„A táncz” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
22 855 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
Jelentős bővítés
a (Commonsba áthelyezett kép)
(Jelentős bővítés)
| forgatókönyvíró = [[Pekár Gyula]]
| főszereplő = {{plainlist|
* [[MárkusBlaha EmíliaLujza]]
* [[BlahaFedák LujzaSári]]
*[[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]]
*[[Kiss Mihály (énekes)|Kiss Mihály]]
*[[Márkus Emília]]
*[[Ráthonyi Ákos (színművész)|Ráthonyi Ákos]]
*[[Varsányi Irén]]{{azonos|Varsányi}}
}}
| zene = [[Kern Aurél]]
| ország = {{Magyarország}}
| bemutató = {{zászló|Magyarország}} [[1901]]. [[április 30.]]
| gyártó = [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia Tudományos és Ismeretterjesztő Társaság]]
| nyelv = [[némafilm]]
}}
'''''A táncz''''' {{rögzültrossz|c=1|A tánc|A korábban használatos ''cz'' betűkapcsolatot (egyes családnevek kivételével) kb. 1920 óta a ''c'' betűs írásmód váltotta fel.}} [[1901]]-ben készült, fekete-fehér magyar [[némafilm]], amely az [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia Tudományos Színház]] egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. Ez volt az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás. A [[Pekár Gyula]] ötlete alapján, [[Zsitkovszky Béla]] által forgatott huszonnégy 1-2 perces ún. „[[kinematográf|kinematogramot]]” [[1901]]. [[április 30.|április 30]]-án mutatták be.{{h|Balogh 1999}}{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 18. szám}} A mozgókép nem maradt fenn, csak a korabeli sajtóban megjelent képek ismertek, valamint azok a fotók, melyekből képeslap-sorozatokat is nyomtattak.
 
Bemutatójára emlékezve, [[2018]] óta április 30-án tartják [[A magyar film napja|A magyar film napját]].{{jegyzet|{{hiv-web |url=http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/aprilis-30-an-lesz-a-magyar-film-napja |cím=Április 30-án lesz a Magyar Film Napja |elérés=2018-04-13 |szerző=Magyar Nemzeti Filmalap / Filmarchívum |szerzőhiv=Magyar Nemzeti Filmarchívum |dátum=2018-04-13 |kiadó=[[Magyar Nemzeti Filmalap|MNF]] |archívurl=https://web.archive.org/web/20180413125932/http://filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/aprilis-30-an-lesz-a-magyar-film-napja |archívdátum=2018-04-13}}}}
'''''A táncz''''' {{rögzültrossz|c=1|A tánc|A korábban használatos ''cz'' betűkapcsolatot (egyes családnevek kivételével) kb. 1920 óta a ''c'' betűs írásmód váltotta fel.}} [[1901]]-ben készült, fekete-fehér magyar [[némafilm]]. Ez volt az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás. ''A táncz'' az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született.
 
== A film ==
[[1901]]-ben [[Pekár Gyula]] mozgóképeket kért [[Zsitkovszky Béla|Zsitkovszky Bélától]], az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitkovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. Az első felvételeket meg kellett ismételni, mert az Uránia laboratóriuma leégett.
=== Előzményei ===
[[Pekár Gyula]] [[író]] 1899-ben tért vissza [[spanyolország]]i útjáról és megírta úti benyomásait. Az élménybeszámoló láttán [[Molnár Viktor (politikus)|Molnár Viktor]] közoktatási államtitkár, az éppen akkor megalapított [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia Tudományos Színház]] vezetője felkérte őt, készítsen újszerű vetített képes ismeretterjesztő előadásokat külföldi tapasztalatairól. Pekár megírta a [[szövegkönyv]]et, s [[Zsitkovszky Béla]] [[fényképezés|fotográfus]], az Uránia vetítőgépésze segítségével a Spanyolországból magával hozott [[fénykép]]ekből [[diapozitív|diasorozatot]] készített hozzá. Mivel [[Párizs]]ban látta a Pathé fivérek [[bikaviadal]]ról készített [[film]]felvételeit, beszerzett néhány kópiát, amiket ugyancsak felhasznált az előadáshoz.{{h|Pekár 1920}} A mozgóképes illusztrációkkal bemutatott ''Spanyolország'' hatalmas sikert aratott, így azt további tíz előadás követhette.{{jegyzet|Az előadások címe: ''Spanyolország. A XIX. század, A tánc, Amerika, Angyalok, Párisi asszony. Pénz őfelsége. Francia forradalom, Napóleon, Diadalmas asszony'' és ''Caesarok''.}}
 
