„Griger Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
34. sor: 34. sor:


== Írásai ==
== Írásai ==
* Könyve: Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Bp., 1912).
* Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Bp., 1912).
* A lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában. A bevezetőt Fischer-Colbrie Ágost írta. (Bp., 1912).
* Két beszéd a földbirtokreformról. (Bp., 1920)
* Krisztus helyett követségben. (Bp., 1931)
* A legitimizmus és a magyar feltámadás. Aktuális-e a királykérdés? (Bp., 1936)
* G. M., a Nemzeti Néppárt országos elnökének újévi beszéde. (Bp., 1936)
* G. M. beszéde, amelyet elmondott az 1914–1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmából. (Képviselőházi Értesítő, 1937)
* Népkirályság, vagy diktatúra. (A Korunk Szava Népkönyvtára. Bp., 1937).
* Cikkek az [[Egyházi Közlöny]], az Alkotmány és az Igaz Szó című lapokban.
* Cikkek az [[Egyházi Közlöny]], az Alkotmány és az Igaz Szó című lapokban.



A lap 2020. május 20., 08:39-kori változata

Griger Miklós
Életrajzi adatok
Születési névGriger Miklós
Született1880. november 22.
Körmöcbánya
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1938. február 28. (57 évesen)
Budapest
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztség
  • magyarországi parlamenti képviselő
  • magyarországi parlamenti képviselő

Griger Miklós, Grieger Miklós Antal (Körmöcbánya, 1880. november 22.Budapest, Ferencváros, 1938. február 28.)[1] római katolikus pap, nemzetgyűlési képviselő, legitimista politikus.

Életpályája

Polgári származású családban született. Édesapja Griger Antal (18501902) körmöcbányai mészáros,[2] és édesanyja Tillesch Mária volt.[3] Teológiai doktorátust szerzett a budapesti tudományegyetemen. A nemzetgyűlésben 1920-tól volt képviselő. Az 1926. és az 1931. évi általános választásokon újra a csomai kerület mandátumával került be a képviselőházba. A kormánytámogató kereszténypárt kebelén belül működött, ám a parlamentben a Bethlen-kormányt élesen bírálta. Papi hivatását egész életében gyakorolta: Jánosréten, Bakonysárkányban, Sóskúton, végül 1930-tól Bicskén volt plébános. Griger alapító tagja volt a legitimista Nemzeti Néppártnak, amely Gömbös Gyula kormányával szemben ellenzéki programot hirdetett. 1935-ben pártjával nem jutott be a parlamentbe. Miután szembekerült pártja több befolyásos személyiségével, így gróf Sigrayval, Somlyódi László pártigazgatóval és Payr Hugóval, lemondott elnöki tisztségéről. Gömbös Gyula halála után, 1937-ben Lovasberényben szerzett ismét mandátumot. Halálát szívbénulás okozta.

Emlékezete

„Budapesten hunyt el, tiszteletére a belvárosi Ferences Templomban szentmisét tartottak (1938. márc. 2-án). Sóskúton temették el (márc. 3-án). Tiszteletére Sóskút község Griger Miklós-alapítványt létesített (2011-ben felújította működését). Halála után a bicskeiek szobrot állítottak emlékére a helyi katolikus templom mellett. A szobor 1945-ben eltűnt, a rendszerváltás után Domonkos Béla szobrászművész újraalkotta a szobrot (újra felavatva: 1991).[4]

Írásai

  • Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Bp., 1912).
  • A lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában. A bevezetőt Fischer-Colbrie Ágost írta. (Bp., 1912).
  • Két beszéd a földbirtokreformról. (Bp., 1920)
  • Krisztus helyett követségben. (Bp., 1931)
  • A legitimizmus és a magyar feltámadás. Aktuális-e a királykérdés? (Bp., 1936)
  • G. M., a Nemzeti Néppárt országos elnökének újévi beszéde. (Bp., 1936)
  • G. M. beszéde, amelyet elmondott az 1914–1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmából. (Képviselőházi Értesítő, 1937)
  • Népkirályság, vagy diktatúra. (A Korunk Szava Népkönyvtára. Bp., 1937).
  • Cikkek az Egyházi Közlöny, az Alkotmány és az Igaz Szó című lapokban.

Források

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Griger Miklós a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban

Jegyzetek