„Francia Polinézia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a forrás szakasz címének javítása AWB
208. sor: 208. sor:


== Sport ==
== Sport ==
[[Huahine]] szigetről indul minden év októberében a Hawaiki Nui Va’a kenuverseny, amely a Dél-Csendes-óceán legnagyobb ilyen jellegű versenye.<ref>{{Cite web |url=http://www.hawaikinuivaa.pf/ |title=Hawaiki Nui Va’a kenuverseny hivatalos oldala, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180401172343/http://www.hawaikinuivaa.pf/ |archivedate=2018-04-01 }}</ref> Az 1992 óta megrendezésre kerülő, több mint 100 kenu csapatot felvonultató verseny összeköti Huahine, [[Raiatea]], [[Tahaa]] és [[Bora Bora]] szigeteket.<ref>{{Cite web |url=http://www.theadrenalist.com/adventure/the-hawaiki-nui-vaa-canoe-race/ |title=The Hawaiki Nui Va’a Canoe Race, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130316092006/http://www.theadrenalist.com/adventure/the-hawaiki-nui-vaa-canoe-race/ |archivedate=2013-03-16 }}</ref> A három etapos verseny során a versenyzők összesen 130km-t kenuznak a [[Társaság-szigetek]] [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetcsoport]] szigetei között.<ref>{{Cite web |url=http://events.frommers.com/sisp/index.htm?fx=event&event_id=32895 |title=Hawaiki Nui Va'a, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100525134752/http://events.frommers.com/sisp/index.htm?fx=event&event_id=32895 |archivedate=2010-05-25 }}</ref>
[[Huahine]] szigetről indul minden év októberében a Hawaiki Nui Va’a kenuverseny, amely a Dél-Csendes-óceán legnagyobb ilyen jellegű versenye.<ref>{{Cite web |url=http://www.hawaikinuivaa.pf/ |title=Hawaiki Nui Va’a kenuverseny hivatalos oldala, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180401172343/http://www.hawaikinuivaa.pf/ |archivedate=2018-04-01 }}</ref> Az 1992 óta megrendezésre kerülő, több mint 100 kenu csapatot felvonultató verseny összeköti Huahine, [[Raiatea]], [[Tahaa]] és [[Bora Bora]] szigeteket.<ref>{{Cite web |url=http://www.theadrenalist.com/adventure/the-hawaiki-nui-vaa-canoe-race/ |title=The Hawaiki Nui Va’a Canoe Race, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130316092006/http://www.theadrenalist.com/adventure/the-hawaiki-nui-vaa-canoe-race/ |archivedate=2013-03-16 }}</ref> A három etapos verseny során a versenyzők összesen 130&nbsp;km-t kenuznak a [[Társaság-szigetek]] [[Szél felőli szigetek (Társaság-szigetek)|Szél felőli szigetcsoport]] szigetei között.<ref>{{Cite web |url=http://events.frommers.com/sisp/index.htm?fx=event&event_id=32895 |title=Hawaiki Nui Va'a, olvasva: 2013.02.23. (franciául) |accessdate=2013-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100525134752/http://events.frommers.com/sisp/index.htm?fx=event&event_id=32895 |archivedate=2010-05-25 }}</ref>
A csónak kivetővel ellátott kenu, amelynek a [[tahiti nyelv|tahiti]] elnevezése. [[Új-Zéland]]on a Waka Ama, [[Hawaii]] szigetén a Wa'a elnevezést kapta a kenu. A dél-csendes-óceáni területek egészén a helyi emberek mindenhol kifejlesztették ezt az alapvető közlekedési eszközt fatörzsek kivájásával. Polinéziában a kenukészítést mesteri szintre fejlesztették, ezért vonzza ide a versenyzőket ma már a világ minden tájáról.
A csónak kivetővel ellátott kenu, amelynek a [[tahiti nyelv|tahiti]] elnevezése. [[Új-Zéland]]on a Waka Ama, [[Hawaii]] szigetén a Wa'a elnevezést kapta a kenu. A dél-csendes-óceáni területek egészén a helyi emberek mindenhol kifejlesztették ezt az alapvető közlekedési eszközt fatörzsek kivájásával. Polinéziában a kenukészítést mesteri szintre fejlesztették, ezért vonzza ide a versenyzőket ma már a világ minden tájáról.