=== Készítése ===
A huszonnégy ''[[kinematogram]]ot'' [[1901]]. [[április 30.|április 30]]-án mutatták be. A film a sikeres itthoni bemutató után [[Párizs]]ba is eljutott.
A sorozat harmadik előadása ''A táncz'' címet viselte, amelyben Pekár a [[tánc]] történetét mutatta be az [[ókor]]tól a [[20. század]]ig, és aminek kultúrtörténeti anyagát Kern Aurél zenetörténésszel együtt állította össze. Zsitkovszkyval úgy döntöttek, hogy ezt az előadást is „mozifényképekkel” illusztrálják, ám ezúttal magyar alkotással.{{h|Pekár 1920}} Zsitkovszky egy vetítőgépet alakított át [[filmfelvevőgép]]pé, azzal forgatta az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. A jelenetek elkészítésében nagy lelkesedéssel vett részt a [[Nemzeti Színház]] művészgárdája, valamint a gróf [[Keglevich István (intendáns)|Keglevich István]] [[Magyar Állami Operaház|operaházi]] intendáns közreműködésével „kölcsön kapott” 36 táncos. A táncok betanításában és a felvételeknél közreműködött az opera b[[alett]]mestere, Cesare Smeraldi is, aki azonban a filmkészítésnek nem nagyon örült, s kijelentette: „Ich will nicht tanzen! Mein Bild soll man erst nach meinem Tode sehen!”{{jegyzet|”Nem akarok táncolni! Képemet csak a halálom után láthatják először!”{{h|Pekár 1920}}}} Ugyancsak közreműködők között volt az Uránia Színház zenekara, Neszmélyi (Nezer) Izsó karnagy vezetésével, valamint [[Radics Béla (cigányprímás)|Radics Béla]] és zenekara, Lányi Géza (cimbalom), Vidosfalvy Gyula (hegedű), Zsivnyi József (hegedű).{{jegyzet|{{hiv-web |url=https://varsanyi-iren.blog.hu/2018/08/10/varsanyi_iren_nemafilmjei_saghy_gyula_osszeallitasa |cím=Varsányi Irén, a színésznő... |elérés=2020-04-25 |szerző=Sághy Gyula |társszerzők= |dátum=2018-08-10 |munka=varsanyi-iren.blog.hu |kiadó= |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425083109/https://varsanyi-iren.blog.hu/2018/08/10/varsanyi_iren_nemafilmjei_saghy_gyula_osszeallitasa |archívdátum=2020-04-25}}}}{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
 
Zsitkovszky Béla, aki az [[Uránia Nemzeti Filmszínház|Uránia]] emeletén rendezte be az első magyar filmlaboratóriumot háromfős személyzettel (ő és két segítőtársa), huszonnégy 1-2 perces „kinematogrammot” készített. Ő maga [[filmrendező|rendezte]] a jeleneteket és az [[operatőr]]i munkát is végezte.{{h|Lajta 1961}}
A mozgókép nem maradt fenn, csak a képeiből készült [[képeslap]]ok és az újságokban megjelent fényképek.
 
A forgatást egy baleset késleltette: [[1901]]. [[április 3.|április 3]]-án este a szalagok laborálása közben egy [[izzólámpa]] felrobbant, lángba borítva a celluloidszalagokat, megsemmisítve minden addig elkészült felvételt.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 11. szám}} A filmekben, valamint a labor- és filmtechnikai eszközökben jelentős, mintegy {{szám|40000}} korona kár keletkezett.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám}} A színház vezetősége gyűjtést indított, hogy a közönség közadakozásnáak és a közreműködők áldozatkészségének köszönhetően megmenthessék az első magyar film ügyét.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám}} Megfeszített munkával újra leforgatták a felvételeket, és az előadást a tervezett időpontban, [[1901]]. [[április 30.|április 30]]-án megtarthatták.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 18. szám}}
A film bemutatásának napjára emlékezve, [[2018]] óta április 30-án tartják [[A magyar film napja|A magyar film napját]].
 
