„Srebrenica” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a önmagára mutató linkek törlése AWB
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: link egyértelműsítés AWB
88. sor: 88. sor:


== Története ==
== Története ==
[[1992]] előtt a városnak volt acélgyára, emellett [[szén]]- és [[arany]]bánya is működött a járásban.
[[1992]] előtt a városnak volt acélgyára, emellett [[szén]]- és [[arany (kémiai elem)|arany]]bánya is működött a járásban.


A [[boszniai háború]] idején ([[1992]]–[[1995]]) a járást a szerb hadsereg elfoglalta az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] holland egységeitől és a területen bosnyák [[enklávé]]t hoztak létre, mert itt tartózkodott [[Naser Orić|Naszer Orics]] bosnyák katonai parancsnok.
A [[boszniai háború]] idején ([[1992]]–[[1995]]) a járást a szerb hadsereg elfoglalta az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] holland egységeitől és a területen bosnyák [[enklávé]]t hoztak létre, mert itt tartózkodott [[Naser Orić|Naszer Orics]] bosnyák katonai parancsnok.

A lap 2020. március 31., 17:12-kori változata

Srebrenica
Srebrenica címere
Srebrenica címere
Srebrenica zászlaja
Srebrenica zászlaja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
RégióVlasenicai
KözségSrebrenica
Irányítószám75430
Körzethívószám56
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület527 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 06′, k. h. 19° 18′Koordináták: é. sz. 44° 06′, k. h. 19° 18′
Srebrenica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Srebrenica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Srebrenica (ejtsd: szrebrenica, szerbül Сребреница / Srebrenica) megyei jogú város és község (járás) Bosznia-Hercegovina keleti részén, a Szerb Köztársaság területén.

A község (járás) települései

Srebrenica község (járás) települései

A községhez (járáshoz) 80 település tartozik: Babuljice, Bajramovići, Beširevići, Blažijevići, Bostahovine, Božići, Brakovci, Brežani, Brezovice, Bučinovići, Bučje, Bujakovići, Ćićevci, Crvica, Dimnići, Dobrak, Donji Potočari, Fojhar, Gaj, Gladovići, Gođevići, Gornji Potočari, Gostilj, Kalimanići, Karačići, Klotjevac, Kostolomci, Krnjići, Krušev Do, Kutuzero, Liješće, Likari, Lipovac, Ljeskovik, Luka, Mala Daljegošta, Međe, Miholjevine, Milačevići, Moćevići, Nogačevići, Obadi, Opetci, Orahovica, Osatica, Osmače, Osredak, Pale, Palež, Peći, Pećišta, Petriča, Podgaj, Podosoje, Podravno, Postolje, Poznanovići, Pribidoli, Pribojevići, Prohići, Pusmulići, Rađenovići, Radoševići, Radovčići, Ratkovići, Sase, Skelani, Skenderovići, Slatina, Srebrenica, Staroglavice, Šubin, Sućeska, Sulice, Tokoljak, Toplica, Urisići, Velika Daljegošta, Viogor, Žabokvica és Žedanjsko.

Fekvése

Az ország keleti részén, Szarajevótól 76 km-re északkeletre, a Podrinje (Drinamente) régióban található, a Dinári-hegységben, közel a szerb határhoz. Közeli város Bajina Bašta (Szerbia) 26 km-re délkeletre.

Története

1992 előtt a városnak volt acélgyára, emellett szén- és aranybánya is működött a járásban.

A boszniai háború idején (19921995) a járást a szerb hadsereg elfoglalta az ENSZ holland egységeitől és a területen bosnyák enklávét hoztak létre, mert itt tartózkodott Naszer Orics bosnyák katonai parancsnok.

Itt történt a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye, a srebrenicai mészárlás 1995 júliusában, amikor több mint 8700 boszniai muszlimot végeztek ki a szerb erők, férfiakat és fiúkat, és 20 000 nőt erőszakoltak meg. Az eseményt a Hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek, népirtásnak nyilvánította, de a részt vevő szerbek nem kaptak ennek megfelelő büntetést.

Lakossága

Az 1931-es népszámlálás szerint a járás lakosságának 50,5%-a szerb nemzetiségűnek vallotta magát.

Az 1991-es népszámláláskor a járásnak összesen 37 213 lakosa volt; ebből 27 118 vallotta magát bosnyák nemzetiségűnek, ami a lakosság 72,9%-a volt. Emellett volt még 9381 szerb(25,2%), 372 jugoszláv (1%), 40 horvát (0,1%) és 382 egyéb.

Magának a városnak 5754 lakosa volt, ennek 64% magát bosnyáknak, 29% szerbnek, 5,3% jugoszlávnak, 0,7% horvátnak és 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

Város szülöttei

Külső hivatkozások