„Termokémia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba) |
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
== Termokémiai összefüggések == |
== Termokémiai összefüggések == |
||
Ahhoz, hogy egy folyamat termokémiai tulajdonságait leírjuk, szükséges először is hogy az adott kémiai reakcióban részt vevő [[Komponens (kémia)|komponensek]] [[Termodinamika|hőtani]] változásait egy erre alkalmas hőtani egyenlet alapján számba vegyük (pl.: hőmérséklet, nyomásviszonyok alakulása, halmazállapot-átalakulások). Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb hőtani reakciót, a víz forrását, amelynek ilyen módon a [[reakcióegyenlet]]e: |
Ahhoz, hogy egy folyamat termokémiai tulajdonságait leírjuk, szükséges először is hogy az adott kémiai reakcióban részt vevő [[Komponens (kémia)|komponensek]] [[Termodinamika|hőtani]] változásait egy erre alkalmas hőtani egyenlet alapján számba vegyük (pl.: hőmérséklet, nyomásviszonyok alakulása, halmazállapot-átalakulások). Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb hőtani reakciót, a víz forrását, amelynek ilyen módon a [[reakcióegyenlet]]e: |
||
<math display="block">H_2O (l, 373 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (g, 373 K, 1 atm) \Delta H = 40,7 kJ/mol </math> |
<math display="block">H_2O (l, 373 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (g, 373 K, 1 atm) \Delta H = 40,7 kJ/mol </math> |
||
A képletben szereplő <math>\Delta H</math> a víz standard párolgási [[Entalpia|entalpiája]] (vagy ''párolgáshő''), amely a reakcióban szereplő komponensek móljainak számához viszonyított. Így például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből a következők szerint alakul: |
A képletben szereplő <math>\Delta H</math> a víz standard párolgási [[Entalpia|entalpiája]] (vagy ''párolgáshő''), amely a reakcióban szereplő komponensek móljainak számához viszonyított. Így például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből a következők szerint alakul: |
||
<math display="block">2 H_2 (g) + O_2 (g) \longrightarrow 2 H_2O (l) \Delta H = - 572 kJ</math> |
<math display="block">2 H_2 (g) + O_2 (g) \longrightarrow 2 H_2O (l) \Delta H = - 572 kJ</math> |
||
Adott esetben - mint az alábbi példán szemléletesen látható - szerepet játszhatnak nem csak a normál feltételek, hanem adott esetben a reaktánsok koncentrációi is: |
Adott esetben - mint az alábbi példán szemléletesen látható - szerepet játszhatnak nem csak a normál feltételek, hanem adott esetben a reaktánsok koncentrációi is: |
||
<math display="block">H^+ (aq, 1M, 298 K, 1 atm) + OH^- (aq, 1M, 298 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (l, 373 K, 1 atm)</math> |
<math display="block">H^+ (aq, 1M, 298 K, 1 atm) + OH^- (aq, 1M, 298 K, 1 atm) \longrightarrow H_2O (l, 373 K, 1 atm)</math> |
||
melynél a zárójelben szereplő ''aq'' tag arra utal, hogy a reakció kiinduló szereplői [[Hidratáció|hidratált]], ún. vizes oldatban vannak. Rendszerint nem szokás részletesen feltüntetni minden esetben a zárójelben lévő mennyiségeket, mivel minden reakciót ún. ''standard'' állapotra vonatkozóan adnak meg. |
melynél a zárójelben szereplő ''aq'' tag arra utal, hogy a reakció kiinduló szereplői [[Hidratáció|hidratált]], ún. vizes oldatban vannak. Rendszerint nem szokás részletesen feltüntetni minden esetben a zárójelben lévő mennyiségeket, mivel minden reakciót ún. ''standard'' állapotra vonatkozóan adnak meg. |
||
{{csonk-dátum|csonk-kémia|2011 áprilisából}} |
{{csonk-dátum|csonk-kémia|2011 áprilisából}} |
A lap jelenlegi, 2020. április 11., 10:55-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A termokémia a kémiai reakciók során lejátszódó hőmérséklet- és energiaváltozásokkal foglalkozó tudomány, a fizikai kémia egyik ága. Egy reakció felszabadíthat, illetve elnyelhet energiát (ez alapján megkülönböztetünk exoterm illetve endoterm reakciókat). Ugyanez történik halmazállapot-változás során is (pl. olvadás, forrás). A termokémia ezeket az energiaváltozásokat vizsgálja, elsősorban a rendszer és a környezete között lejátszódó energiacserét. A termokémiának a reaktáns és a termék várható mennyiségének meghatározásában van jelentősége az adott reakció egy pillanatában. Az entrópia és a termokémia segítségével megállapíthatjuk, hogy egy reakció spontán-e vagy nem.
A reakció termokémiai szempontból lehet:
- exoterm – ha a rendszer energiatartalma csökken (energia szabadul fel), ezért a reakcióhő negatív előjelű, hőfejlődéssel jár;
- endoterm – ha a rendszer energiatartalma nő (energia nyelődik el), ezért a reakcióhő ekkor pozitív előjelű, a hőmérséklet csökkenésével jár
Termokémiai összefüggések[szerkesztés]
Ahhoz, hogy egy folyamat termokémiai tulajdonságait leírjuk, szükséges először is hogy az adott kémiai reakcióban részt vevő komponensek hőtani változásait egy erre alkalmas hőtani egyenlet alapján számba vegyük (pl.: hőmérséklet, nyomásviszonyok alakulása, halmazállapot-átalakulások). Vegyük példaként az egyik legegyszerűbb hőtani reakciót, a víz forrását, amelynek ilyen módon a reakcióegyenlete:
A képletben szereplő a víz standard párolgási entalpiája (vagy párolgáshő), amely a reakcióban szereplő komponensek móljainak számához viszonyított. Így például a víz keletkezése hidrogénből és oxigénből a következők szerint alakul:
Adott esetben - mint az alábbi példán szemléletesen látható - szerepet játszhatnak nem csak a normál feltételek, hanem adott esetben a reaktánsok koncentrációi is:
melynél a zárójelben szereplő aq tag arra utal, hogy a reakció kiinduló szereplői hidratált, ún. vizes oldatban vannak. Rendszerint nem szokás részletesen feltüntetni minden esetben a zárójelben lévő mennyiségeket, mivel minden reakciót ún. standard állapotra vonatkozóan adnak meg.