A premieren azonban két felvétel nem szerepelt: [[Blaha Lujza]] tánca, aminek április végére tervezett újrafelvételét a rossz idő miatt el kellett halasztani, valamint [[Fedák Sári]] japán tánca. Mindkét jelenetet májusban forgatták újra, s csak akkor illesztették a filmbe.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
 
=== Vetített táncai ===
A Pekár személyes felolvasásával együtt körülbelül két órás előadás az Urániában 136 alkalommal került színre, majd vidékre és külföldre, így Párizsba is eljutott.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}} Az első magyar mozgóképek azonban elvesztek, ez ideig egyetlen kópia sem került elő, így tartalma csak a film állófotói, néhány [[plakát]] és Pekár Gyula könyv alakban is megjelent előadása alapján rekonstruálható.
 
Az előadás a megszokott [[színházművészet|színházi]] felosztás szerint három felvonásból állt:
;I. felvonás
Az [[ókor]]i ([[görög mitológia]], [[Asszíria|asszír]], [ókori Egyiptom|óegyiptomi]], [[A zsidók története a történelmi Izrael területén|zsidó]], [[Római Birodalom|római]], [[kereszténység|őskeresztény]] stb.), valamint a [[középkor]]i táncokat mutattak be szcenírozott formában, mintha [[Peter Paul Rubens]], vagy [[Arnold Böcklin]] [[illusztráció]]ul felhasznált festményei elevenedtek volna meg.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám}}{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}} Felhasznált mozgóképek:
*'''[[Ókori Görögország|Ógörög]] tánc''' – Balogh Szidi az Operaház [[balett|príma balerinája]] táncolta, a legrégebbi teljes egészében fennmaradt zenei mű, az [[i. e. 1. század]]ból származó [[Szeikilosz sírverse|Szeikilosz-bordal]] zenéjére. Partnere a [[pánsíp]]on kísérő tizenéves Nirschy Emília (1889–1976) volt.
*'''Salome tánca''' – A csábos táncot [[Márkus Emília]], a Nemzeti Színház tagja lejtette el héber zenekíséretre. A március 21-én készült felvétel elégett, ezért április 25-én meg kellett ismételni a jelenetet.
;II. felvonás
A tánc aranykorával, a [[16. század]16]]–[[18. század]]dal foglalkozott, s alapvetően olasz, spanyol és francia táncokat mutatott be aszerint, hogy [[Franciaország]] [[király]]ának éppen milyen nemzetiségű volt a [[feleség]]e. Filmbetétek:
*'''[[Pavane]]''' (Pávatánc) – A lassú, méltóságteljes udvari táncot a [[Magyar Állami Operaház|Magyar Királyi Operaház]] [[balett]]karának tagjai, Kranner Ilka, Kranner Rózsi, Koós Margit és Szommer Ilona adták elő, a ''Belle qui tiens ma vie…''{{wd|Q2894798}} című táncdal zenéjére.
*'''[[Gaillarde]]''' – A [[16. század]]i gyors, atletikus szökkenésekkel, ugrásokkal tarkított francia udvari tánc felvétele z Operaház balettkarával készült; előadták: Dietz Teréz, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Kranner Rózsi, Pollák Anna, Pleczner Lujza, Schuster Irma és Tragizer Gizella. A felvétel április 18-án készült.
*'''Kacsucsa''' (cachucha) – [[kasztanyetta|Kasztanyettával]] kísért, a [[boleró (tánc)|boleróhoz]] és [[fandango]]hoz hasonló buja spanyol táncot Schmidek Gizella adta elő.
*'''[[Allemande]]''' – Az [[arisztokrácia|arisztokrata körökben]] népszerű német [[társastánc]] előadói Csapó Paula, Kranner Rózsi, Koós Margit, Ludmányi Margit és Tragiczer Gizella voltak. A felvétel április 20-án készült.
*'''[[Tarantella]]''' – A [[17. század]]ban keletkezett, de még a [[20. század]]ban is népszerű olasz [[néptánc]]ot Kranner Rózsi, az Operaház balettkarának tagja és Várady Jenő táncolták. Az előadás zenekísérete Ricci Tarantellája volt.
*'''[[Courante]]''' – „A menüett anyjának” is nevezett francia eredetű barokk társastáncot, amely a pávatáncot váltotta fel [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] udvarában, Kranner Rózsi, Kranner Ilka, Koós Margit és Tragizer Gizella mutatta be. A felvétel április 18-án készült.
*'''[[Passepied]]''' – A [[Bretagne|breton]] falusi táncból kifejlődött francia barokk körtánc előadói Tragizer Gizella, Kranner Ilka, Koós Margit és Dietz Teréz voltak. A [[zene]]kísérethez [[Marin Mersenne]] [[1636]]-ban megjelent, ''Harmonie universelle'' című zeneelméleti és gyakorlati művéből vett példát használtak fel.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
*'''[[Gavotte]]''' – Népi eredetű, később arisztokrata körökben divatos francia társastánc előadói Dietz Teréz, Fischel Janka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Schuster Irma, Szommer Ilona, Tragizer Gizella és Pollák Anna voltak. A zenei kíséret [[Jean-Baptiste Lully]] [[1659]]-ben született ''Gavotte en Rondeau'' című műve volt. A felvétel április 18-án készült.
*'''[[Menüett]]''' – Az ugyancsak népi eredetű, később főúri körökben népszerű francia társastáncot Csapó Paula, Horváth Margit, Ludmányi Margit, Plenczner Lujza, Altmann Kornália, Keszler Ilona és Murai Margit adták elő, [[André Grétry]] 1770-ben komponált szerzeményére. A felvétel április 20-án készült.
 
