„Jakob Friedrich Fries” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
31. sor: 31. sor:
* System der Philosophie als evidente Wissenschaft (Lipcse, 1804)
* System der Philosophie als evidente Wissenschaft (Lipcse, 1804)
* Wissen, Glaube u. Ahnung (Jena, 1805)
* Wissen, Glaube u. Ahnung (Jena, 1805)
*Neue oder anthropologische Kritik d. Vernunft (3 kötet. Heidelberg, 1806-07, 2. kiadás, 1828-1831)
*Neue oder anthropologische Kritik d. Vernunft (3 kötet. Heidelberg, 1806-07, 2. kiadás, 1828–1831)
* System d. Logik (Heidelberg, 1811)
* System d. Logik (Heidelberg, 1811)
* Von deutscher Phil. Art u. Kunst, ein Votum für Jacobi gegen Schelling (Heidelberg 1812)
* Von deutscher Phil. Art u. Kunst, ein Votum für Jacobi gegen Schelling (Heidelberg 1812)

A lap 2020. május 11., 21:51-kori változata

Jakob Friedrich Fries
Született1773. augusztus 23.[1][2][3][4][5]
Barby[6]
Elhunyt1843. augusztus 10. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Jéna[6]
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • író
TisztségeA Jénai Egyetem rektora (1832. október – 1833. április)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakob Friedrich Fries témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jakob Friedrich Fries (Barby, Poroszország, 1773. augusztus 23. – Jéna, 1843. augusztus 10.) német filozófus, a német idealizmus kiemelkedő képviselője.

Életútja

Nevelését a Herrnhuti testvérgyülekezet teológusai irányították. A gyülekezet szemináriumában ismerkedett meg Kant tanaival, melyek nagy hatást gyakoroltak rá.

A lipcsei egyetemen filozófiát hallgatott, majd Jénába ment, ahol 1801-ben magántanár lett. 1803–1804-ben beutazta Svájcot, Franciaországot és Olaszországot. 1805-től a filozófia és a matematika tanára volt a Heidelbergi Egyetemen, onnan 1816-ban meghívták Jénába a filozófia tanárának. Részvételét egy wartburgi rendezvényen 1817-ben izgatásnak ítélték, ezért két évvel később felfüggesztették állásából. 1824-ben újra a fizika és a matematika tanára lett, filozófiát csak a következő évtől adhatott elő.

Jakob Friedrich Fries Kant tanításait a pszichológia szellemében értelmezte, a filozófia alapjául a pszichológiai antropológiát tartotta. Filozófia rendszerét antropologizmusnak vagy pszichologizmusnak nevezik. Rendszere Friedrich Jacobinak a teizmus talaján álló hitfilozófiáját Immanuel Kant kritikai nézeteivel igyekszik összeegyeztetni. Kiinduló pontja, hogy csak a posteriori, belső tapasztalat útján tudhatjuk meg, hogy a priori ismereteink vannak. A belső tapasztalatokon nyugvó lélektan lehet tehát egyedül a bölcselkedés alapja.

Rendszerének három fő tétele:

az érzéki világ, mely mindenestül a természet törvényeinek van alávetve, csupán jelenség, ez az ismeret elve; e jelenség azonban másrészt nem pusztán látszat, hanem magánvalókon alapul; tudásunk tökéletlensége a tökéletesnek eszméihez vezet el bennünket, ez a hitnek elve; végül az érzéki világ a magánvalóknak jelensége, megjelenése, ez a sejtés elve.

Hatása

Jakob Friedrich Fries filozófiai nézeteinek számos követője volt, közéjük tartozik:

  • Friedrich van Calker filozófus (1790–1870)
  • Ernst Sigismund Mirbt filozófus (1799–1847)
  • Ernst Friedrich Apelt filozófus (1812–1859)
  • Ernst Hallier filozófus, botanikus (1831–1904)
  • Wilhelm Martin Leberecht de Wette teológus (1780–1849)
  • Friedrich Ernst Theodor Schmid klasszika-filológus (1798–1877)
  • Matthias Jacob Schleiden botanikus (1804–1881)
  • Oskar Schlömilch matematikus (1823–1901)

1847-49-ben két füzet jelent meg: Abhandlung d. Fr. Schule, melyekben követői értelmezték tanait. 1873-ban Jénában mellszobrot állítottak emlékére. Fries rendszere később a neokantianizmus filozófiai irányzathoz tartozó Leonard Nelsonra volt hatással, aki iskolát teremtett (neo-Friesian School).

Műveiből

  • Reinhold, Fichte und Schelling (Lipcse, 1803)
  • System der Philosophie als evidente Wissenschaft (Lipcse, 1804)
  • Wissen, Glaube u. Ahnung (Jena, 1805)
  • Neue oder anthropologische Kritik d. Vernunft (3 kötet. Heidelberg, 1806-07, 2. kiadás, 1828–1831)
  • System d. Logik (Heidelberg, 1811)
  • Von deutscher Phil. Art u. Kunst, ein Votum für Jacobi gegen Schelling (Heidelberg 1812)
  • Handbuch der praktischen Philosophie (1. kötet: 1817, 2. kötet: 1832)
  • Handbuch der psychischen Anthropologie (2 kötet, Jéna, 1820 és 1821)
  • Die mathematische Naturphilosophie (Heidelberg, 1822)
  • System d. Metaphys ique (Heidelberg, 1824)
  • Die Geschichte der Philosophie, dargestellt nach d. Fortschriften ihrer wissensch. Entwickelung (2 kötet, Halle, 1837 és 1840)
Filozófiai regénye, melyben különösen a hitről és a vallásról való fogalmait fejtegeti: Julius und Evagoras, oder die Schönheit der Seele (2 kötet, Heidelberg, 1822)

Nagyobb matematikai és fizikai munkái:

  • Versuch einer neuen Darstell. d. Theorie des Lichts und d. Warme (Scherer’s Journal, I, 1802)
  • Entwurf des Systems der theoretischen Physik (Heidelberg, 1813)
  • Über d. optischen Mittelpunkt im menschl. Auge (Jéna, 1839)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Фриз Якоб Фридрих, 2015. szeptember 28.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jakob_Friedrich_Fries&oldid=22620031”