„Bécsi keringő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|angol keringő}} |
{{más|angol keringő}} |
||
[[Fájl:Tanzturnier_59.JPG|Bécsi keringő|bélyeg|250px]] |
[[Fájl:Tanzturnier_59.JPG|Bécsi keringő|bélyeg|250px]] |
||
A '''bécsi keringő''' (ismert német nevén ''Wiener Walzer'') a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A „bécsi” jelző [[Retronímia|retronim]] elnevezés, ami az 1920-ban az amerikai [[Boston (Massachusetts)|Bostonban]] kialakult [[angol keringő]]től különbözteti meg az eredeti változatot. |
A '''bécsi keringő''' (ismert német nevén ''Wiener Walzer'') a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A „bécsi” jelző [[Retronímia|retronim]] elnevezés, ami az 1920-ban az amerikai [[Boston (Massachusetts)|Bostonban]] kialakult [[angol keringő]]től különbözteti meg az eredeti változatot. Szeretnivaló táncika. |
||
A keringő gyökereit kutatva egészen a [[12. század|12]]–[[13. század]]ig lehet visszamenni, a minnesängerek idejéig. A német ''Springtanz''ban – amely páratlan ütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete. |
A keringő gyökereit kutatva egészen a [[12. század|12]]–[[13. század]]ig lehet visszamenni, a minnesängerek idejéig. A német ''Springtanz''ban – amely páratlan ütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete. |
||
A lap 2020. április 18., 12:21-kori változata
A bécsi keringő (ismert német nevén Wiener Walzer) a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A „bécsi” jelző retronim elnevezés, ami az 1920-ban az amerikai Bostonban kialakult angol keringőtől különbözteti meg az eredeti változatot. Szeretnivaló táncika.
A keringő gyökereit kutatva egészen a 12–13. századig lehet visszamenni, a minnesängerek idejéig. A német Springtanzban – amely páratlan ütemű táncrészként a páros ütemű, lépkedett előtáncot követte – felismerhető a keringő eredete.
A „walzen” szó 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban jelent meg.
Lépései
A bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két ¾-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen az ezerkilencszázhúszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt. Angliában a bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az angolok bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard táncversenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadikként.
Története
Néptáncként a keringőt a harmincas évek elején fedezték fel újra, mégpedig a Harmadik Birodalomban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében – amely egyébként mára új lendületet kapott André Rieu keringőkirálynak és zenekarának köszönhetően – sok a vonós hangszer. E csodás melódia táncra ösztönöz minden táncoslábú embert. 1951-től hivatalosan is a versenytáncprogram részét képezi.
Tulajdonságai
Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes Zenei üteme: 3/4-es Tempó: tudásszint szerint 50-60 ütem/perc Versenyeken 60 ütem/perc