;III. felvonás
Az utolsó felvonás a [[19. század]]i, illetve kortárs táncokra koncentrált, amikor a német táncok, a [[bécsi keringő|keringő]] népies elődje, a ''Schleife'' és a ''Ländler''{{wd|Q166705}} kerül előtérbe, majd a nagy mazurka, melyet más etnikumok táncai, a [[japán]], [[jáva]]i, [[néger]], spanyol, szláv, valamint magyar táncok követnek. Felhasznált mozgóképek:
*'''[[Tradicionális japán táncok|Japán tánc]]''' – [[Fedák Sári]] ekkortájt éppen gésát alakított a [[Magyar Színház (Budapest, 1897–1948)|Magyar Színházban]], Sidney Jones ''A gésák vagy egy japán teaház története'' című darabban; s az első külföldön filmre vett magyar művésznőként egy japán táncban örökítették meg az [[1900]]-as [[párizs]]i [[világkiállítás]]kor.{{jegyzet|{{CitLib |szerző=dr. Lányi Viktor |szerző2=Radó István |szerző3=Held Albert |cím=A 25 éves Mozi |alcím=A magyar kinematográfia negyedszázados története |közreműködők=Sátori Lipót (grafika) |hely=Budapest |kiadó=Bíró Miklós Nyomdai Műintézete |év=1920 |url=https://www.yumpu.com/hu/document/read/63153747/a-25-eves-mozi-1920 |fejezetszerző=Held Albert |fejezetcím=A magyar film |oldal=21 |elér=2020-04-25 |archívurl= |archívdátum=}}}} A pályakezdő színésznő facipőben, japán jelmezben, jellemző kézmozdulatokkal járta el a táncokat. A mintegy háromperces felvételt, amelyet válogatott nézőközönség előtt, májusban rögzítettek, utólag illesztették az előadásba.{{h|A '''Hangosfilm''' adatlapja}}
*Három külföldről származó filmbetét: ''[[Kánkán]], Néger tánc, Spanyol tánc''
*'''Jégkeringő''' – A jégtáncot Victor Seibert korcsolyaművész ([[Kronberger Lily]] műkorcsolya bajnok edzője) és felesége adta elő. A felvétel február 19-én készült a műjégpályán.
*'''[[mazurka|Nagy mazurka]]''' (Gross-Mazur) – Táncolták: Csapó Paula, Keszler Ilona, Ludmányi Margit, Friedbauer Gizella, Szommer Ilona, Schuster Irma, Pollák Anna és Tragizer Gizella. A felvétel április 11-én készült.
*'''[[Palotás (tánc)|Palotás]]''' – A régi magyar udvari táncok közül a ''sétálós palotást'' táncolta el Hauptmann Ilka, Hauptmann Amália, Kranner Rózsi, Reitz Rózsi, Szabadosné Paula, Hajdú Margit, Dietz Teréz, Csapó Paula, valamint az Opera balerinái. A felvétel április 11-én készült.
*'''[[Verbunkos]]''' – Előadták: Tragizer Gizella, Kranner Rózsi, Kranner Ilka, Friedbauer Gizella, Kovács Bella, Pollák Anna, Csapó Paula és Dietz Teréz.
*'''Körmagyar''' – A [[Rózsavölgyi Márk]] zenéjére hat figurális táncból [[Szöllősy Szabó Lajos]] által komponált nemzeti karakterű társastáncot Kramer Rózsa, Carbenné Lujza, Tragizer Gizella, Klein Katica, Blanszky Janka, Kovács Bella, Witkovszky Rózsa és Fischl Janka adta elő.
*'''Szatirikus [[csárdás]]''' – A felvétel a csárdást abban a modern, romlott, „káposztataposó” formájában mutatta be, ahogy ezt az úri bálokban táncolták.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám}} Három komikus színészpár adta elő: [[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]] Bosnyákné Lenkei Hedviggel,{{jegyzet|Egyes források szerint Hegedűs [[Varsányi Irén]]nel táncolt.{{h|Kőháti 1969|o=25}} Maga a ''Vasárnapi Ujság'' tudósítója („S–s.”) két egymást követő beszámolójában előbb Bosnyáknét, majd Varsányit nevezi meg.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám}} Varsányi részvétele a produkcióban, több életrajzában is felbukkan, például: {{MÉL|2||ABC16241/16510.htm}}|azonos=Varsányi}} [[Szerémy Zoltán]] [[Berzétey Ilona|Berzétey Ilonával]], [[Vendrey Ferenc]] pedig [[Nikó Lina|Nikó Linával]] táncolt. A háttérben [[Radics Béla (cigányprímás)|Radics Béla]] és zenekara húzta a talp alá valót.{{h|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám}} A felvétel április 25-én készült.
*'''Tüzes magyar csárdás''' – Bemutatta: [[Hegyi Aranka]], Rózsa Miklós, [[Maróthy Margit]], [[Ráthonyi Ákos (színművész)|Ráthonyi Ákos]], Viderné és Kenedics Kálmán. A felvétel április 27-én készült.
*'''Igazi csárdás''' – Az úri közönség által rosszul táncolt csárdás ellenpéldájaként mutatták be a falusi nép által járt „igazi csárdást”. A kocsmában játszódó, megrendezett jelenetet [[Blaha Lujza]] (csaplárosné), [[Kiss Mihály (énekes)|Kiss Mihály]] ([[huszár]]őrmester) Lányi Géza ([[cimbalom|cimbalmos]]) adta elő. A csaplárosné kacéran illegve-billegve bort önt a huszárnak, de az rá se hederít, csak szótlanul iszogat. Amikor azonban a bor hatni kezd, s a huszár felpattan, derékon kapja a csaplárosnét és előbb „lassú”, majd a „friss” csárdást járnak. A felvétel május 18-án készült.
 
