„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
44. sor: 44. sor:


{{DEFAULTSORT:Joz~sefvarospalyaudvar}}
{{DEFAULTSORT:Joz~sefvarospalyaudvar}}

[[Kategória:Budapest VIII. kerülete]]
[[Kategória:Budapest VIII. kerülete]]
[[Kategória:Budapest megszűnt vasútállomásai]]
[[Kategória:Budapest megszűnt vasútállomásai]]

A lap 2020. május 3., 16:02-kori változata

Józsefvárosi pályaudvar
A felvételi épület 2006-ban, immár funkció nélkül
A felvételi épület 2006-ban, immár funkció nélkül
OrszágMagyarország
HelyBudapest VIII. kerülete
Névadó
(kisváros és szlovákiai község)
ÁllomáskódPF
UIC állomáskód5510041
Megnyitás1867
Bezárás ideje2005. december 10.
Felhasználási terület
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Időzónaközép-európai idő
Elhelyezkedése
Józsefvárosi pályaudvar (Budapest VIII. kerülete)
Józsefvárosi pályaudvar
Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része a mai napig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára.[1]

Története

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[2] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

Jelene

A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány,[3] ám a projekt nem készült el határidőre,[4][5] majd némi késéssel igen, de valószínűleg 2019-ben sem fog megnyílni.[6]

Tömegközlekedés

Autóbusz

Trolibusz

Villamos

Jegyzetek

Források

További információk