„Hagyományos kínai orvoslás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A kritikai rész kiegészítése
29. sor: 29. sor:
== Kritikája ==
== Kritikája ==


A Hagyományos Kínai Orvoslás alapjául szolgáló [[csi]] valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan nincsen tudományos bizonyíték.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek, ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a hatásosságuk nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt igazolják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el, ráadásul több teszt is azt mutatta ki, hogy a tűszúrás helyének sincs jelentősége, amennyiben pl fájdalomcsillapító céllal alkalmazzák a kezelést.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak. Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>
A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában [[Érvelési hiba|érvelési hibának]] tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).<ref name="SBM_Novella"/><ref name="NESS_Novella">{{cite web|url=https://theness.com/neurologicablog/index.php/cam-logical-fallacies/|title=CAM Logical Fallacies|publisher=Neurologica|author=Novella, S.|language=angol|date=2012-05-03|accessdate=2020-05-19}}</ref> A HKO alapjául szolgáló [[csi]], valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban ''nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték''.<ref name="TVT_HKO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=101-102|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref> Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,<ref name="CICM">{{cite journal|url=http://www.acupuncturecollege.org.uk/info/publications/articles-and-research/exploring-acupuncture-outcomes-in-a-college-clinic/|title=Exploring acupuncture outcomes in a college clinic|journal=Europoean Journal of Oriental Medicine|volume=5|issue=4|page=55-63|year=2006|author=Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N.|accesssdate=2020-05-19}}</ref> ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a [[Placebo|placebókontrollt]] is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,<ref name="Boldogkői">{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/altudomany/2014/10/02/az_akupunktura_nem_mukodik/|title=Az akupunktúra nem működik|publisher=[[Index.hu]]|author=[[Boldogkői Zsolt]]date=2014-10-02|accessdate=2020-05-19}}</ref> azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.<ref name="HRASKO">{{cite web|url=https://tudomany.hu/cikkek/szurkalas-vagy-akupunktura-109901|title=Szurkálás vagy akupunktúra?|publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|tudomany.hu]]|author=[[Hraskó Gábor]]|date=2019-08-21|accessdate=2020-05-19}}</ref> A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.<ref name="MO_Placebo">{{cite web|url=http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/placebo__vagy_valos_hatas|title=Placebó, vagy valós hatás?|publisher=Medicalonline|date=2017-02-07|accessdate=2020-05-19}}</ref> Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.<ref name="TVT_FITO">{{cite book|title=Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat|author=Singh, S., Ernst, E.|publisher=Park Könyvkiadó|year=2010|page=229-252|isbn=978-963-530-856-9|accesdate=2020-05-19}}</ref>


==Magyarországon==
==Magyarországon==

A lap 2020. május 19., 23:30-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Hagyományos kínai gyógyászati/szárított gyógynövény bolt Tsim Sha Tsuiban, Hongkong

A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. A nyugati világ nagy részében a komplementer és alternatív medicina körébe sorolják,[1] s az ide tartozó módszerek a hatásosságukra vonatkozó gyenge vagy nem létező tudományos bizonyítékok miatt áltudományosnak tekinthetők.[2][3] Ázsia egyes részein azonban több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi.[4]

A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a Shiatsu masszázs.[5] Gyakran a csikungot és a tajcsicsuant is szorosan összefüggésbe hozzák vele.[6]

Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza,[5] a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani.[7] Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Zand Fu-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem,[7] mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás.[8]

Története

A hagyományos kínai orvoslás filozófiája ugyanabból a tőből ered, mint a taoizmus és a buddhizmus. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel.[9] Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően. Valószínűleg ez az oka, hogy a HKO oly sok taoista eredetű elvet örökölt.

Uralkodásának aranykora alatt i. e. 2698-tól 2596-ig, Csi Po (岐伯) miniszterével folytatott párbeszédének eredményeképp, a kínai hagyományok feltételezése szerint Huang-ti, a Sárga Császár alkotta meg a Nej csing szu vent (内经·素問》) avagy a Belső könyvek - Egyszerű kérdések (más értelmezés szerint: A belgyógyászat alapkérdései) melyet Huang Ti nej csingként is ismerünk. A modern tudomány feltételezése szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós vagy tudósok állíthatták össze, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.

A Han-dinasztia (i. e. 202 – i. sz. 220) ideje alatt Zhang Zhongjing (张仲景/張仲景), a kínai Hippokratész, aki Chang-sha polgármestere volt az i. sz. második század vége felé, írta az Értekezés a hidegkárokról című tanulmányt, mely a legkorábbi ismert utalást tartalmazza a Neijing Suwen-re vonatkozólag. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, Hua Tuo (i. sz. 140 – 208) volt, aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnózis során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.

