„Stroncium-hidroxid” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a felső index 2/3 csere AWB |
|||
65. sor: | 65. sor: | ||
<references/> |
<references/> |
||
== |
== Források == |
||
* {{CitLib|aut=Dr. Otto|aut2=Albrecht Neumüller|tit=Römpp vegyészeti lexikon|red=Műszaki Könyvkiadó|ann=1983|loc=Budapest|pag=4. kötet, 273|isbn=963-10-3269-8}} |
* {{CitLib|aut=Dr. Otto|aut2=Albrecht Neumüller|tit=Römpp vegyészeti lexikon|red=Műszaki Könyvkiadó|ann=1983|loc=Budapest|pag=4. kötet, 273|isbn=963-10-3269-8}} |
||
A lap 2020. április 11., 18:46-kori változata
Stroncium-hidroxid | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 18480-07-4 | ||
PubChem | 87672 | ||
ChemSpider | 79094 | ||
EINECS-szám | 242-367-1 | ||
ChEBI | 35105 | ||
| |||
| |||
InChIKey | UUCCCPNEFXQJEL-UHFFFAOYSA-L | ||
Gmelin | 847042 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Sr(OH)2 | ||
Moláris tömeg | 121,63 g/mol (vízmentes) 139.65 g/mol (monohidrát) 265.76 g/mol (oktahidrát) | ||
Megjelenés | prizmás, színtelen kristály | ||
Sűrűség | 3,625 g/cm³ (vízmentes) 1.90 g/cm³ (oktahidratikus) | ||
Olvadáspont | 535 °C | ||
Forráspont | 710 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,41 g/100 ml (0 °C) 1,77 g/100 ml (40 °C) 21,83 g/100 ml (100 °C)[1] | ||
Oldhatóság | acetonban nem oldódik savban, NH4Cl-ban oldódik | ||
Lúgosság (pKb) | 0,3 (első OH−), 0,83 (második OH−)[2] | ||
Mágneses szuszceptibilitás | −40,0·10−6 cm³/mol | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | tetragonális (oktahidrátként) | ||
Veszélyek | |||
Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | stroncium-oxid stroncium-peroxid | ||
Azonos anion | berillium-hidroxid magnézium-hidroxid kalcium-hidroxid bárium-hidroxid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A stroncium-hidroxid a stroncium egy szervetlen vegyülete, képlete Sr(OH)2. 8 molekula kristályvízzel szétfolyó kristályokat képez, 100 °C-on leadja a kristályvizét. Hideg vízben kevéssé oldódik, a levegő szén-dioxidjával stroncium-karbonát képződik belőle. Erős bázis.
Előállítható stroncium-nitrát oldat és nátrium vagy kálium-hidroxid oldat reakciójával:
Sr(NO3)2(aq) + 2KOH(aq) = Sr(OH)2(s) + 2KNO3(aq)
Felhasználják a cukor finomítására és műanyagok stabilizálására.
Lenyelve erős lúgossága és a stroncium mérgező hatása miatt halálos lehet, a bőrrel való érintkezés is kerülendő.
Jegyzetek
- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
- ↑ Sortierte Liste: pKb-Werte, nach Ordnungszahl sortiert. - Das Periodensystem online (német nyelven)
Források
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1983. 4 kötet., 273. o. ISBN 963-10-3269-8