221. sor: 221. sor:
{{források}}
{{források}}


== Forrás ==
== Források ==
* Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, {{ISBN|963-9516-63-5}}
* Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, {{ISBN|963-9516-63-5}}



A lap 2020. április 10., 18:43-kori változata

Francia Polinézia
Polynésie française
Francia Polinézia zászlaja
Francia Polinézia zászlaja
Francia Polinézia címere
Francia Polinézia címere
Nemzeti mottó: Tahiti Nui Mare'are'a
Nemzeti himnusz: La Marseillaise

FővárosaPapeete
d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′Koordináták: d. sz. 17° 32′, ny. h. 149° 34′
Államformaelnöki köztársaság
tengerentúli közösség
Vezetők
ElnökEmmanuel Macron
elnökÉdouard Fritch
főbiztosLionel Beffre
Hivatalos nyelvfrancia, tahiti
Beszélt nyelvekegyéb polinéz nyelvek
protektorátus1842
tengerentúli terület1946
tengerentúli közösség2004

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint275 918 fő (2017)[1]
Rangsorban186
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4 167 km²
Rangsorban171
Víz12%
IdőzónaTAHT (UTC-10)
Egyéb adatok
PénznemCsendes-óceáni valutaközösségi frank (XPF)
Hívószám689
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.pf
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.

Francia Polinézia térképe

Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, amely a Csendes-óceánban található öt földrajzi szigetcsoportot foglal magában. Legismertebb szigete Tahiti, ahol a terület fővárosa, Papeete is található.

Története

Tikehau, ahogy Louis Choris látta 1816-ban

A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia protektorátus megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a polinézek a Marquises-szigeteket hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a Társaság-szigeteket is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.[2]

Az európaiakkal való kommunikáció 1521-ben kezdődött, amikor Ferdinand Magellan, a portugál hajós felfedező először pillantotta meg a mostani Tuamotu-Gambier-szigetekhez tartozó Pukapuka szigetet. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen jutott el először Bora Bora szigetére Európából, 1767-ben pedig a brit Samuel Wallis Tahitire jutott el. Egy évvel később Louis Antoine de Bougainville francia felfedező, majd még egy évvel később a híres James Cook kapitány is kikötött Tahitinél. A keresztény hittérítés spanyol papokkal kezdődött, akik 1774-től jelentek meg Tahitin. A protestánsok jelenléte 1797-től folyamatos a térségben.[3]

A Társaság-szigetek királyságai.

II. Pomare, Tahiti királya 1803-ban menekülésre kényszerült Moorea szigetre. Családjával együtt 1812-ben erőszakosan átkeresztelték protestáns vallásra. 1834-ben francia hittérítők érkeztek a szigetekre. Mivel a helyiek nem nézték jó szemmel a misszionáriusokat 1836-ban Franciaország hadihajót küldött a régióba. 1842-ben Tahiti és Tahuata francia protektorátus alá került, hogy a katolikus hittérítők zavartalanul dolgozhassanak. A fővárost, Papeetét 1843-ban alapították. 1880-ban Franciaország magához csatolta Tahitit, így a protektorátusi cím helyett a Francia gyarmati birodalom részévé vált.[3]

Az 1880-as években Franciaország igényt tartott a Tuamotu-szigetekre, amely korábban a Pomare-dinasztiához tartozott, bár formálisan nem csatolta magához. Továbbá a franciák Tahuata szigetet 1842-ben protektorátusba vették és az egész Marquises-szigetekre úgy tekintettek, hogy az Franciaország része. 1885-ben Franciaország kinevezett egy kormányzót és létrehozott egy általános tanácsot, amellyel létrejött egy igazi gyarmati kormányzás. 1888-ban Rimatara és Rurutu szigeteket a briteknek nem sikerült lobbizás révén protektorátus alá vonni, így egy évvel később a Franciák ezeket is magukhoz csatolták. 1892-ben adták ki az első helyi bélyegeket a tartományban. A tartomány első hivatalos elnevezése az Établissements de l'Océanie (Óceaniai Telepek) volt. 1903-ban az általános tanácsot tanácsadó testületre változtatták és a gyarmat nevét megváltoztatták Établissements Français de l'Océanie (Óceaniai Francia Telepek) kifejezésre.[4]