== Szereplők ==
{{oszloplista|2|
*Balogh Szidi – ó-görög tánc
*Nirschy Emília – ó-görög tánc
*[[Márkus Emília]] – Salome tánca
*Kranner Rózsi – pavane, gaillarde, allemande, tarantella, courante, palotás, verbunkos, körmagyar
*Kranner Ilka – pavane, courante, passepied, verbunkos
*Koós Margit – pavane, allemande, courante, passepied
*Szommer Ilona – pavane, gavotte, nagy mazurka
*Dietz Teréz – gaillarde, passepied, gavotte
*Friedbauer Gizella – gaillarde, gavotte, nagy mazurka,
*Kovács Bella – gaillarde, gavotte, verbunkos, körmagyar
*Pollák Anna – gaillarde, gavotte, nagy mazurka, verbunkos
*Pleczner Lujza – gaillarde, menüett
*Schuster Irma – gaillarde, nagy mazurka
*Tragizer Gizella – gaillarde, allemande, courante, passepied, gavotte, nagy mazurka, verbunkos, körmagyar
*Schmidek Gizella – kacsucsa (cachucha)
*Ludmányi Margit – allemande, menüett, nagy mazurka
*Csapó Paula – allemande, menüett, nagy mazurka, palotás, verbunkos
*Várady Jenő – tarantella
*Fischel Janka – gavotte, körmagyar
*Horváth Margit – menüett
*Altmann Kornélia – menüett
*Keszler Ilona – menüett, nagy mazurka
*Murai Margit – menüett
*[[Fedák Sári]] – japán tánc
*Victor Seibert – jégkeringő
*Seibertné – jégkeringő
*Hauptmann Ilka – palotás
*Hauptmann Amália – palotás
*Reitz Rózsi – palotás
*Szabadosné Paula – palotás
*Hajdú Margit – palotás
*Dietz Teréz – palotás, verbunkos
*Carbenné Lujza – körmagyar
*Klein Katica – körmagyar
*Blanszky Janka – körmagyar
*Witkovszky Rózsa – körmagyar
*[[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]] – szatirikus csárdás
*[[Berzétey Ilona]] – szatirikus csárdás
*[[Vendrey Ferenc]] – szatirikus csárdás
*[[Nikó Lina]] – szatirikus csárdás
*''Szerémy Zoltán'' – szatirikus csárdás
*Bosnyákné Lenkei Hedvig vagy [[Varsányi Irén]]{{azonos|Varsányi}} – szatirikus csárdás
*[[Radics Béla (cigányprímás)|Radics Béla]] és zenekara – zenész szatirikus csárdás
*[[Hegyi Aranka]] – tüzes magyar csárdás
*Rózsa Miklós – tüzes magyar csárdás
*[[Maróthy Margit]] – tüzes magyar csárdás
*[[Ráthonyi Ákos (színművész)|Ráthonyi Ákos]] – tüzes magyar csárdás
*Viderné – tüzes magyar csárdás
*Kenedics Kálmán – hegedűs, tüzes magyar csárdás
*[[Blaha Lujza]] – csaplárosné, igazi magyar csárdás
*[[Kiss Mihály (énekes)|Kiss Mihály]] – huszárőrmester, igazi magyar csárdás
*Lányi Géza – cimbalmos, igazi magyar csárdás
*Vidosfalvy Gyula – hegedűs
*Zsivnyi József – hegedűs
}}
 
