„I. e. 226” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Események: Elírás javítása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Események == |
== Események == |
||
===Hellenisztikus birodalmak=== |
|||
* [[Római Birodalom|Római]] [[consul]]ok: M. Valerius (Maximus) Messala és L. Apustius Fullo |
|||
*Egy földrengés ledönti a [[rodoszi kolosszus]]t és elpusztítja [[Kameirosz]] városát. |
|||
* Iberus ([[Ebro]])-szerződés [[Róma]] és [[Karthágó]] között a [[hispania]]i befolyási övezetekről |
|||
*A [[kleomenészi háború]]ban a spártaiak elfoglalják [[Mantineia|Mantineiát]] és legyőzik az [[Akháj Szövetség]]et Hekatombeionnál. |
|||
* [[kelta]] támadás [[Itália|Észak-Itáliában]] |
|||
*[[II. Szeleukosz szeleukida uralkodó|II. Szeleukosz]] szeleukida király öccse, [[Antiokhosz Hierax]] megszökik trákiai fogságából, de korábbi szövetségesei, a [[Galatia|galaták]] megölik. |
|||
*II. Szeleukosz leesik a lováról és belehal sérüléseibe. Utóda legidősebb fia, a 17 éves [[III. Szeleukosz szeleukida uralkodó|III. Szeleukosz]]. A birodalom ekkor még mindig az [[Égei-tenger]]től Indiáig terjed, a rendet zsoldoshadsereg tartja fenn. Az államot azonban megrendítették a sorozatos keleti lázadások, a külső támadások és az uralkodó dinasztia tagjai közötti belháborúk. |
|||
== |
===Róma=== |
||
*Marcus Valerius Messallát és Lucius Apustius Fullót választják consulnak. |
|||
| ⚫ | |||
*A Karthágó ibériai terjeszkedésétől megrettent [[Marseille|massiliai]] görögök Róma segítségét kérik. Róma szövetséget köt az [[Ebro]] torkolatánál fekvő [[Sagunt|Saguntum]] városával. |
|||
*Róma követséget küld [[Szép Hasdrubal|Hasdrubalhoz]] és szerződést kötnek vele, miszerint a punok nem hatolnak északabbra az Ebro folyónál, cserébe szabad kezet kapnak attól délre (amivel sértik Massilia érdekeit). |
|||
| ⚫ | |||
*[[II. Szeleukosz szeleukida uralkodó|II. Szeleukosz]], szeleukida király |
|||
*[[Antiokhosz Hierax]], Szeleukosz öccse |
|||
{{fordítás|en|226 BC|oldid=927952705}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Ie226}} |
{{DEFAULTSORT:Ie226}} |
||
[[Kategória:I. e. 3. század|226]] |
[[Kategória:I. e. 3. század|226]] |
||
A lap 2020. május 11., 15:38-kori változata
Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század
Évtizedek: i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek
Évek: i. e. 231 – i. e. 230 – i. e. 229 – i. e. 228 – i. e. 227 – i. e. 226 – i. e. 225 – i. e. 224 – i. e. 223 – i. e. 222 – i. e. 221
Események
Hellenisztikus birodalmak
- Egy földrengés ledönti a rodoszi kolosszust és elpusztítja Kameirosz városát.
- A kleomenészi háborúban a spártaiak elfoglalják Mantineiát és legyőzik az Akháj Szövetséget Hekatombeionnál.
- II. Szeleukosz szeleukida király öccse, Antiokhosz Hierax megszökik trákiai fogságából, de korábbi szövetségesei, a galaták megölik.
- II. Szeleukosz leesik a lováról és belehal sérüléseibe. Utóda legidősebb fia, a 17 éves III. Szeleukosz. A birodalom ekkor még mindig az Égei-tengertől Indiáig terjed, a rendet zsoldoshadsereg tartja fenn. Az államot azonban megrendítették a sorozatos keleti lázadások, a külső támadások és az uralkodó dinasztia tagjai közötti belháborúk.
Róma
- Marcus Valerius Messallát és Lucius Apustius Fullót választják consulnak.
- A Karthágó ibériai terjeszkedésétől megrettent massiliai görögök Róma segítségét kérik. Róma szövetséget köt az Ebro torkolatánál fekvő Saguntum városával.
- Róma követséget küld Hasdrubalhoz és szerződést kötnek vele, miszerint a punok nem hatolnak északabbra az Ebro folyónál, cserébe szabad kezet kapnak attól délre (amivel sértik Massilia érdekeit).
Halálozások
- II. Szeleukosz, szeleukida király
- Antiokhosz Hierax, Szeleukosz öccse
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 226 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.