1940-ben Francia Polinézia kormányzata elismerte a Szabad Francia Erők katonai szervezetét és sok polinéziai szolgált a II. világháborúban. Nem tudtak arról sem a franciák, sem a polinézek, hogy a japán Konoe kabinet 1940. szeptember 16-án úgy döntött, hogy több terület mellett Francia Polinéziára is igényt tart. A háború során aztán a japánok képtelenek voltak megszállni a francia szigeteket.

1946-ban a polinézek francia állampolgárságot kaptak és a szigetek hivatalos elnevezése megváltozott tengeren túli területre. 1957-től használatos a Francia Polinézia (Polynésie Française) elnevezés. 1962-ben, a korábban Algériában végzett nukleáris kísérletek helyszínét áttették a Tuamotu-szigetekhez tartozó Mururoa közelébe. A teszteléseket 1974 után már föld alatt végezték.[5] 1977-ben Francia Polinézia részleges belső autonómiát kapott, amelyet 1984-ben kibővítettek. Francia Polinézia 2003-ban vált teljes egészében Franciaország tengerentúli részévé.[6] 1995. szeptemberben hatalmas tüntetések voltak, hogy Franciaország ismét nukleáris kísérleteket kívánt folytatni a Fangataufa atoll közelében egy hároméves moratóriumot követően. A legutolsó tesztet 1996. január 29-én hajtották végre a térségben. Ekkor jelentette be Franciaország, hogy csatlakozik a nukleáris teszteket tiltó nemzetközi egyezményhez, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetéhez (Comprehensive Test Ban Treaty) és nem tesztel többé atomfegyvereket.[7]

Földrajz

Szárazföldjeinek területe 4167 km², amelyek egy 2 500 000 km²-es óceáni területen vannak elszórva. Mintegy 130 sziget található Francia Polinéziában.[8] Legmagasabb pontja: Mont Orohena, 2241 méter.

A Csendes-óceán délkeleti részén található szigetvilág öt jól elkülöníthető szigetcsoportból áll. A legnagyobb és legnépesebb sziget ezek közül a Társaság-szigetekhez tartozó Tahiti.

Zászló Térkép Név Szigetek száma Terület Lakosság (fő)
Társaság-szigetek 13 sziget 1647 km² 163 000
Tuamotu-szigetek 76 atoll 850 km² kb. 15 000
Marquises-szigetek 10 sziget 1274 km² 8632
Ausztrál-szigetek 7 sziget 148 km² 6669
Gambier-szigetek 26 sziget 31 km² 986

Tahiti közelében van néhány egyéb fontos sziget, atoll és szigetcsoport is: Ahe, Bora Bora, Hiva Oa, Huahine, Maiao, Maupiti, Mehetia, Moorea, Nuku Hiva, Raiatea, Tahaa, Tetiaroa, Tubuai és Tupai.

A térségben előfordulhatnak viharos ciklonok, főleg január hónapban. A szigetek között vegyesen van lapos, amelynek zátonyos a partja, illetve van amelyik felszíne egyenetlen, magas hegyekkel tarkított. A Tuamotu-szigetek az egyetlen, amelynek mindegyik szigete lapos. Az Ausztrál-szigetekhez tartozó Gambier-szigetek a legritkábban lakott rész. Itt a szigetek többsége lakatlan. Francia Polinézia teljes lakosságának 61%-a él Tahiti szigeten, Papeete városban vagy környékén.[9]

Közigazgatás

A szigetcsoport közigazgatásilag 5 részre van osztva:

Népesség, nyelv, vallás

Tahiti lányok
Protestáns templom, Papeete

Népesség

A lakosság 78%-a polinéz. A polinézek különböző törzsekből állnak. Ők az eredeti őslakosság leszármazottai. A többiek mindannyian bevándorlók. Az ázsiaiak aránya 12%, főleg kínai. Az európaiak mind francia származású fehérek. A franciák aránya 10%. A franciákon belül az úgynevezett helyi franciák 6, míg a városi (később bevándorolt) franciák 4%-ot tesznek ki.[10]

2010. január 1-jén az össznépesség 267 000 fő volt,[11] ami a 2007-es népszámlálás adataihoz képest (259 596 fő) növekedésnek számít.[12] A 2007-es népszámláláskor a lakosság 68,6%-a Tahiti szigetén élt. A főváros, Papeete város lakossága 131 695 fő volt.

