„Golop” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
inkább tataroz
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
adatok
22. sor: 22. sor:
}}
}}


'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en.
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en. A település 1881-ben a korábbi ''Alsógolop'' és ''Felsőgolop'' egyesítésével alakult ki.


== Földrajza és fekvése ==
== Földrajza és fekvése ==
A település földrajzilag a [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] kistáján, a [[Szerencsi-dombság]] északkeleti peremén, a [[Szerencs-patak]] alsó völgyében fekszik.{{refhely|MNL1999|:688.;|Dövényi 2010|:788–791.}} A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és [[Hidasnémeti]] közötti [[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|egyvágányú vasúti mellékvonal]], [[Golop megállóhely|golopi megállóhellyel]].{{refhely|Dövényi 2010|:788–791.}}
A település földrajzilag a [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] kistáján, a [[Szerencsi-dombság]] északkeleti peremén, a [[Szerencs-patak]] alsó völgyében fekszik.{{refhely|MNL1999|:688.;|Dövényi 2010|:788–791.}} A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és [[Hidasnémeti]] közötti [[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|egyvágányú vasúti mellékvonal]], [[Golop megállóhely|golopi megállóhellyel]].{{refhely|Dövényi 2010|:788–791.}} A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Dongó 1901b|:325.}}


Szomszédos települései [[Monok]] (5&nbsp;km) és [[Tállya]] (2&nbsp;km), a legközelebbi város [[Abaújszántó]] (6&nbsp;km), valamint [[Szerencs]] (8&nbsp;km).
Szomszédos települései [[Monok]] (5&nbsp;km) és [[Tállya]] (2&nbsp;km), a legközelebbi város [[Abaújszántó]] (6&nbsp;km), valamint [[Szerencs]] (8&nbsp;km).
35. sor: 35. sor:
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}


Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} {{forrás|Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben.}} Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop, illetve a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt.{{refhely|MNL 1999|:689.}}
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.}} <!--''Golup''--> Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel ''Szenteskúta (Zenthes Kutha)'' nevét.{{refhely|Dongó 1902|:64.}}


{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}
{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}
44. sor: 44. sor:
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
-->
-->
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka volt, magjuk szakadtával a báró [[Vay család]] lett birtokosa, de az Andrássy család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.}}
A 19. században már mindkét falut a báró [[Vay család]] birtokolta.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában a 19. század végén egyesítették a két falut ''Golop'' néven, ezt követően 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|MNL 1999|:689.}}

A 19. században már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár a század elején Alsógolopon még a báró Vétsey családnak is voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu sovány szántóit és kaszálóit művelte, emellett szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort is előállítottak.{{refhely|Dongó 1901a|:153.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684.}}

{{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolja fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}}
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
80. sor: 84. sor:
== Források ==
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
*{{hely|Dongó 1901a}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Adatok Alsó-Golop helyrajzához|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=5|lun=5|pag=152–153}}
*{{hely|Dongó 1901b}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=11|lun=11|pag=324–327}}
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}


A lap 2020. március 20., 11:11-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2020. március 20.
 A településen világörökségi helyszín található 
Golop
Golop címere
Golop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterAngelovics Helga (független)[1]
Irányítószám3906
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség544 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″
Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Golop
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Golop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken. A település 1881-ben a korábbi Alsógolop és Felsőgolop egyesítésével alakult ki.

Földrajza és fekvése

A település földrajzilag a Tokaj–Zempléni-hegyvidék kistáján, a Szerencsi-dombság északkeleti peremén, a Szerencs-patak alsó völgyében fekszik.[5] A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és Hidasnémeti közötti egyvágányú vasúti mellékvonal, golopi megállóhellyel.[6] A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.[7]

Szomszédos települései Monok (5 km) és Tállya (2 km), a legközelebbi város Abaújszántó (6 km), valamint Szerencs (8 km).

