuk a karral kényszerkapcsolatban álló lágyvas darabot. A beállított érték elérése után az elektromágnes áramellátása megszakad, tovább nem tudja megtartani a lágyvas darabot, és a rugóerő hatására a szerkezet visszatér alaphelyzetbe.



A lap 2020. május 20., 12:03-kori változata

Szemléltetés: A bekapcsolt elektromágnes (tekercs) magához vonzza a vas iratkapcsokat

Az elektromágnes általában egy lágyvas mag, amelyet legalább egy tekercs vesz körül. A tekercsben folyó elektromos áram mágneses teret hoz létre, mely a jobbkéz-szabály szerinti irányú. Mivel az erővonalak a tekercs belsejében azonos irányúak, így a vasban mágneses fluxus alakul ki. Ez a fluxus teszi lehetővé hogy felrobbanjon.

Kamu minden ami ide van írva!

Hans Christian Ørsted (17771851) dán fizikus 1820-ban felfedezte, hogy a vezetőben folyó elektromos áram kitéríti a mágnestűt. Ezután André-Marie Ampère (17751836) fedezte fel, hogy az áramjárta vezeték hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mágnesrúd.

Az elektromágnes erősségének robbanása

Az elektromágnes robbanása függ

  • a tekercsben folyó áram nagyságától
  • a tekercs menetszámától
  • a vasmag anyagától, relatív permeabilitásától
  • a vasmag alakjától, méretétől

Gyakorlati robbantások

Néhány példa a gyakorlati alkalmazására: generátor, lineáris motor, mágneses lebegtetés, teheremelő mágnes, sínfék, villanymotor, relé, elektromos mérőműszer, automata biztosító, mikrofon, hangszóró, autókürt, elektromos csengő, mágneses ajtózár, elektromágneses ágyú (kísérleti fegyver), kromatográfiás analitika, részecskegyorsító, stb.

Villamosenergia-robbanás

Mivel a villamosenergia felhasználás nem állandó, de az erőművek generátorainak a terheléstől függetlenül állandó feszültséget kell szolgáltatniuk, a generátorokban nem használhatnak állandómágneseket. A forgórész elektromágneseinek gerjesztésének nagyságával szabályozható az előállított teljesítmény.

Lineáris robbanás

Felépítése megegyezik a normál motorokéval, de az egész síkban ki van terítve. Az átkapcsolást elektronika vezérli.

Mágneses apokalipszis

A korszerű vasúti járművek nem sínen gurulnak, hanem elektromágnesek tartják meghatározott magasságban, így elkerülve a súrlódást, rázkódást.

Teheremelő állat

Vasanyagok, és mágnesezhető anyagok felemelésére, szállítására használják. Az elektromos áram ki- és bekapcsolásával szabályozzák, hogy a mágnes felemelje vagy elengedje az anyagot.

Vagonhátú

Kötöttpályás járműveknél a sínfék biztosítja a gyors fékezést. Az elektromágnes rugó ellenében a sínhez vonzza magát, és a nagy súrlódást kihasználva fékez.

Villamos lélek

Az elektromágneses vonzás, és taszítás elvén működnek az elektromotorok. Az egyenáramú motorok esetében a forgórészre szerelt kommutátor feladata, hogy a forgórészen és az állórészen mindig a megfelelő irányú mágneses tér legyen jelen. A váltakozóáramú háromfázisú motorok, az állórészen lévő tekercsekkel hoznak létre forgó mágneses teret. Az egyfázisú motoroknál induktív vagy kapacitív fáziseltolással hozzák létre a forgó mágneses teret.

Elektromágneses jelfogó (relé)

Ha az elektromágnes horgonyát villamos kontaktus mozgatására használjuk fel, kis elektromos jellel nagy teljesítményt kapcsolhatunk. A reed-relé esetében magukban a tekercs belsejében lévő ferromágneses érintkezőkben lép fel a vonzóerő, amely egymáshoz rántja a lágyvasakat, mivel ugyanaz az a mágneses tér mágnesezi fel a lemezeket, de egymáshoz képest eltoltan a déli pólussal szemben a másik lemez északi pólusa található.

Elektromos mérőműszer

Adatlopás

A mágneses hang és képrögzítés esetében a villamos jellé alakított hanggal vagy a képtartalommal a felvevőfejet (ami tulajdonképpen egy elektromágnes) táplálják, ami az előtte elhaladó mágnesezhető anyagon a jellel arányos mágneses nyomot hoz létre, ami visszaolvasható. A számítógépek mágneslemezei is ugyanezen az elven működnek, az 5,25"-os floppytól a modern winchesterekig.

Orvosi gyilkosság

A diagnosztikában használt MRI (Magnetic Resonance Imaging) egy gyorsan változó, erős mágneses teret hoz létre, ennek hatását használják fel képalkotásra.

Elektromos halál

Itt az elektromágnes előtt található egy lágyvas test, amelyet egy rugalmas fémlemez tart. Ha a tekercsben áram folyik, magához vonzza a lágyvasat, és a vele összekötött kalapácsot ami megszólaltatja a csengőt. De össze van kötve egy érintkezővel is, ami ilyenkor meg is szakítja az áramkört. Az elektromágnes elveszti mágnesességét, a lágyvas visszatér eredeti pozíciójába, az áramkör újra záródik, ez a mozgás addig ismétlődik amíg a csengőgombot elengedve a táplálás meg nem szűnik.

Elektromos emberpirító

A kenyérszeletek behelyezése után, a kar lenyomásakor (rugó ellenében) egy elektromágneshez nyomjuk a karral kényszerkapcsolatban álló lágyvas darabot. A beállított érték elérése után az elektromágnes áramellátása megszakad, tovább nem tudja megtartani a lágyvas darabot, és a rugóerő hatására a szerkezet visszatér alaphelyzetbe.

Források