„Liepāja” változatai közötti eltérés

	Liepāja
	Vásárcsarnok
; Liepāja címere	; Liepāja zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Latgale
Alapítás éve	1625
Irányítószám	LV-3400
	Népesség
Teljes népesség	67 088 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1428 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	60,37 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″
	Liepāja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Liepāja témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. április 8., 10:01-kori változata

Liepāja (lettül: Liepāja, litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül: Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.

Fekvése

Fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban a Balti-tenger partján Rigától 223 km-re.

Lakossága

2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% lett, 33,4% orosz, 5,4% ukrán, 3,7% fehérorosz, 3,1% litván 1,2% lengyel és a fennmaradó 1,8% egyéb nemzetiségű.

Története

Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés Lyva néven 1253-ban említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettlertől, Kurland és Zemgale hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette. A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek. A szovjet időkben Liepaja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt, mint ilyen zárt város.

Oktatás

Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia. Az akadémia 4 fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul. Az akadémia elsősorban pedagógusokat képez.

A felsőfokú műszaki képzést a Rigai Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja

Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak.

A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magán egyetem! Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.

Gazdasági élet, közlekedés

Közlekedés

Liepāja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője.

A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA) , ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak.

A városi közlekedést 11 autóbuszvonal és 14,1 km hosszú villamoshálózat biztosítja.

Látnivalók

Karosta a szovjet hadikikötő és tengerész fegyház.
Az 1742-1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt. Több mint 7000 sípjával ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
A 16. században épült Szent Anna templom.
Az 1899-ben megnyitott villamosvonal. (Lettország első villamosvonala.)

Testvértelepülések

Jegyzetek

↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 2.)

További információk

A város hivatalos honlapja

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[3a9193f4bbbf194122e4ca1bef507edbabf48828-1] Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 2.)

[1]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 == Története ==
-[[Fájl:Liepaja centr.JPG|thumb|300px|left|[[Szecesszió]]|Szecessziós épület Liepājában]]
+[[Fájl:Liepaja centr.JPG|thumb|300px|left|[[Szecesszió|Szecessziós]] épület Liepājában]]
 Liepāját [[kurok|kur]] és [[lívek|lív]] halászok alapították. Az első írásos feljegyzés Lyva néven [[1253]]-ban említi, amikor a [[Német Lovagrend|Teuton Lovagrend]] elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja [[1625]]-ben [[Friedrich Kettler]]től, [[Kurland és Zemgale Hercegség|Kurland és Zemgale]] hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később [[III. Zsigmond lengyel király]] is megerősítette.