„Golop” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Adatok
Adatok
30. sor: 30. sor:


== Neve ==
== Neve ==
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} Korábbi elképzelések nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a településnév eredete egy kun személynévben keresendő.{{refhely|Barna 1931|:42.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup, Kolop'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:43.}}
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} Korábbi elképzelések nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a településnév eredete egy kun személynévben keresendő.{{refhely|Barna 1931|:42.}} A település neve a 13–15. századok okleveleiben ''Galoph, Galuk, Goluph, Gulub, Gulup, Kolop, Kolup, Kulup'' és ''Sulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:43.;|KSH 1996|:58–59., 125.}}


== Története ==
== Története ==
38. sor: 38. sor:
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}


Golop már az Árpád-korban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Golop vagy Alsógolop, amely egyházas helyként a Golopyak és az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1296-ban Alsógolophoz tartozó településrészként jegyezték fel ''Szenteskuta (Zenthes-Kuta)'' nevét, amelyet 1564-es okiratok már csak elhagyott pusztaként említenek.{{refhely|Dongó 1902|:64.;|Barna 1931|:44.}}
Golop már az Árpád-korban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Golop vagy Alsógolop, amely egyházas helyként a Golopyak és mások birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1296-ban Alsógolophoz tartozó településrészként jegyezték fel ''Szenteskuta (Zenthes-Kuta)'' nevét, amelyet egy 1564-es forrás már csak elhagyott pusztaként említett.{{refhely|Dongó 1902|:64.;|Barna 1931|:44.}}


1255-ben az uralkodó, IV. Béla Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.{{refhely|Barna 1931|:42.;|Ferenczy 1980|:175.}} Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:42.}} Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az Aba nemzetség debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.;|Barna 1931|:42–44.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} Golop már a 14. század elején bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját.{{refhely|Barna 1931|:44.}} Időközben egy 1576-os forrás a [[török hódoltság|törökök]] által teljesen elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Barna 1931|:44. • |Borovszky 1905|:48. tévesen 1567-et említ.}}
1255-ben IV. Béla király Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.{{refhely|Barna 1931|:42.;|Ferenczy 1980|:175.}} Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:42.}} Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[Aba nemzetség]] debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.;|Barna 1931|:42–44.}} A Golopy család utolsó helyi birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} Golop már a 14. század első felében bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját.{{refhely|Barna 1931|:44.}} Időközben egy 1576-os forrás a [[török hódoltság|törökök]] által teljesen elpusztított helyként említette a falut.{{refhely|Barna 1931|:44. • |Borovszky 1905|:48. tévesen 1567-et említ.}}


A báró [[Vay család]] 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.}} A 18. század második felétől a Vay mellett a [[Vécsey család|Vécsey]] család is birtokos lett Alsógolopon, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}}
A török dúlást követően a báró [[Vay család]] 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.}} A 18. század második felétől a Vay mellett a [[Vécsey család|Vécsey]] család is birtokos lett Alsógolopon, de az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}}


Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.;|Barna 1931|:45.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Barna 1931|:44.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.{{refhely|Barna 1931|:45.}}
Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.;|Barna 1931|:45.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része ekkor még református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Barna 1931|:44.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} Ugyanekkor a falu görögkatolikus lakói az [[abaújszántó]]i, az izraeliták pedig a [[tállya]]i egyházközséghez tartoztak.{{refhely|KSH 1996|:147.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.{{refhely|Barna 1931|:45.}}


Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} 1850-ben Golop továbbra is ún. kétlaki község maradt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész [[Abaúj-Torna vármegye]] része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Gyalay 1997|:II/770., 1442.;|MNL 1999|:689.}}
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} 1850-ben Golop még mindig ún. kétlaki község volt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész továbbra is [[Abaúj-Torna vármegye]] része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen a 392 fős Felsőgolopot a 200 lakost számláló Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának, azon belül az Ondi körjegyzőségnek része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Gyalay 1997|:II/770., 1442.;|KSH 1996|:58., 125., 147.;|MNL 1999|:689.}} 1950-ben az akkor megalakított [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] önálló tanácsú községévé alakították, 1973-tól a [[monok]]i székhelyű közös tanácsú község társközsége volt, 1990-ben pedig községi státust kapott.{{refhely|KSH 1996|:147.}}
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}}
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}}
91. sor: 91. sor:
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}}
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}}
*{{hely|KSH 1996}}{{CitLib|tit=Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye|ass=Szerk. Turkovics Barnabás|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|isbn=9632151119}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
*{{hely|Nagy 1858}}{{CitLib|aut=Nagy Iván|tit=Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV.|loc=Pest|red=Ráth Mór|ann=1858}}
*{{hely|Nagy 1858}}{{CitLib|aut=Nagy Iván|tit=Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV.|loc=Pest|red=Ráth Mór|ann=1858}}

A lap 2020. március 20., 15:20-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2020. március 20.
 A településen világörökségi helyszín található 
Golop
Golop címere
Golop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterAngelovics Helga (független)[1]
Irányítószám3906
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség544 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″
Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Golop
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Golop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken. A település 1881-ben a korábbi Alsógolop és Felsőgolop egyesítésével alakult ki.