Története

Báró Vay Miklós golopi kastélya 2002-ben…
…és a felújítás után 2012-ben

A terület már az őskorban lakott volt, a település határából a bükki kultúrához sorolható újkőkori cserépanyag került elő, emellett késő bronzkori sírokat is feltártak itt.[8]

Golop első említése IV. Béla uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert Glup alakban.[9] A név vélhetően egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli cseh nyelvből Hlúp formában ismert (jelentése ’ostoba’).[10] A település neve e korai századok okleveleiben Galoph, Gulup és Kulup formában is felbukkant.[11] Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: a Zemplén vármegyéhez tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az Aba nemzetség birtoka volt, valamint az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok, Felsőgolop (Felsewgolop, 1427).[12] 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel Szenteskúta (Zenthes Kutha) nevét.[13]

A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.[forrás?]

Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka volt, magjuk szakadtával a báró Vay család lett birtokosa, de az Andrássy család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.[14]

A 19. században már mindkét falut a Vay család birtokolta,[15] bár a század elején Alsógolopon még a báró Vétsey családnak is voltak elzálogosított birtokrészei.[16] Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu sovány szántóit és kaszálóit művelte, emellett szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort is előállítottak.[17] A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a monoki egyházközséghez tartoztak,[18] akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.[19]

Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került[forrás?], valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolja fel.[20] A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település Golop néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.[21]

1909-ben a települést elérte a vasút.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[22]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)[23]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1890 és 2023 között
Lakosok száma
593
765
923
966
1062
821
560
550
545
544
1890191019301941196019802013201420212023
Adatok: Wikidata

1910-ben a település lakossága 765, 1990-ben 703 fő volt.[24] A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[25]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[26]

Nevezetességei

Golop, a régi és az új Vay-kastély

A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló Vay-kastélyok. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.[27] Ma az új Vay-kastélyban működik az Ősi Magyar Címertár néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.

A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.[28] A római katolikus templom 1886-ban épült.[forrás?]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  5. ↑ MNL1999 :688.; Dövényi 2010 :788–791.
  6. ↑ Dövényi 2010 :788–791.
  7. ↑ Dongó 1901a :153.; Dongó 1901b :325.
  8. ↑ MNL 1999 :688.
  9. ↑ Kiss 1983 :242.; MNL 1999 :688–689.
  10. ↑ Kiss 1983 :242.
  11. ↑ Dongó 1900 :261.; Dongó 1902 :64.
  12. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  13. ↑ Dongó 1902 :64.
  14. ↑ Dongó 1901b :325.
  15. ↑ MNL 1999 :689.
  16. ↑ Dongó 1901a :152–153.
  17. ↑ Dongó 1901a :153.
  18. ↑ Dongó 1901b :325.
  19. ↑ Krasznyánszky 1902 :684.
  20. ↑ Dongó 1900 :261.
  21. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  22. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  23. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  24. ↑ MNL 1999 :688.
  25. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  26. ↑ Golop Helységnévtár
  27. ↑ MNL 1999 :689.
  28. ↑ MNL 1999 :689.

Források

  • Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
  • ↑ Dongó 1900: Dongó Gy. Géza: Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VI. évf. 9. sz. (1900. szeptember) 260–262. o.
  • ↑ Dongó 1901a: Dongó Gy. Géza: Adatok Alsó-Golop helyrajzához. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 5. sz. (1901. május) 152–153. o.
  • ↑ Dongó 1901b: Dongó Gy. Géza: Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás). Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VII. évf. 11. sz. (1901. november) 324–327. o.
  • ↑ Dongó 1902: Dongó Gy. Géza: Kemechey-irományok. Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, VIII. évf. 2. sz. (1902. február) 63–64. o.
  • ↑ Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 788–791. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • ↑ Kiss 1983: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest: Akadémiai. 1983. ISBN 9630533464  
  • ↑ Krasznyánszky 1902: Krasznyánszky János: Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás). Magyar Sion, XVI. évf. (1902) 666–701. o.
  • ↑ MNL 1999: Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Golop&oldid=22381750”