„Golop” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
adatok
Borovszky rendbetétele
35. sor: 35. sor:
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}


Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.}} <!--''Golup''--> Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel ''Szenteskúta (Zenthes Kutha)'' nevét.{{refhely|Dongó 1902|:64.}}
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.}} Már az Árpád-korban voltaképpen két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel ''Szenteskúta (Zenthes Kutha)'' nevét is.{{refhely|Dongó 1902|:64.}}


<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen.
{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}

<!--Ezt addig kitakarom, amíg források alapján nem tisztázom, hogy mikor van szó Felső- és mikor Alsógolopról. Pasztilla
Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.

A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
-->
-->
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A család kihalásával a 18. század második felétől a báró [[Vay család|Vay]] és [[Vécsey család|Vécsey]] családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy]], Ibrányi és [[Reviczky család|Reviczky]] család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}}
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka volt, magjuk szakadtával a báró [[Vay család]] lett birtokosa, de az Andrássy család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.}}


A 19. században már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár a század elején Alsógolopon még a báró Vétsey családnak is voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu sovány szántóit és kaszálóit művelte, emellett szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort is előállítottak.{{refhely|Dongó 1901a|:153.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684.}}
A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}}


{{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolja fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}}
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}}
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}}


==Közélete==
==Közélete==
73. sor: 68. sor:


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Golop, a régi és az új Vay-kastély]]
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A régi és az új Vay-kastély]]


A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|MNL 1999|:689.}} Ma az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|MNL 1999|:689.}} Ma az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.
83. sor: 78. sor:


== Források ==
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
*{{hely|Borovszky 1905}}{{CitLib|aut=Borovszky Samu|tit=Magyarország vármegyéi és városai|subtit=Zemplén vármegye|loc=|red=Országos Monografia Társaság|ann=1905}}
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
*{{hely|Dongó 1901a}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Adatok Alsó-Golop helyrajzához|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=5|lun=5|pag=152–153}}
*{{hely|Dongó 1901a}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Adatok Alsó-Golop helyrajzához|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=5|lun=5|pag=152–153}}

A lap 2020. március 20., 12:01-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2020. március 20.
 A településen világörökségi helyszín található 
Golop
Golop címere
Golop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterAngelovics Helga (független)[1]
Irányítószám3906
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség544 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″
Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Golop
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Golop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken. A település 1881-ben a korábbi Alsógolop és Felsőgolop egyesítésével alakult ki.

Földrajza és fekvése

A település földrajzilag a Tokaj–Zempléni-hegyvidék kistáján, a Szerencsi-dombság északkeleti peremén, a Szerencs-patak alsó völgyében fekszik.[5] A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és Hidasnémeti közötti egyvágányú vasúti mellékvonal, golopi megállóhellyel.[6] A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.[7]

Szomszédos települései Monok (5 km) és Tállya (2 km), a legközelebbi város Abaújszántó (6 km), valamint Szerencs (8 km).

Története

Báró Vay Miklós golopi kastélya 2002-ben…
…és a felújítás után 2012-ben

A terület már az őskorban lakott volt, a település határából a bükki kultúrához sorolható újkőkori cserépanyag került elő, emellett késő bronzkori sírokat is feltártak itt.[8]

Golop első említése IV. Béla uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert Glup alakban.[9] A név vélhetően egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli cseh nyelvből Hlúp formában ismert (jelentése ’ostoba’).[10] A település neve e korai századok okleveleiben Galoph, Gulup és Kulup formában is felbukkant.[11] Már az Árpád-korban voltaképpen két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a Zemplén vármegyéhez tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az Aba nemzetség birtoka volt, valamint az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok, Felsőgolop (Felsewgolop, 1427).[12] 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel Szenteskúta (Zenthes Kutha) nevét is.[13]

Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,[14] de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az egri káptalan (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és Monoky családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a tokaji pálosok (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).[15] Időközben egy 1567-es forrás a törökök által elpusztított helyként említette Golopot.[16] A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben.[17] A család kihalásával a 18. század második felétől a báró Vay és Vécsey családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az Andrássy, Ibrányi és Reviczky család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.[18]

A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,[19] bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.[20] Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a tokaji borvidékhez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.[21] A 19. század derekán dohánytermesztéséről is nevezetes volt a falu.[22] A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a monoki egyházközséghez tartoztak,[23] akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.[24] Borovszky Samu 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.[25]

Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,[26] valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.[27] A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település Golop néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.[28]

1909-ben a települést elérte a vasút.[forrás?]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[29]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)[30]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1890 és 2023 között
Lakosok száma
593
765
923
966
1062
821
560
550
545
544
1890191019301941196019802013201420212023
Adatok: Wikidata

1910-ben a település lakossága 765, 1990-ben 703 fő volt.[31] A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[32]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[33]

Nevezetességei

A régi és az új Vay-kastély

A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló Vay-kastélyok. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.[34] Ma az új Vay-kastélyban működik az Ősi Magyar Címertár néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.

A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.[35] A római katolikus templom 1886-ban épült.[forrás?]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  5. ↑ MNL1999 :688.; Dövényi 2010 :788–791.
  6. ↑ Dövényi 2010 :788–791.
  7. ↑ Dongó 1901a :153.; Dongó 1901b :325.
  8. ↑ MNL 1999 :688.
  9. ↑ Kiss 1983 :242.; MNL 1999 :688–689.
  10. ↑ Kiss 1983 :242.
  11. ↑ Dongó 1900 :261.; Dongó 1902 :64.; Borovszky 1905 :48.
  12. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  13. ↑ Dongó 1902 :64.
  14. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
  15. ↑ Borovszky 1905 :48., 364., 519., 531.
  16. ↑ Borovszky 1905 :48.
  17. ↑ Borovszky 1905 :48.
  18. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
  19. ↑ MNL 1999 :689.
  20. ↑ Dongó 1901a :152–153.
  21. ↑ Dongó 1901a :153.; Borovszky 1905 :188.
  22. ↑ Borovszky 1905 :494.
  23. ↑ Dongó 1901b :325.
  24. ↑ Krasznyánszky 1902 :684. • Borovszky 1905 :48. 1886-ra teszi felépültét.
  25. ↑ Borovszky 1905 :48.
  26. ↑ Borovszky 1905 :48.
  27. ↑ Dongó 1900 :261.
  28. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  29. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  30. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  31. ↑ MNL 1999 :688.
  32. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  33. ↑ Golop Helységnévtár
  34. ↑ MNL 1999 :689.
  35. ↑ MNL 1999 :689.

Források

  • ↑ Borovszky 1905: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: Zemplén vármegye. (hely nélkül): Országos Monografia Társaság. 1905.  
  • ↑ Dongó 1900: Dongó Gy. Géza: Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VI. évf. 9. sz. (1900. szeptember) 260–262. o.
  • ↑ Dongó 1901a: Dongó Gy. Géza: Adatok Alsó-Golop helyrajzához. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 5. sz. (1901. május) 152–153. o.
  • ↑ Dongó 1901b: Dongó Gy. Géza: Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 11. sz. (1901. november) 324–327. o.
  • ↑ Dongó 1902: Dongó Gy. Géza: Kemechey-irományok. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VIII. évf. 2. sz. (1902. február) 63–64. o.
  • ↑ Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 788–791. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • ↑ Kiss 1983: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest: Akadémiai. 1983. ISBN 9630533464  
  • ↑ Krasznyánszky 1902: Krasznyánszky János: Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás). Magyar Sion, XVI. évf. (1902) 666–701. o.
  • ↑ MNL 1999: Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Golop&oldid=22381957”