Földrajza és fekvése

A település földrajzilag a Tokaj–Zempléni-hegyvidék kistáján, a Szerencsi-dombság északkeleti peremén, a Szerencs-patak alsó völgyében fekszik.[5] A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és Hidasnémeti közötti egyvágányú vasúti mellékvonal, golopi megállóhellyel.[6] A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.[7]

Szomszédos települései Monok (5 km) és Tállya (2 km), a legközelebbi város Abaújszántó (6 km), valamint Szerencs (8 km).

Neve

Golop első említése IV. Béla uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert Glup alakban.[8] A név vélhetően egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli cseh nyelvből Hlúp formában ismert (jelentése ’ostoba’).[9] Korábbi elképzelések nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a településnév eredete egy kun személynévben keresendő.[10] A település neve a 13–15. századok okleveleiben Galoph, Galuk, Goluph, Gulub, Gulup, Kolop, Kolup, Kulup és Sulup formában is felbukkant.[11]

Története

A régi Vay-kastély 2002-ben…
…és a felújítás után, 2012-ben

A terület már az őskorban lakott volt, a település határából a bükki kultúrához sorolható újkőkori cserépanyag került elő, emellett késő bronzkori sírokat is feltártak itt.[12]

Golop már az Árpád-korban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt: a Zemplén vármegyéhez tartozó Golop vagy Alsógolop, amely egyházas helyként a Golopyak és mások birtoka volt, valamint az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok, Felsőgolop (Felsewgolop, 1427).[13] 1296-ban Alsógolophoz tartozó településrészként jegyezték fel Szenteskuta (Zenthes-Kuta) nevét, amelyet egy 1564-es forrás már csak elhagyott pusztaként említett.[14]

1255-ben IV. Béla király Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.[15] Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.[16] Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az Aba nemzetség debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az egri káptalan (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és Monoky családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a tokaji pálosok (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).[17] A Golopy család utolsó helyi birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.[18] Golop már a 14. század első felében bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját.[19] Időközben egy 1576-os forrás a törökök által teljesen elpusztított helyként említette a falut.[20]

A török dúlást követően a báró Vay család 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.[21] A 18. század második felétől a Vay mellett a Vécsey család is birtokos lett Alsógolopon, de az Andrássyak, Ibrányiak és Reviczkyek is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.[22] A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,[23] bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.[24]

Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a tokaji borvidékhez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.[25] A 19. század derekán dohánytermesztéséről is nevezetes volt a falu.[26] A lakosság nagy része ekkor még református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a monoki egyházközséghez tartoztak,[27] akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.[28] Ugyanekkor a falu görögkatolikus lakói az abaújszántói, az izraeliták pedig a tállyai egyházközséghez tartoztak.[29] Borovszky Samu 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.[30] 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.[31]

Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,[32] valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.[33] 1850-ben Golop még mindig ún. kétlaki község volt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész továbbra is Abaúj-Torna vármegye része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen a 392 fős Felsőgolopot a 200 lakost számláló Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település Golop néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának, azon belül az Ondi körjegyzőségnek része volt.[34] 1950-ben az akkor megalakított Borsod-Abaúj-Zemplén megye önálló tanácsú községévé alakították, 1973-tól a monoki székhelyű közös tanácsú község társközsége volt, 1990-ben pedig községi státust kapott.[35]

1909-ben a települést elérte a vasút.[forrás?]

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[36]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)[37]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1890 és 2023 között
Lakosok száma
593
765
923
966
1062
821
560
550
545
544
1890191019301941196019802013201420212023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[38] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[39]

Nevezetességei

A régi és az új Vay-kastély

A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló Vay-kastélyok. A 16–17. századok során többszöri hozzátoldásokkal felépült régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át (pl. főbejárati homlokzata barokkos keretet kapott). A klasszicista stílusú, copf jegyeket magán viselő új Vay-kastély 1820 körül készült el.[40] Ma az új Vay-kastélyban működik az Ősi Magyar Címertár néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be. A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.[41] Mindhárom épület – a két kastély és a református templom – 1960 óta műemléki védettséget élvez.[42]

