„Drugeth I. János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Tevékenysége: Árpád-házi Mária nápolyi királyné |
hat vármegye |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
1300 nyarán, amikor öccse, [[Drugeth Fülöp]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] kíséretének tagjaként Magyarországra utazott, ő Nápolyban maradt, és előbb [[II. Károly nápolyi király]]t, majd [[I. Fülöp tarantói herceg]]et (és címzetes konstantinápolyi latin császárt) szolgálta. Károly Róbert hatalmának konszolidálása közben (1313 után) valószínűleg többször is Magyarországra látogatott, de csak 1324 után települt át, amikor [[Drugeth Fülöp|öccse]] (aki akkor már Magyarország nádora volt) [[Árpád-házi Mária nápolyi királyné|Nápolyi Mária]] közvetítésével felkérte erre. |
1300 nyarán, amikor öccse, [[Drugeth Fülöp]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] kíséretének tagjaként Magyarországra utazott, ő Nápolyban maradt, és előbb [[II. Károly nápolyi király]]t, majd [[I. Fülöp tarantói herceg]]et (és címzetes konstantinápolyi latin császárt) szolgálta. Károly Róbert hatalmának konszolidálása közben (1313 után) valószínűleg többször is Magyarországra látogatott, de csak 1324 után települt át, amikor [[Drugeth Fülöp|öccse]] (aki akkor már Magyarország nádora volt) [[Árpád-házi Mária nápolyi királyné|Nápolyi Mária]] közvetítésével felkérte erre. |
||
Öccse halála után 1328-ban (1329-ben?) ő lett a nádor, valamint a kunok bírája. Ezeket a tiszteket haláláig 1333-ig megtartotta. Emellett 1330-ban [[Tolna vármegye|Tolna]] |
Öccse halála után 1328-ban (1329-ben?) ő lett a nádor, valamint a kunok bírája. Ezeket a tiszteket haláláig 1333-ig megtartotta. Emellett 1330-ban egyszerre hat vármegye: |
||
* [[Tolna vármegye|Tolna]], |
|||
* [[Somogy vármegye|Somogy]], |
|||
* [[Zemplén vármegye|Zemplén]], |
|||
* [[Bács vármegye|Bács]], |
|||
* [[Ung vármegye|Ung]] és |
|||
* [[Fejér vármegye|Fejér]] |
|||
[[ispán]]ja is lett.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/harmadik-kotet-1435/drugeth-csalad-gereni-es-homonnai-227B/ Nagy Iván: Magyarország családai III: Drugeth család (Gereni és homonnai †)]</ref> |
|||
== Családja == |
== Családja == |
||
A lap 2020. május 17., 13:09-kori változata
| Drugeth János | |
 | |
| Drugeth János pecsétje | |
| Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1328 – 1333 | |
| Előd | Drugeth Fülöp |
| Utód | Drugeth Vilmos |
| Született | 1288 körül Nápoly? |
| Elhunyt | 1333. június 15. után nem ismert |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | főúr |
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drugeth János témájú médiaállományokat. | |
Drugeth János (Drugeth I. János; 1288 körül – 1333. június 15. után) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, nádor (1328–1333); Károly Róbert híve, a homonnai Drugeth család megalapítója.
Tevékenysége
A frank eredetű nápolyi Druget családban született. Apja, Druget János Martell Károly hűbérese volt.
1300 nyarán, amikor öccse, Drugeth Fülöp Károly Róbert kíséretének tagjaként Magyarországra utazott, ő Nápolyban maradt, és előbb II. Károly nápolyi királyt, majd I. Fülöp tarantói herceget (és címzetes konstantinápolyi latin császárt) szolgálta. Károly Róbert hatalmának konszolidálása közben (1313 után) valószínűleg többször is Magyarországra látogatott, de csak 1324 után települt át, amikor öccse (aki akkor már Magyarország nádora volt) Nápolyi Mária közvetítésével felkérte erre.
Öccse halála után 1328-ban (1329-ben?) ő lett a nádor, valamint a kunok bírája. Ezeket a tiszteket haláláig 1333-ig megtartotta. Emellett 1330-ban egyszerre hat vármegye:
Családja
Utódai (Miklós fia kivételével[2]) a „homonnai” előnevet viselték.
Két fiáról tudunk:
- homonnai Drugeth Vilmos apját követte a nádor tisztében,
- geréni Drugeth Miklós 1344–1354 között ungi főispán, 1354-től országbíró.
Távolabbi leszármazottai közülük a legnagyobb hírnévre homonnai Drugeth György (Homonnai György) jutott, mint Bethlen Gábor vetélytársa és ádáz ellensége.