A Jin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i. sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Jia Yi Jing (甲乙经/甲乙經) című művében i. sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Neijing Suwennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i. sz. XI. században vizsgálta át.

2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott egy újfajta maláriagyógyszer felfedezéséért Juju Tu a kínai hagyományos orvoslással foglalkozó akadémia munkatársa. [10]

Kritikája

A Hagyományos Kínai Orvoslás mellett felhozott leggyakoribb érvek egyike, hogy több ezer éves hagyományokon alapuló gyógymódokat vonultat fel, illetve hogy alapvetően minden ide tartozó módszer "természetes". A kritikusok azonban ezt általában érvelési hibának tekintik ("argumentum ad antiquitatem", azaz az ősiségre mint értékre hivatkozás, valamint a természetességre mint értékre hivatkozás).[8][11] A HKO alapjául szolgáló csi, valamint az akupunktúra által használt meridiánok és a testen található, kitüntetett szereppel bíró pontok létezésére vonatkozóan azonban nincsen egyértelmű tudományos bizonyíték.[12] Bár az akupunktúrával kapcsolatos klinikai vizsgálatok között van néhány olyan, amelyek pozitív eredményt sejttetnek,[13] ezek meglehetősen gyenge protokoll szerint végzett, sok esetben a placebókontrollt is mellőző vizsgálatok, így ezek alapján a módszer hatásossága nem igazolható. A placebókontrollált randomizált kettősvak klinikai vizsgálatok azonban rendre azt mutatják, hogy az akupunktúrás kezelésekkel a placebóhatásnál jobb eredmény nem érhető el. Azokban az esetekben pedig, amikor például fájdalomcsillapításra minimálisan hatékonynak bizonyult,[14] azt találták, hogy a tűszúrás helyének nincs jelentősége, ami így cáfolja a meridiánok létezését.[15] A gyógynövény alapú kezelések (fitoterápia) egy részére vonatkozóan vannak közepes és jó eredmények, amelyek a hatásosságot igazolják, azonban ezen a területen is számos túlzó állításról lehet beszámolni és a HKO képviselői több esetben tulajdonítanak olyan gyógyhatást egyes növényeknek vagy növényi kivonatoknak, amelyek tudományosan nem igazoltak.[16] Ezzel szemben számos olyan növényi hatóanyag is ismert, amelyek kimondottan károsak lehetnek, különösen nagyobb dózisokban alkalmazva.[17]

Magyarországon

Dr. Eőry Ajándok, a biológiai tudományok kandidátusa meghívására érkeztek kínai professzorok az akupunktúra megismertetésére, gyógyításra az 1989 év szeptemberében. Tevékenységüket a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával végzik.[18]

1988-ban megalakult Budapesten az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány is (alapító: Dr. Hegyi Gabriella MD.PhD.), amely non-profit intézményként az akupunktúra tanítását, gyakorlását és művelését tette alapfeladatává, amely célhoz csatlakozott a mozgássérült gyermekek és a stroke utáni maradványtünettel élő felnőttek rehabilitációja akupunktúra segítségével. Egy budapesti székhelyű intézet (Yamamoto Rehabilitáció Intézet)keretein belül kezdődött el a munka, amely mára ismertté vált az orvosi szakma egyéb területein dolgozok részére is. Ezen intézet 1988-tol aktívan részt vesz a magyar orvosok, szakorvosok akupunktúrás szakképzésében, mint gyakorlati oktatóhely, illetve a járóbeteg ellátásban. Jelenleg hivatalosan a Pécsi Egyetem ETK budapesti oktatóhelyeként is működik, mivel a Magyarországon érvényes 11/97 NM rendelet, valamint a 40/97 Korm. R. alapján szakorvosok kaphatnak engedélyt az akupunktúra művelésére előzetes, orvosi egyetemen lefolytatott licence vizsga sikeressége és az OTH (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) engedélye alapján. 1987-ben megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága, amely a MOTESZ tag-társaságaként tömöríti az akupunktúra és kapcsolt társtechnikai művelőit, akik évente megrendezett szakmai kongresszuson adnak számot eredményeikről. Kétévente mintegy 80-90 magyar szakorvos kezdi el tanulmányait a TCM kurzuson, amely mintegy 1700 kontakt órás oktatás és gyakorlati képzés formájában ismerteti meg a hallgatót a TCM rejtelmeivel. A kizárólag orvosokat tömörítő szakmai világszövetség, az ICMART (International Council for Medical Acupuncture and Related Techniques) is felvette tagtársasagai sorába a társaságot. 2002 óta a kínai kormánnyal megkötött bilaterális kormányközi kapcsolatok elindulásával ez a társaság és az Akupunktúra-Rehabilitáció Alapítvány társkapcsolatba került a Tanghsani Hebei United University-vel, amelynek kereteben oktatok cseréje, a Kínában eltöltendő szakmai gyakorlatok, majd gyógynövény kutatási projektek indultak el. 2006 óta pedig évente megrendezett a Kínai-Magyar Orvostudományi Fórum, -váltakozó kínai illetve magyar helyszínnel- amely szakmai fórum anyagai rendszeresen megjelennek Kínában. 2007, 2008-ban Kína Európában megrendezte a TCM Globalizációja című konferenciait (Royal Society, London, majd Róma,Olaszország), amelyen meghívott előadóként prezentálta a sikeres szakmai projektjét az alapítvány. Hazai sikerként könyvelhető el az akupunktúra vonatkozásában az, hogy a kínai Science and Technology Office Pekingben megtartott tanácskozásán az alapítvány elnökét választotta meg (dr. Hegyi Gabriella PhD.) a világon összesen 40 szakembert tömörítő "International Preparatory Committee of TCM" európai tagjának. A Hagyományos Kínai Orvoslás újabb hazai sikere, hogy a ZMNE (Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) doktori iskolája 2 olyan témát is engedélyezett 2010-ben, amelyben ezen tudományág lehetőségei kutathatók a katonai állomány extrém megterhelésnek kitett egyedei állóképessége emelésében. Hazai akupunktúrás szakember vesz reszt meghívás alapján az Európai Unió által elfogadott "CAMbrella" projektben is, amely a további kutatási irányokat és támogatást hivatott összefoglalni az EU számára. 2011 májusa óta a NEFMI Komplementer Medicina Szakmai Kollégiumi Tagozatot alapított, amelyben a Hagyományos Kínai Orvoslás szakemberei is helyet kaptak, ezzel is erősítve a szakma részvételével annak elismertségét és a szabályozására tett kísérleteket bátorítja. A NATO RTO 195 programja is foglalkozik az akupunktúra alkalmazásának lehetőségeivel katonai és civil egészségügyi ellátásban, amely 3 éves kutatási munkában magyar meghívott szakember (Dr. Hegyi Gabriella) is dolgozik.