== Közreműködők ==
*[[Zsitkovszky Béla]] – [[filmrendező|rendező]], [[operatőr]]
*[[Pekár Gyula]] – író (fogatókönyvíró, rendező)
*[[Kern Aurél]] – zene
*Cesare Smeraldi (Smeraldi Cézár) – koreográfus
*Neszmélyi (Nezer) Izsó – karmester (Uránia Színház zenekara)
*[[Radics Béla (cigányprímás)|Radics Béla]] – prímás, zenekarával
*Lányi Géza – [[cimbalom|cimbalmos]]
*Vidosfalvy Gyula – hegedűművész
*Zsivnyi József – hegedűművész
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
*{{href|Balogh [1999|{{hiv-web |url=http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html |cím=A magyar film születésétől 1945-ig], |elérés=2020-04-26 |szerző=Balogh Gyöngyi |év=1999 |munka=Gondolatok |kiadó=Filmkultúra |archívurl=https://web.archive.org/web/20190903200223/http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/essays/balogh.hu.html |archívdátum=2019-09-03}}}}
*{{href|Pekár 1920|{{CitLib |szerző=dr. Lányi Viktor |szerző2=Radó István |szerző3=Held Albert |cím=A 25 éves Mozi |alcím=A magyar kinematográfia negyedszázados története |közreműködők=Sátori Lipót (grafika) |hely=Budapest |kiadó=Bíró Miklós Nyomdai Műintézete |év=1920 |url=https://www.yumpu.com/hu/document/read/63153747/a-25-eves-mozi-1920 |fejezetszerző=[[Pekár Gyula]] |fejezetcím=A mozi kezdete Magyarországon |oldal=29–31 |elér=2020-04-25 |archívurl= |archívdátum=}}}}
* [http://uj.apertura.hu/2016/tel/erdei-multimediumok-eroviszonyai-a-szazadfordulon-az-urania-tudomanyos-szinhaz-ismeretterjeszto-eloadasai/ Erdei Lilla: (Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai], uj.apertura.hu
*{{href|Lajta 1961|{{CitPer|szerző=[[Lajta Andor]] |cím=A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961 (kézirat) |alcím=A legelső magyar filmlaboratórium |periodika=Filmspirál |év=2000 |évfolyam=6 |szám=24 (3) |issn=1416-1117 |egyéb=(A kézirat „dátum nélküli”, azonban a szövegből kiderül, hogy 1961-ben vagy 1962 elején, közvetlenül Lajta halála előtt íródott.) |url=http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |elér=2017-02-09 |archívurl=https://web.archive.org/web/20141111190313/http://epa.oszk.hu/00300/00336/00008/lajta.htm |archívdátum=2014-11-11}}}}
* [http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/ Mozitörténet (1895-től napjainkig], bp-mozitortenet.hu
*{{href|A '''Hangosfilm''' adatlapja|{{hiv-web |url=https://www.hangosfilm.hu/filmografia/a-tancz |cím=A táncz |elérés=2020-04-27 |szerző= |dátum=2010-11-08 |munka= |kiadó=Hangosfilm.hu |archívurl=https://web.archive.org/web/20200427084215/https://www.hangosfilm.hu/filmografia/a-tancz |archívdátum=2019-09-27}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 11. szám|{{CitPer |szerző= |cím=Mi ujság? |alcím=Tűz az Uránia Színházban. |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=07 |évfolyam=48 |szám=11 |oldal=227 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02465/pdf/VU_EPA00030_1901_14.