„Metronóm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Metronom Mälzel 1815.jpg|bélyegkép|jobbra|Mälzel metronómja (Párizs, 1816)]] |
[[Fájl:Metronom Mälzel 1815.jpg|bélyegkép|jobbra|Mälzel metronómja (Párizs, 1816)]] |
||
A '''metronóm''' a zenében használatos tempójelző mérőeszköz. A nevét [[Johann Nepomuk Mälzel]] adta, aki 1816-ban elsőként szabadalmaztatta Párizsban az általa kifejlesztett óraművet. (Mälzel előtt is már többen létrehoztak |
A '''metronóm''' a zenében használatos tempójelző mérőeszköz. A nevét [[Johann Nepomuk Mälzel]] adta, aki 1816-ban elsőként szabadalmaztatta Párizsban az általa kifejlesztett óraművet. (Mälzel előtt is már többen létrehoztak metronóm-szerű szerkezeteket, így E. Loulié (1696), J. Saveur (1701), L.L. Pajot (1735), J. G. E. Stöckel (1796), G. Weber (1813).) |
||
A "metronom Mälzel" (rövidítve M. M.) olyan óramű volt, amelyet függőleges, alul rögzített, súllyal ellátott inga hoz működésbe. A mérőeszközhöz tartozik egy skála, amely alapján az inga sebességét 40 és 208 percenkénti ütés közötti értékre lehet beállítani. Maga az ingamozgás látható és hallható is, a metronóm háza rezonátorként működik. |
A "metronom Mälzel" (rövidítve M. M.) olyan óramű volt, amelyet függőleges, alul rögzített, súllyal ellátott inga hoz működésbe. A mérőeszközhöz tartozik egy skála, amely alapján az inga sebességét 40 és 208 percenkénti ütés közötti értékre lehet beállítani. Maga az ingamozgás látható és hallható is, a metronóm háza rezonátorként működik. |
||
A lap 2020. április 3., 06:47-kori változata
A metronóm a zenében használatos tempójelző mérőeszköz. A nevét Johann Nepomuk Mälzel adta, aki 1816-ban elsőként szabadalmaztatta Párizsban az általa kifejlesztett óraművet. (Mälzel előtt is már többen létrehoztak metronóm-szerű szerkezeteket, így E. Loulié (1696), J. Saveur (1701), L.L. Pajot (1735), J. G. E. Stöckel (1796), G. Weber (1813).)
A "metronom Mälzel" (rövidítve M. M.) olyan óramű volt, amelyet függőleges, alul rögzített, súllyal ellátott inga hoz működésbe. A mérőeszközhöz tartozik egy skála, amely alapján az inga sebességét 40 és 208 percenkénti ütés közötti értékre lehet beállítani. Maga az ingamozgás látható és hallható is, a metronóm háza rezonátorként működik.
A metronóm elterjedéséhez Ludwig van Beethoven is hozzájárult, aki elsőként alkalmazott néhány késői művében "M.M." jelzést. (Ezzel szemben számos híres zeneszerző nem használt metronómot.)
A klasszikus metronóm ütemszám-jelzését zeneszerzők ma is gyakran feltüntetik a kottákon.
A metronómnak számos továbbfejlesztett, modern változata ismert; létezik zseb-, villogó- és elektromos metronóm. C. R. Blum 1926-ban színpadi és filmjelenetekhez használt kronométert fejlesztett ki.
Forrás
- Brockhaus- Riemann Zenei lexikon. 2. kötet 529 - 530. old.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Metronóm témájú médiaállományokat.
