„Domborzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Források: Forrás→ Források AWB |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== |
==Források== |
||
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}} |
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}} |
||
A lap 2020. április 10., 20:52-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín (relief) természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az atmoszféra határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.
Más megfogalmazás szerint a domborzat a Föld térszínformáinak összessége, a földfelszín függőleges tagozódása.[1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987.