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425093547/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02465/pdf/VU_EPA00030_1901_14.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 15. szám|{{CitPer |szerző=S–s. |cím=Az első magyar mozgófényképek |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=14 |évfolyam=48 |szám=15 |oldal=242–243 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02466/pdf/VU_EPA00030_1901_15.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425095401/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02466/pdf/VU_EPA00030_1901_15.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 17. szám|{{CitPer |szerző=S–s. |cím=« A táncz » az Urániában. |alcím= |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=04 |nap=28 |évfolyam=48 |szám=17 |oldal=278 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425113213/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02468/pdf/VU_EPA00030_1901_17.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Vasárnapi Ujság 48. évf. 18. szám|{{CitPer |szerző= |cím=Irodalom és művészet. |alcím=Uránia-szinház. |periodika=[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] |év=1901 |hónap=05 |nap=05 |évfolyam=48 |szám=18 |oldal=295 |egyéb=PDF |url=https://epa.oszk.hu/00000/00030/02469/pdf/VU_EPA00030_1901_18.pdf |elér=2020-04-25 |archívurl=https://web.archive.org/web/20200425121718/https://epa.oszk.hu/00000/00030/02469/pdf/VU_EPA00030_1901_18.pdf |archívdátum=2020-04-25}}}}
*{{href|Kőháti 1969|{{CitLib|szerző=Kőháti Zsolt |cím=Tovamozduló ember tovamozduló világban |alcím=A magyar némafilm 1896-1931 között |közreműködők=lektorálta: Varga László, Veress József |hely=Budapest |kiadó=Magyar Filmintézet |év=1996 |isbn=9789637147234 |url=http://mandarchiv.hu/dokumentum/5132/Kohati_Zsolt_Tovamozdulo_ember_tovamozdulo_vilagban_1.pdf |oldal=412 |egyéb=PDF | elér=}}}}
*{{href|Erdei 2016|{{hiv-web |url=http://uj.apertura.hu/2016/tel/erdei-multimediumok-eroviszonyai-a-szazadfordulon-az-urania-tudomanyos-szinhaz-ismeretterjeszto-eloadasai/ |cím=(Multi)médiumok erőviszonyai a századfordulón. Az Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásai |elérés=2020-04-26 |szerző= |családnév=Erdei Lilla |év=2016 |hónap=Tél |munka= |kiadó=[[Apertúra]] |archívurl=https://web.archive.org/web/20191025042246/http://uj.apertura.hu/2016/tel/erdei-multimediumok-eroviszonyai-a-szazadfordulon-az-urania-tudomanyos-szinhaz-ismeretterjeszto-eloadasai/ |archívdátum=2019-10-25}}}}
*{{href|BMA 2010|{{hiv-web |url=http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/ |cím=Mozitörténet (1895-től napjainkig) |elérés=2020-04-26 |szerző=BMA |dátum=2010-11-08 |munka=bp-mozitortenet.hu |kiadó=Budapesti Mozitörténeti Alapítvány (BMA) |archívurl=https://web.archive.org/web/20190925043059/http://bp-mozitortenet.hu/2010/11/08/mozitortenet-1895-tol-napjainkig/ |archívdátum=2019-09-25}}}}
 
== További információk ==

Navigációs menü