Nevezetes golopiak

  • A golopi új kastély építtetője, a birtokközpont felvirágoztatója Vay Miklós (1756–1824) katonatiszt, hadmérnök volt.[43]
  • Golopon született és hunyt el Vay Miklós (1828–1886) szobrász, Vay Miklós (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.[44]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  5. ↑ MNL1999 :688.; Dövényi 2010 :788–791.
  6. ↑ Dövényi 2010 :788–791.
  7. ↑ Dongó 1901a :153.; Dongó 1901b :325.
  8. ↑ Kiss 1983 :242.; MNL 1999 :688–689.
  9. ↑ Kiss 1983 :242.
  10. ↑ Barna 1931 :42.
  11. ↑ Dongó 1900 :261.; Dongó 1902 :64.; Borovszky 1905 :48.; Barna 1931 :43.; KSH 1996 :58–59., 125.
  12. ↑ MNL 1999 :688.
  13. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  14. ↑ Dongó 1902 :64.; Barna 1931 :44.
  15. ↑ Barna 1931 :42.; Ferenczy 1980 :175.
  16. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.; Barna 1931 :42.
  17. ↑ Borovszky 1905 :48., 364., 519., 531.; Barna 1931 :42–44.
  18. ↑ Nagy 1858 :417–418.; Borovszky 1905 :48.
  19. ↑ Barna 1931 :44.
  20. ↑ Barna 1931 :44. • Borovszky 1905 :48. tévesen 1567-et említ.
  21. ↑ Ferenczy 1980 :175.
  22. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
  23. ↑ MNL 1999 :689.
  24. ↑ Dongó 1901a :152–153.
  25. ↑ Dongó 1901a :153.; Borovszky 1905 :188.; Barna 1931 :45.
  26. ↑ Borovszky 1905 :494.
  27. ↑ Dongó 1901b :325.; Barna 1931 :44.
  28. ↑ Krasznyánszky 1902 :684. • Borovszky 1905 :48. 1886-ra teszi felépültét.
  29. ↑ KSH 1996 :147.
  30. ↑ Borovszky 1905 :48.
  31. ↑ Barna 1931 :45.
  32. ↑ Borovszky 1905 :48.
  33. ↑ Dongó 1900 :261.
  34. ↑ Dongó 1900 :261.; Gyalay 1997 :II/770., 1442.; KSH 1996 :58., 125., 147.; MNL 1999 :689.
  35. ↑ KSH 1996 :147.
  36. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  37. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  38. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  39. ↑ Golop Helységnévtár
  40. ↑ Ferenczy 1980 :175.; MNL 1999 :689.
  41. ↑ MNL 1999 :689.
  42. ↑ Ferenczy 1980 :181.
  43. ↑ Barna 1931 :44.
  44. ↑ Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 1152–1153. o. ISBN 963-547-414-8  

Források

  • ↑ Barna 1931: Magyar városok monografiája: Szerencs és vidéke. Szerk. Barna János. Budapest: Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala. 1931.  
  • ↑ Borovszky 1905: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Zemplén vármegye. (hely nélkül): Országos Monografia Társaság. 1905.  
  • ↑ Dongó 1900: Dongó Gy. Géza: Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VI. évf. 9. sz. (1900. szeptember) 260–262. o.
  • ↑ Dongó 1901a: Dongó Gy. Géza: Adatok Alsó-Golop helyrajzához. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 5. sz. (1901. május) 152–153. o.
  • ↑ Dongó 1901b: Dongó Gy. Géza: Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 11. sz. (1901. november) 324–327. o.
  • ↑ Dongó 1902: Dongó Gy. Géza: Kemechey-irományok. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VIII. évf. 2. sz. (1902. február) 63–64. o.
  • ↑ Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 788–791. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • ↑ Ferenczy 1980: Ferenczy Károly: Tűnődés Golopon. Műemlékvédelem, XXIV. évf. 3. sz. (1980) 172–185. o.
  • ↑ Gyalay 1997: {{CitLib|aut=Gyalay Mihály|tit=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon|edi=Második kiadás|loc=Budapest|ann=1997|red=Egeler Kft.
  • ↑ Kiss 1983: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest: Akadémiai. 1983. ISBN 9630533464  
  • ↑ Krasznyánszky 1902: Krasznyánszky János: Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás). Magyar Sion, XVI. évf. (1902) 666–701. o.
  • ↑ KSH 1996: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Szerk. Turkovics Barnabás. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. ISBN 9632151119  
  • ↑ MNL 1999: Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
  • ↑ Nagy 1858: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV. Pest: Ráth Mór. 1858.  

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Golop&oldid=22382544”