„Golop” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Borovszky rendbetétele |
adatok |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen. |
<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen. |
||
--> |
--> |
||
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A |
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} A 18. század második felétől a báró [[Vay család|Vay]] és [[Vécsey család|Vécsey]] családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} |
||
A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} |
A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} |
||
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881- |
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} 1850-ben Golop továbbra is ún. kétlaki község maradt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész [[Abaúj-Torna vármegye]] része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Gyalay 1997|:II/770., 1442.;|MNL 1999|:689.}} |
||
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}} |
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}} |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|A római katolikus templom 1886-ban épült.}} |
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|A római katolikus templom 1886-ban épült.}} |
||
=== Nevezetes golopiak === |
|||
*Golopon született és hunyt el [[Vay Miklós (szobrász)|Vay Miklós]] (1828–1886) szobrász, [[Vay Miklós (politikus)|Vay Miklós]] (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.{{jegyzet|{{ÚMÉL|6|1152–1153}}}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
84. sor: | 87. sor: | ||
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}} |
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}} |
||
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}} |
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}} |
||
*{{hely|Gyalay 1997}}{{CitLib|aut=Gyalay Mihály|tit=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon|edi=Második kiadás|loc=Budapest|ann=1997|red=Egeler Kft. |
|||
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}} |
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}} |
||
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}} |
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}} |
||
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}} |
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}} |
||
*{{hely|Nagy 1858}}{{CitLib|aut=Nagy Iván|tit=Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV.|loc=Pest|red=Ráth Mór|ann=1858}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2020. március 20., 12:24-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2020. március 20. |
A településen világörökségi helyszín található |
Golop | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Angelovics Helga (független)[1] | ||
Irányítószám | 3906 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 544 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,43 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″ | |||
Golop weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken. A település 1881-ben a korábbi Alsógolop és Felsőgolop egyesítésével alakult ki.
Földrajza és fekvése
A település földrajzilag a Tokaj–Zempléni-hegyvidék kistáján, a Szerencsi-dombság északkeleti peremén, a Szerencs-patak alsó völgyében fekszik.[5] A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és Hidasnémeti közötti egyvágányú vasúti mellékvonal, golopi megállóhellyel.[6] A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.[7]
Szomszédos települései Monok (5 km) és Tállya (2 km), a legközelebbi város Abaújszántó (6 km), valamint Szerencs (8 km).
Története
A terület már az őskorban lakott volt, a település határából a bükki kultúrához sorolható újkőkori cserépanyag került elő, emellett késő bronzkori sírokat is feltártak itt.[8]
Golop első említése IV. Béla uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert Glup alakban.[9] A név vélhetően egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli cseh nyelvből Hlúp formában ismert (jelentése ’ostoba’).[10] A település neve e korai századok okleveleiben Galoph, Gulup és Kulup formában is felbukkant.[11] Már az Árpád-korban voltaképpen két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a Zemplén vármegyéhez tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az Aba nemzetség birtoka volt, valamint az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok, Felsőgolop (Felsewgolop, 1427).[12] 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel Szenteskúta (Zenthes Kutha) nevét is.[13]
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,[14] de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az egri káptalan (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és Monoky családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a tokaji pálosok (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).[15] Időközben egy 1567-es forrás a törökök által elpusztított helyként említette Golopot.[16] A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.[17] A 18. század második felétől a báró Vay és Vécsey családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az Andrássyak, Ibrányiak és Reviczkyek is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.[18]
A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,[19] bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.[20] Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a tokaji borvidékhez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.[21] A 19. század derekán dohánytermesztéséről is nevezetes volt a falu.[22] A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a monoki egyházközséghez tartoztak,[23] akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.[24] Borovszky Samu 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.[25]
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,[26] valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.[27] 1850-ben Golop továbbra is ún. kétlaki község maradt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész Abaúj-Torna vármegye része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település Golop néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának része volt.[28]
1909-ben a települést elérte a vasút.[forrás?]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[29]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kiss Lajos (független)[30]
- 2014–2019:
- 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Népessége
A település népességének változása:
Lakosok száma | 593 | 765 | 923 | 966 | 1062 | 821 | 560 | 550 | 545 | 544 |
1890 | 1910 | 1930 | 1941 | 1960 | 1980 | 2013 | 2014 | 2021 | 2023 |
1910-ben a település lakossága 765, 1990-ben 703 fő volt.[31] A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[32]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[33]
Nevezetességei
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló Vay-kastélyok. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.[34] Ma az új Vay-kastélyban működik az Ősi Magyar Címertár néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.[35] A római katolikus templom 1886-ban épült.[forrás?]
Nevezetes golopiak
- Golopon született és hunyt el Vay Miklós (1828–1886) szobrász, Vay Miklós (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.[36]
Jegyzetek
- ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
- ↑ MNL1999 :688.; Dövényi 2010 :788–791.
- ↑ Dövényi 2010 :788–791.
- ↑ Dongó 1901a :153.; Dongó 1901b :325.
- ↑ MNL 1999 :688.
- ↑ Kiss 1983 :242.; MNL 1999 :688–689.
- ↑ Kiss 1983 :242.
- ↑ Dongó 1900 :261.; Dongó 1902 :64.; Borovszky 1905 :48.
- ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
- ↑ Dongó 1902 :64.
- ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
- ↑ Borovszky 1905 :48., 364., 519., 531.
- ↑ Borovszky 1905 :48.
- ↑ Nagy 1858 :417–418.; Borovszky 1905 :48.
- ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
- ↑ MNL 1999 :689.
- ↑ Dongó 1901a :152–153.
- ↑ Dongó 1901a :153.; Borovszky 1905 :188.
- ↑ Borovszky 1905 :494.
- ↑ Dongó 1901b :325.
- ↑ Krasznyánszky 1902 :684. • Borovszky 1905 :48. 1886-ra teszi felépültét.
- ↑ Borovszky 1905 :48.
- ↑ Borovszky 1905 :48.
- ↑ Dongó 1900 :261.
- ↑ Dongó 1900 :261.; Gyalay 1997 :II/770., 1442.; MNL 1999 :689.
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
- ↑ MNL 1999 :688.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Golop Helységnévtár
- ↑ MNL 1999 :689.
- ↑ MNL 1999 :689.
- ↑ Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 1152–1153. o. ISBN 963-547-414-8
Források
- ↑ Borovszky 1905: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Zemplén vármegye. (hely nélkül): Országos Monografia Társaság. 1905.
- ↑ Dongó 1900: Dongó Gy. Géza: Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VI. évf. 9. sz. (1900. szeptember) 260–262. o.
- ↑ Dongó 1901a: Dongó Gy. Géza: Adatok Alsó-Golop helyrajzához. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 5. sz. (1901. május) 152–153. o.
- ↑ Dongó 1901b: Dongó Gy. Géza: Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 11. sz. (1901. november) 324–327. o.
- ↑ Dongó 1902: Dongó Gy. Géza: Kemechey-irományok. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VIII. évf. 2. sz. (1902. február) 63–64. o.
- ↑ Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 788–791. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Gyalay 1997: {{CitLib|aut=Gyalay Mihály|tit=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon|edi=Második kiadás|loc=Budapest|ann=1997|red=Egeler Kft.
- ↑ Kiss 1983: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest: Akadémiai. 1983. ISBN 9630533464
- ↑ Krasznyánszky 1902: Krasznyánszky János: Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás). Magyar Sion, XVI. évf. (1902) 666–701. o.
- ↑ MNL 1999: Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8
- ↑ Nagy 1858: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV. Pest: Ráth Mór. 1858.
További információk