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Kónya Judit: Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat. WEBBeteg.hu, 2017. november 27. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  2. ↑ A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  3. ↑ „Hard to swallow” (angol nyelven). Nature 448 (7150), 105-106. o. PMID 17625521. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  4. ↑ GYEMSZI Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság Rendszerelemzési Főosztály: Tájékoztató országtanulmány a Kínai Népköztársaság egészségügyéről. Egészségügyi Rendszerek Adattára, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  5. ↑ a b A Kínai Orvoslás diagnosztikája és terápiája. Shennong Kínai Orvosi Intézet. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  6. ↑ A chikung és a gyógyászat. Vörös Főnix Chikung Iskola. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  7. ↑ a b Barotányi Zoltán (2015. december 3.). „Vény nélkül - A kínai orvoslás titkai”. Magyar Narancs 49. (Hozzáférés: 2020. május 18.)  
  8. ↑ a b Novella, Steven: What is Traditional Chinese Medicine? (angol nyelven). Science Based Medicine, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  9. ↑ Su Wen, 3. fejezet
  10. ↑ index.hu: Fonalférgek és malária: odaítélték a 2015-ös orvosi Nobelt, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2015. október 5.) „"A kínai Juju Tu (aki amúgy a 12. női orvosi Nobel-díjas, viszont az első kínai nő, aki orvosi Nobelt kapott) egy olyan növény maláriaellenes hatásának igazolásáért kapta a díjat, melyet a kínai hagyományos gyógyászat már nagyon régóta használt láz- és gyulladáscsökkentőként. A felfedezés az 1970-es évek elején történt, az artemisinin nevű hatóanyagot az egynyári üröm cserjéjéből vonják ki, bár a növény maláriaellenes hatását már a 4. század közepén született feljegyzésben is említik."”
  11. ↑ Novella, S.: CAM Logical Fallacies (angol nyelven). Neurologica, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  12. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 101-102. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  13. ↑ Shaw, J., Bidgood, P., Saebi, N. (2006). „Exploring acupuncture outcomes in a college clinic”. Europoean Journal of Oriental Medicine 5 (4), 55-63. o.  
  14. ↑ Boldogkői Zsoltdate=2014-10-02: Az akupunktúra nem működik. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  15. ↑ Hraskó Gábor: Szurkálás vagy akupunktúra?. tudomany.hu, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  16. ↑ Placebó, vagy valós hatás?. Medicalonline, 2017. február 7. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  17. ↑ Singh, S., Ernst, E.. Trükk vagy terápia? - Kereszttűzben az alternatív gyógyászat. Park Könyvkiadó, 229-252. o. (2010). ISBN 978-963-530-856-9 
  18. ↑ [1]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traditional Chinese Medicine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hagyományos_kínai_orvoslás&oldid=22646044”