A lakosság 87,3%-a született Francia Polinéziában, 9,3% Franciaországban, 1,4% Franciaország egyéb tengerentúli területein és 2,0% külföldi országokban.[13] Az 1988-as népszámláláskor feltett etnikai hovatartozást kérdező kérdésre a lakosság 66,5%-a vallotta magát tiszta polinéznek, 7,1% keveredett polinéznek, 11,9% európainak (főleg franciának), 9,3% francia és polinéz keveréknek (ún. "demis"-nek (szó szerint "fél") és 4,7% kelet-ázsiainak (főleg kínainak).

Az európaiak, a demik és a kínaiak főként Tahiti szigetére koncentrálódtak, azon belül is főleg Papeete városba, így itt sokkal magasabb az arányuk, mint Francia Polinézia egyéb területein. Annak ellenére, hogy a különböző kisebbségek keveredésének már hosszú történelme van, az elmúlt években megnőttek az etnikai feszültségek azáltal, hogy a politikusok idegenellenes beszédeket tartanak és nacionalista zászlókat lebegtetnek.[14][15]

A népesség alakulása

1907 1911 1921 1926 1931 1936 1941 1946 1951 1956
30,600 31,900 31,600 35,900 40,400 44,000 51,200 58,200 63,300 76,323
1962 1971 1977 1983 1988 1996 2002 2007 2010
84,551 119,168 137,382 166,753 188,814 219,521 245,516 259,596 267,000
Korábbi hivatalos népszámlálási adatok.[16][17][18]

Nyelv

Tauna a Gambier-szigetek közül

Polinézia hivatalos nyelve a francia.[19] Egy 1996. április 12-ei organikus törvény értelmében "a hivatalos nyelv a francia, a tahiti és más polinéz nyelvet is lehet használni". A 2007-es népszámlálás szerint a 15 évesnél idősebb lakosság 68,5% leginkább a franciát használja otthon, és ez a szám az egyéb polinéz nyelvek esetében csak 29,9% (ennek 80%-a tahiti). 1,0% jelezte otthon használatos nyelvnek a kínait és 0,6% volt az egyéb nyelv.[20]

Ugyanekkor a 15 évesnél idősebb lakosság 94,7%-a vallotta, hogy tud franciául beszélni, írni és olvasni, és csupán 2,0% nem érti a franciát. Ugyanezen emberek 74,6%-a vallotta, hogy valamilyen polinéz nyelven ért, és 13,6%-uk nem tud semmilyen polinéz nyelven sem.

Vallás

A kereszténység a szigeteken élő emberek fő vallása: a többség (54%) különböző protestáns templomhoz tartozik és egy jelentős kisebbség (30%) római katolikus. Francia Polinézia lakosságának több mint a fele a Maohi protestáns egyházhoz tartozik.[21] A Jehova tanúi 2656 hívőt számlált Tahiti szigetén 2011-ben.[22]

Politika

Papeete

Francia Polinéziában a politika Franciaország tengerentúli területeihez tartozó parlamentáris képviseleti demokrácia, amelyben Francia Polinézia elnöke a kormányfő, és egyben egy többpártrendszer vezetője is. A végrehajtó szerv a kormány. A törvényhozó szerv a kormány és a Francia Polinéziai Gyűlés (a területi gyűlés).

Francia Polinézia politikai élet a 2000-es évek közepétől bizonytalanság jellemzi. 2007. szeptember 14-én harmadszor is megválasztották elnöknek Oscar Temaru-t, aki a függetlenedés támogatója.[23] Gaston Tong Sang-ot váltotta fel az elnöki tisztségből, aki a függetlenedés ellen volt. Oscar Temaru nem tudott megbízható kormányzati többséget kialakítani a gyűlésen belül, ezért új területi választásokat tartottak 2008 februárjában.

