„Seprű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A boszorkányseprű egy növény, nem talál ide a link |
Xia (vitalap | szerkesztései) a Tisztító eszközök kategória eltávolítva; Tisztítóeszközök kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
* [[Szívlapát]] |
* [[Szívlapát]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Tisztítóeszközök]] |
||
A lap 2020. április 26., 15:12-kori változata
A seprű vagy söprű elterjedt háztartási takarítóeszköz. Általános formája egy cirokból, esetleg gallyakból, műanyag sörtékből, tollakból álló köteg, melyet gyakran egy hosszú nyél végére erősítenek. Segítségével összegyűjtik a port, szemetet; jellemzően szemétlapáttal együtt használják.
Különböző takarítómunkákhoz más-más seprű az ideális: például az udvar vagy agyagpadló felseprésére a gallyseprű, bútorok, falak portalanítására a tollseprű.
Története
Valószínűleg a legelső takarítóeszköz, amit az ember feltalált.[1] Már az ókorban is ismert volt, és Izajás könyvében is említik („elsöpröm pusztító seprűvel”).[2]
A seprűket sokáig otthon készítették, a seprűkötő mesterség csak a 18. században jelent meg. A 19. században a seprűcirok elterjedésével a gallyseprűket felváltotta a cirokseprű. Ugyanekkor jelentek meg a seprűkötő gépek, és a „lapos” formájú seprűk a korábbi hengeresek helyett. A műanyag sörtés seprűk az 1950-es évek után terjedtek el.[1][3]
Magyarországon régen leggyakrabban nyírfa- vagy kökényvesszőkből kötötték a seprűt. Ezeket a 19. században kiszorította a cirok, bár egyes helyeken a nyírfaseprű még sokáig használatban volt. A 19. század végén már több seprűkötő manufaktúra működött.[4]
Népi hiedelmek, hagyományok
A magyar népi hagyományban sokféle babonát kapcsolnak a seprűhöz – ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a nyírfának, a leggyakrabban használt anyagnak mágikus erőt tulajdonítottak. A seprű távol tartotta az ártó, rontást hozó lényeket, ezért például az ajtóba támasztották, átcsurgatták rajta a vetőmagot, megcsapkodták vele a „megrontott” állatokat. Vihar elhárítására seprűt dobtak ki az udvarra.[5]
A seprűt gyakran boszorkányokhoz társítják. Varázserejű seprűn lovagoló, repülő boszorkányokat legelőször 1453-ban említenek.[1] Ennek a hiedelemnek az a valószínű eredete, hogy a középkorban a kábítószerélvezők hallucinogén főzetekkel bekent rudakat dörzsöltek a nyálkahártyájukhoz.[6][7] A boszorkányseprű számos mesében, gyermekirodalmi műben megtalálható.
Jegyzetek
- ↑ a b c The History of Brooms. PHS Hygiene. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Ézsaiás 14:23
- ↑ Broom history. Slate. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Söprűkötés. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Seprű. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ The Origin Of Witches Riding Broomsticks. Forbes. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Why Do Witches Ride Brooms?. The Atlantic. (Hozzáférés: 2019. január 8.)