A Francia Polinéziai Gyűlés.
A Francia köztársaság főbizottsága.

Gaston Tong Sang pártja nyerte meg a választásokat, azonban ez mégsem oldotta meg a válságot: Oscar Temaru és Gaston Flosse két kisebbségben lévő pártja összefogott, hogy megakadályozza Gaston Tong Sang-ot, hogy Francia Polinézia elnöke lehessen. Ezután Gaston Flosse-t választották államfőnek 2008. február 23-án, a függetlenedés párti Oscar Temaru pártjának segítségével, miközben Oscar Temaru-t szónoknak választották a körzeti gyűlésbe, Gaston Flosse függetlenedés ellenes pártjának támogatásával. A kettő koalíciót alakított, azonban sokak szerint ez a szövetség sem volt elég ahhoz, hogy megakadályozzák Gaston Tong Sang elnöki megválasztását.[24]

Gaston Tong Sang kevés többséggel ugyan, de végül megválasztották elnöknek. A kabinetébe pozíciót ajánlott Flosse és Temaru pártjai számára, amelyet mindketten visszautasítottak. Gaston Tong Sang minden pártot felkért, hogy segítsenek csökkenteni a politikai bizonytalanságot, elsősorban azért, hogy a külföldi befektetéseket elősegítsék, valamint azért, hogy a helyi gazdaságot fejlesszék.

Annak ellenére, hogy Francia Polinézia saját gyűléssel és kormányzattal bír, nem Franciaország társult állama, mint az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Északi-Mariana-szigetek, vagy az Új-Zélandhoz tartozó Cook-szigetek. Franciaország tengerentúli területeként a helyi kormánynak nincs beleszólása a törvényhozásba, oktatásba, honvédelembe, amelyet közvetlenül a francia állam, a rendőrség és a katonaság irányít. A terület legmagasabb rangú képviselője a Francia Polinézia főbiztosa (fr: Haut commissaire de la République).

Francia Polinézia két képviselőt küld a francia nemzetgyűlésbe. Egyikőjük területéhez tartozik: Szélcsendes-szigetek közigazgatási területe, az Ausztrál-szigetek közigazgatási területe, Mo'orea-Mai'ao települések, és Tahiti legnyugatibb területe (a fővárost, Papeetét is beleértve). A másikuk képviseleti területei: Tahiti középső és keleti része, a Tuamotu-Gambier-szigetek közigazgatási területe és a Marquise-szigetek közigazgatási területe. Francia Polinézia egy szenátort is küld a Francia szenátusba.

A francia polinéziai emberek a francia elnökválasztáskor is szavaznak. 2007-ben a függetlenedés pártiak a szocialista jelöltre, Ségolène Royalra, míg a függetlenedést ellenzők a jobbközép értékeket képviselő Nicolas Sarkozy-re adták le voksukat. A francia polinéziai emberek Nicolas Sarkozy-nek szavaztak nagyobb bizalmat.[25]

Gazdaság

Lagúna a Tuamotu-szigeteken

A szigetvilág Óceánia ötödik legnagyobb gazdasága. A mezőgazdaság főként a helyi igényeket elégíti ki, kivitelre koprát és vaníliát termelnek. A francia nukleáris kísérleti telep bezárásáig jelentős támogatást kapott a francia kormánytól, ezek beszüntetése óta a legfőbb bevételi forrás a turizmus, amely a bevételek mintegy egynegyedét teszi ki. Jelentős a halászat, a könnyűipar a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel.

Közlekedés

Francia Polinéziában 53 repülőtér található, ebből 46 van aszfaltozva. Az egyetlen nemzetközi repülőtér a szigeteken a Faaa Nemzetközi Repülőtér. Minden egyes szigetnek van saját repülőtere, amelyről el lehet jutni a többi szigetre. Az Air Tahiti a fő légitársaság, amely a szigetek között közlekedik. Akár havi bérlet is vásárolható a társaságnál.[26] Tahiti és Moorea szigetek között naponta három komp indul.

Az utóbbi években ugyan lecsökkent, a luxushajózás továbbra is jelentős a térségben.

  • Közutak hossza: 792 km
  • Repülőterek száma: 37
  • Kikötők száma: 4

Média

A szigeteken 3 televízióadó van: RFO Tempo Polynésie, RFO Télé Polynésie des Senders Réseau France outre-mer és TNTV (Tahiti Nui TV).

Turizmus

Cook-öböl, Moorea, Társaság-szigetek

Javasolt oltások Francia Polinéziára utazóknak:

Sport

Huahine szigetről indul minden év októberében a Hawaiki Nui Va’a kenuverseny, amely a Dél-Csendes-óceán legnagyobb ilyen jellegű versenye.[27] Az 1992 óta megrendezésre kerülő, több mint 100 kenu csapatot felvonultató verseny összeköti Huahine, Raiatea, Tahaa és Bora Bora szigeteket.[28] A három etapos verseny során a versenyzők összesen 130 km-t kenuznak a Társaság-szigetek Szél felőli szigetcsoport szigetei között.[29] A csónak kivetővel ellátott kenu, amelynek a tahiti elnevezése. Új-Zélandon a Waka Ama, Hawaii szigetén a Wa'a elnevezést kapta a kenu. A dél-csendes-óceáni területek egészén a helyi emberek mindenhol kifejlesztették ezt az alapvető közlekedési eszközt fatörzsek kivájásával. Polinéziában a kenukészítést mesteri szintre fejlesztették, ezért vonzza ide a versenyzőket ma már a világ minden tájáról.

Lásd: Tahiti labdarúgó-válogatott

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Recensement de la population 2017 de Polynésie française, 2017. december 27.
  2. History of Polynesia, before 1797 - Alexander Ganse
  3. a b [url=http://www.historyofnations.net/oceania/frenchpolynesia.html Archiválva 2007. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Francia Polinézia története]
  4. {History of French Polynesia, 1889 to 1918 -Alexander Ganse
  5. History of Polynesia, 1939 to 1977 - Alexander Ganse
  6. CIA World Factbook link - French Polynesia
  7. New York Times - France Ending Nuclear Tests That Caused Broad Protests - Craig R Whitney - 1996.01.30.
  8. Kingfisher Geography Encyclopedia. ISBN 1-85613-582-9. Page 546
  9. www.worldatlas.com - French Polynesia - olvasva: 2013.02.21.
  10. Forrás: A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
  11. title=Bilan, principaux indicateurs et estimations de population (Ensemble Polynésie) - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF). [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  12. Population légale au 20 août 2007 - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF). [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  13. Recensement 2007 – Migrations : Chiffres clés - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF). [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
  14. Logiques " autonomiste " et " indépendantiste " en Polynésie française Conflits.org. [2009. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  15. Temaru-Flosse: le rebond du nationalisme tahitien Rue89.com
  16. 2002 census - Legifrance.gouv.fr
  17. 1971, 1977, 1983, 1988, és 1996 népszámlálás[halott link]
  18. Népszámlálás 1907-1962, 1972, #4–5, pp. 705–706, Kiadó: INED
  19. Le tahitien reste interdit à l'assemblée de Polynésie Archiválva 2010. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, RFO, 6 October 2010
  20. title=Recensement 2007 – Langues : Chiffres clés - Institut Statistique de Polynésie Française (ISPF). [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
  21. www.webcitation.org - 2010. július 26.. [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
  22. 2011 Report of Jehovah's Witnesses Worldwide. [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  23. BBC NEWS, French Polynesia gets new leader - 14 September 2007
  24. Archivált másolat. [2008. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.)
  25. [url=http://www.interieur.gouv.fr/sections/a_votre_service/resultats-elections/PR2007/000/987/987.html POLYNESIE FRANCAISE (987) (résultats officiels)]
  26. www.airtahiti.pf Air Tahiti Airpasses, olvasva: 2013.02.24.. [2013. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  27. Hawaiki Nui Va’a kenuverseny hivatalos oldala, olvasva: 2013.02.23. (franciául). [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  28. The Hawaiki Nui Va’a Canoe Race, olvasva: 2013.02.23. (franciául). [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)
  29. Hawaiki Nui Va'a, olvasva: 2013.02.23. (franciául). [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)

Források

További információk

Commons:Category:French Polynesia
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Polinézia témájú médiaállományokat.